Kharón ladikja

A modern ember illúziója, hogy legyőzi a távolságot és eljut a végtelenbe… Az átláthatatlan messzeségen túl a felfoghatatlan ismeretlen, ahonnan még nem volt földi halandó, ki visszatért volna. Az ismeretlen úton csak egy csónak visz át, Kharón ladikja. Ez a mitológiai kép ihlette Krizsán Andrást és munkatársait, mikor Alsódörgicsére ravatalozót terveztek.

KHARÓN LADIKJA

Lao-Ce: Tao Te King
 (Karátson Gábor fordítása, Forrás: Cserépfalvi, 1990)

A modern ember illúziója, hogy legyőzi a távolságot és eljut a végtelenbe, hogy a mindenség gyűrűjéből kivonja magát. Őrjöngő útja során messze-messzire is elmerészkedik, de végül csak saját határait ismeri meg, és hideg borzongatja. Az átláthatatlan messzeségen túl a felfoghatatlan ismeretlen, ahonnan még nem volt földi halandó, ki visszatért volna. Az ismeretlen úton csak egy csónak visz át, a halálhajó, Kharón ladikja. Kharón, az Alvilág révésze, több ezer éves szimbóluma kultúránknak, aki a holt lelkeket szállította át ladikjában a Sztüx folyón.  A révészkedésnek árat is szabott, és aki nem tudott neki fizetni, azt száz éves bolyongásra ítélte a Sztüx túlsó partján. Fizetségül egy oboloszt kért, amit a görögök halottjaik nyelve alá helyeztek (más források szerint szemeikre), majd a megfelelő rítusok elvégzése után elégették a testet. Az élet eleje és vége, a bölcső és a koporsó is hajó alakú. Jézus bölcsőjének neve navicula, magyarul csónakot jelent, de a Kalevalában is csónak visz Tuonelába, a holtak országába.

Az alsódörgicsei ravatalozó terve is a halálhajó metaforájára épül. A temetőkert völgyében, egy patak partján megjelenő csónakszerű építmény ezt a szimbólumot ragadja meg, ahol kézzelfoghatóvá válik a halál misztériumának végtelen csendje és nyugalmas méltósága. A megdöntött síkú, íves faborítású tetőszerkezet a lét tengerén hullámzó hajó szoborszerű, de jelképes építészeti összegzése. A csónaktest alatt körbefutó zöldeskék, keskeny ablaksáv tovább fokozza a lebegő hatást. Az épület rusztikus kőfalazata a közeli Gernye-hegy oldalában megmaradt XIII. századi templomrom román stílusú falait idézi. A temetőkápolna mellett húzódó kőfal, mint a falusi temetők kőkerítései, követi a kis építményt, és urna fülkéket rejt magába. A három cölöpszerű faoszlopból kialakított harangláb egyszerűsége mulandó testi létünk korpuszai. A belső tér kialakítása, a tetőszerkezetet tartó, de földre nem érő faoszlopok, a ferde mennyezetű tetőszerkezet, a vízszerű, áttetsző belső üveg falburkolat is az anyagtalanságot, a lebegést sugallja. Az épület alaprajzi elrendezése is nagyon egyszerű, a funkcionális igénynek megfelelően két kis helyiségből áll: egy nagykapuval feltáruló ravatalozó térből és az abból nyíló kis hűtőhelyiségből.

Az épület formavilága az ég alatti - és az ég feletti kicsiny dolgok, a kő és a fa - a fény és a gyöngeség, a part – és a csónak, a való világ - és a messzeségen túli összessége. „Azt beszélik, hogy aki össze tudja fogni életét önmagában, messze-messzire vándorolhat.” Lao-Ce: Tao Te King (Karátson Gábor fordítása, Forrás: Cserépfalvi, 1990)

Krizsán András
építész

Alsódörgicsei ravatalozó
vezető tervező: Krizsán András
építész munkatársak: Kontur Balázs, Csontó Judit
szakági tervezők: Mózes László statikus
generáltervező: MODUM ÉPÍTÉSZIRODA KFT
tervezés éve: 2009
bruttó szintterület: 39,41 m2
építtető/megbízó: Polgármesteri Hivatal Dörgicse