Két magyar projektet is támogat a LINA platformja

A 25 fős partnerségi listára a szabadonbalaton x gubahámori THE LAKE IN TRANSITION kezdeményezése, valamint a girlscanscan lomi* projektje került fel. A LINA hálózatát használva a partnereknek lehetőségük nyílik kapcsolatot kiépíteni nemzetközi intézményekkel, valamint munkájukat bemutathatják az októberi LINA konferencián is, Szarajevóban.

A LINA (Learning, Interacting and Networking in Architecture) európai platform egy olyan hálózat, melynek célja, hogy összekösse az építészet és térkultúra területén, valamint annak metszéspontjaiban tevékenykedő, még feltörekvő szakembereket és gondolkodókat releváns szakmai intézményekkel. A pályájuk elején járó tehetségek támogatásán túl a LINA elkötelezett a regeneratív szemlélet mellett, illetve az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) értékeivel összhangban a növekedés csökkentését ösztönzi a tervezési és építési folyamatokban.

A hálózat minden évben nyílt felhívást tesz közzé. A meghirdetett pályázaton még feltörekvő, a térbeliségről gondolkodó szakemberek és kreatívok (építészek, tájépítészek, várostervezők, formatervezők, mérnökök, kutatók, művészek, kurátorok és más, pályájuk elején álló kreatív szakemberek) vehetnek részt építészeti projektjeikkel, ötleteikkel vagy gyakorlataikkal. A kiválasztási folyamat után a projektek mögött álló személyek és csapatok a LINA partnereiként működhetnek együtt a LINA tagságát alkotó nemzetközi intézményhálózattal. A tagintézmények között 26 ország 35 szervezetét találhatjuk meg, köztük egyetemeket, fesztiválokat és civil szervezeteket, akik mind részt vesznek a kiválasztási folyamatban – tavaly óta magyar intézményként a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) is szerepel közöttük. A 2024-es felhívásra május 13-ig lehetett jelentkezni.

Az elbírálás során két magyar gyakorlatot is beválasztottak a LINA 25 idei partnere közé, a szabadonbalaton és a gubahámori közös kezdeményezését, "THE LAKE IN TRANSITION" (A tó átalakulás alatt) címmel, valamint a girlscanscan kollektíva lomi* projektjét.

szabadonbalaton x gubahámori: THE LAKE IN TRANSITION

A szabadonbalaton ökológiai-művészeti projektjei a Balaton és régiójának ökológiai igényeire és kihívásaira, valamint a szemléletváltás szükségességére hívják fel a figyelmet ismeretterjesztő anyagok és művészeti akciók formájában. A kezdeményezés egy szektorközi együttműködés, amelyben az ökológia, vízügy, társadalomtudományok és művészet területeiről érkező szakemberek dolgoznak együtt. Célja a Balaton ökológiai és társadalmi helyzetét bemutatni, a Balatonról szóló társadalmi és tudományos párbeszédet elősegíteni, és ezáltal a helyi lakosokat, a turistákat, és a döntéshozókat egy fenntartható „balatoni jövő" alakítására érzékenyíteni.

A THE LAKE IN TRANSITION egy folyamatban lévő interdiszciplináris kutatási, oktatási és figyelemfelhívó projekt, amelyet a szabadonbalaton ökológiai-kulturális kezdeményezés (PAD Alapítvány a Környezeti Igazságosságért) és a GUBAHÁMORI építészpáros vezet. A növekvő turizmus, és az ennek lebonyolításához szükséges infrastrukturális fejlesztések, a mesterségesen szabályozott vízszint, valamint a partok megnövekedett használata nagy veszélyt jelent a Balaton növény- és állatvilágára, különösen az átmeneti zónákban, amelyek a legsokszínűbb élővilágnak adnak otthont. A projekt résztvevői a legintenzívebben használt területekre, a strandokra fókuszálnak, ennek elemeként a GUBAHÁMORI építészeti és várostervezési javaslata alapján egy új strandtipológiát hoztak létre. A koncepció területet biztosít a természetes élővilág számára, ezzel elősegítve az épített és nem épített környezet együttélését. Munkájuk során kritikusan vizsgálták az önkormányzati fejlesztési terveket, a beépítések léptékét, közműigényét és térbeli-városi elrendezését. 

A projekt résztvevői: Berecz Diána, Fülöp Bence, Guba Sándor, Hámori Péter, Papp Gergely, Zlinszky András

girlscanscan: lomi*

A lomi* kifejezés a hivatalosan szervezett budapesti önkormányzati lomtalanítással párhuzamosan működő informális hulladékújrahasznosítási gyakorlatot jelöli – beleértve az olyan értékes építőanyagokat, mint a használt szaniterek, ablakok és ajtók, valamint a ház- és lakásfelújításokból származó, fel nem használt felesleges anyagok. Évente egy éjszakára minden környék informális piaccá alakul. Annak ellenére, hogy a nagy mennyiségű hulladék a hivatalos elszállítás előtt jogilag az önkormányzat tulajdonába kerül, az emberek igényt formálnak a felhalmozódott tárgyakra, és a hajnalban történő,  hivatalos összegyűjtést megelőzve a helyszínen kereskednek vele, vagy vidéki régiókba szállítják újrahasznosításra. A lomi*-t csillagként, egy fel nem fedezett együttállás, csillagkép ⁂ fókuszpontjaként azonosítjuk. Ennek a térbeli minőséget hordozó ⁂ jelnek az alkalmazásával a lomi* feltérképezetlen csillagképét jelöljük, a jelenségek mögött meghúzódó láthatatlan összefüggéseket keressük. lomi* a városi fogyasztási és túlépítési tendenciák, valamint a vidéki Magyarország zsugorodó városai közötti kapcsolódási pont, amely építőanyag-depóként és a használt építőanyagok lerakataként működik. A lomi*-ipar informális rendszerei és az ebben dolgozó emberek a körforgásos gazdaság feltérképezetlen tudásának és gyakorlatának hordozói.

Célunk, hogy az éves lomi* akciót az épületek életciklusának egy alciklusaként mutassuk be, és hogy szemmagsságban térképezzük fel a nagyobb folyamatokat  –  azonban a mai napig mindössze egy tanulmány született erről a jelenségről. A több évtizedes, többgenerációs lomi*-hagyományok során felhalmozott tudásra nagy szükség van a felülről irányított és globálisan orientált, hulladékról szóló párbeszédben, így kíváncsian várjuk, hogy Európa-szerte és a mediterrán térségben találunk-e hasonló mintákat.

A projekt résztvevői: Bakucz Júlia, Bánszegi Bíborka, Edvy Athina Annamária, Győrfi Dániel, Hegedűs Eszter, Kammermann Lilla, Prőhle Janka, Ramocsai Kata, Szilágyi Emese, Varga Lilla Luca