Kicsi, de annál látványosabb kezdet Dégen - kastélypark rekonstrukció I. ütem
Lezárult a Pollack Mihály tervezte dégi Festetics-kastély parkrekonstrukciójának első üteme. A 250 millió forintból megújult 8 hektár ugyan csak töredéke a teljes parknak, viszont a kastély főhomlokzata előtt elterülő rész a kert egyik leginkább szem előtt levő része, így a változás kétségtelenül látványos. Tudósításunk a projektzáró sajtótájékoztatóról.
L. Simon László államtitkár, Cselovszki Zoltán a Fortser Központ elnöke, és Alföldi Gábor projektvezető tegnap a kastély egykori ebédlőjében tartott sajtótájékoztató keretében átadták az uradalom 2007-ben 6,5 milliárd forintra becsült teljes rekonstrukciójának első lépését. A történeti kerttel kezdeni már csak azért is volt logikus, mert a legveszélyeztetettebb a kastélynál szinte jobban ismert, a tórendszer egyik szigetén álló, úgynevezett hollandi-ház volt. Hogy miért?
1813-20 között Festetics Antal megbízásából 300 hektáros parkot hoztak létre három patak találkozásánál. A vizeket felduzzasztásával komplex tórendszer alakult ki, ezt azonban az elmúlt bő fél évszázad alatt olyan mértékben elhanyagolták, hogy több helyen feltöltődött, eliszaposodott, és sűrű növényzet nőtte be. Így jártak az úgynevezett árapasztó csatornák is, melyek azt a célt szolgálták, hogyha áradás miatt a tavaknál az a veszély fenyegetne, hogy kilépnének medrükből, akkor lezárásukkal egyszerűen kikerülje őket az árhullám. A feltöltődött csatornák miatt viszont az elmúlt évtizedekben többször is elöntötte a víz a kis szigetet, melyen a hollandi-ház áll. Hogy ez ne ismétlődhessen meg a parkrekonstrukció során az egykor 1,8 km hosszon kanyargó tórendszerből összesen 40 ezer köbméter iszapot kotortak ki, és a két csatorna közül, az egyiket szintén kilométeres hosszon kitisztították. Újjáépült két műemlékhíd, és három új fahíd létesült a vízfelületek felett. Kortárs hozzátételként pedig a tórendszer előtt egy kettős ülepítő létesült, amely ipari hangzású neve ellenére igen bájos részletekkel gazdagította a parkot.
A parktó rendbe rakása mellett a környező parkrész kertészeti rekonstrukciójára is sor került. A tájképi kertekre jellemző úgynevezett nyiladékokat megtisztították. Ezek olyan, a park fái között nyitott átlátások, amelyek olykor kilométer hosszan húzódva teremtenek vizuális kapcsolatot két építészeti elem között. Egyik végükön természetesen maga a kastély áll, így annak kertre néző portikuszára kilépve – ahol annak idején a grófi család gyakorta reggelizett – egyszerre volt látható eredetileg a kerti hidak legtöbbje, a hollandi-ház, a falu katolikus, és református templomának tornya. A nyiladékokat – a tóhoz hasonlóan – a park gondozásának elmaradásával visszahódította a természet. Megtisztításuk konfliktust jelentetett a helybeliekkel – árulta el Cselovszki Zoltán – hiszen ők azt láthatták, hogy fakivágások zajlanak azon a területen, amit az évtizedek során úgy szoktak meg, hogy ezek már nem léteztek. Mivel hasonló jellegű beavatkozásra több kastélyparkban is (pl. Fertőd-Eszterházán) sor fog kerülni, az itt tapasztalt reakciókból a beruházó is tanulni tudott, a tekintetben, hogy miként lehet és kell az ilyesmit kommunikálni. Úgy vélik, a végeredmény pedig mindenkit megnyugtat majd. És valóban, a megnyitott átlátásokkal nem csak a látvány, de a park befogadhatóságának, beláthatóságának érzete is sokat változott.
A projekt keretében összesen másfél kilométer sétaútvonal készült el, azonban a padokra és szemetesekre az ősszel egyszerre induló II. és III. ütem jövő őszi befejezéséig várni kell, amelyekkel a beavatkozások összértéke eléri majd a 800 millió forintot. Ezeknek célja, hogy a teljes vízrendszer rehabilitációja elkészüljön. Kitisztítják a teljes tómedret egészen a park legtávolabbi szegletében álló, családi sírokat rejtő úgynevezett sírdombig, további hidakat rekonstruálnak, kiegészülnek a sétányok, és bekerítik a 300 hektáros parkot.
L. Simon László kiemelte, hogy Fejér megye kastélyai kiemelt figyelmet élveznek majd, hiszen a területen olyan koncentrációban vannak jelen az egykori főúri rezidenciák, hogy az európai szinten is versenyképes lehet, amennyiben sikerül őket újraintegrálni a turisztikai-gazdasági vérkeringésbe. Ezért jó esélye van annak, hogy az Alföldi Gábor szerint ma már mintegy 9 milliárdos összegre tehető teljes rekonstrukció irányába további lépések történhetnek a következő uniós finanszírozási ciklusban, 2015-től. A kastély maga ugyanis szintén rossz állapotú, mind kívülről, mind belülről, de még rosszabb állapotban van a tucatnyi melléképület, amelyek némelyike már most sürgős beavatkozásért kiált. A park fenntartására is gondoltak gépbeszerzés mellett, a korábbi fenntartói létszámot megháromszorozták, jóllehet ez három fő foglalkoztatását jelenti jelenleg.
Az államtitkár korábbi nyilatkozatával összhangban itt is megerősítette, hogy a műemlékvédelmi szervezetek újraegyesítése a cél a Forster Központ megerősítésével. Ebbe beletartozik az a lépés is, hogy felülvizsgálják az állami tulajdonban levő kastélyok vagyonkezelői körét, és a jelenleg is több mint egy tucat kastélyt kezelő szervezet további épületeket kaphat.
Bármennyire is gyönyörködtető azonban a most elkészült parkrész, a terület teljes rehabilitációjáig még igen sok van hátra. A dégi épületegyüttes hasznosításának kérdése továbbra is nyitva áll, egyelőre nem tudni mi lesz a parkban található épületek, így a kastély funkciója a jövőben, erről nincs még döntés.
Kelecsényi Kristóf
A dégi kastélypark rekonstrució I. ütem terveit a TÉR-TEAM Kft. készítette Szabó Gábor tájépítész és Rédly László építőmérnök vezető tervezők irányítása mellett. A tervek: előzetes vizsgálat (környezeti hatásvizsgálat), fakivágási-fapótlási engedélyezési terv, vízjogi létesítési engedélyezési terv, örökségvédelmi engedélyezési terv, hidak engedélyezési terve, mindezek kiviteli tervei és tervezői művezetés a megvalósulási terv készítésével. A TÉR-TEAM Kft. szerezte be az építési munkához szükséges engedélyeket is.
A TÉR-TEAM Kft. tervezői Végső Gergely tájépítész, Móczárné Jobbágy Réka építőmérnök, Zámbó Nóra tájépítész, Kovács Ferenc tájépítész, és Győre Viola tájépítész voltak.
