Kihirdette a Habitat for Humanity Magyarország az ‘Önkormányzatok a Lakhatásért’ pályázat nyerteseit

Kihirdette az Önkormányzatok a Lakhatásért pályázat három díjazottját a Habitat for Humanity Magyarország május 27-én. Budapestről és 15 vármegyéből érkeztek be pályázatok előremutató kezdeményezésekkel. Az egyre szűkülő források ellenére ők bizonyították: egy felelős, elkötelezett önkormányzat sokat tehet a lakhatási nehézségek enyhítéséért.
 

Egymást érő válságok és gazdasági nehézségek jellemezték a végéhez közelítő ötéves önkormányzati ciklust. Ebben a helyzetben óriási kihívást jelentett helyi lakhatási támogatásokat bevezetni, fenntartani vagy fejlesztéseket, beruházásokat indítani – míg az igény minden eddiginél nagyobbnak bizonyult. A Habitat for Humanity Magyarország 2024 februárjában meghirdetett országos pályázata épp azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén hiánypótló és példamutató intézkedéseket valósítottak meg; azaz a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat.

39 pályázó: Budapestről és 15 vármegyéből
A három településméret szerinti kategóriában egy-egy települési önkormányzatot díjaztak, amelyek különböző mintaprogramok megvalósítására kapnak pénzügyi és szakmai támogatást a civil szervezettől. A pályázati adatlapon az önkormányzatok ismertették, hogy az elmúlt évekből mire a legbüszkébbek, milyen kihívásokkal szembesültek és mik a terveik a következő ciklusban a lakhatás területén. A Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri pontozta ezeket szociális, intézményi, esélyegyenlőségi, valamint környezet- és klímavédelmi szempontból. A díjakat egy online esemény keretében adta át a Habitat 2024. május 27-én, amelyet egy kerekasztal-beszélgetés követett Ónody-Molnár Dóra újságíró moderálásával. A díjátadót Illyés Tímea, a Habitat programigazgatója nyitotta meg.

A 20 ezer főnél nagyobb települések kategória díjazottja a VIII. kerületi önkormányzat lett. A zsűri kiemelte, hogy Budapesten és országszerte is a lakhatás területén a leginkább stratégiai módon gondolkodó és működő, a megvalósításra nagy hangsúlyt fektető önkormányzatról van szó. Lényeges szervezeti és intézményi újításokat vezettek be, kifejezetten a legsérülékenyebb csoportok (pl. jelentős hátralékot felhalmozók, egyedülálló szülők, közterületen élő hajléktalan és mozgáskorlátozott emberek) érdekében.  A pályázat keretében az önkormányzat egy kétmillió forintos alapot fordíthat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatásra.

A kisvárosok kategóriában Keszthely városát díjazták, ahol szintén tudatosan fejlesztik a bérlakásállományt nagyszabású felújításokkal és újépítésekkel is. “Majdnem 300 önkormányzati lakásunk van, öt évvel ezelőtt azzal szembesültünk, hogy ezek közül mintegy 80 lakhatatlan állapotban van, kellett valamit kezdeni ezzel. Önkormányzati és pályázati forrásokat mozgósítottunk, próbáltuk megfizethetővé tenni a lakhatást és elkerülni a kilakoltatást" – magyarázta Vozár Péterné, Keszthely alpolgármestere. Ezért lakhatási támogatást és hátralékrendezéshez részletfizetési-lehetőséget is biztosítanak. A Habitat a pályázat keretében Keszthelyen nyolc szociális bérlakás nyílászáróit fogja kicserélni, összesen négymillió forint értékben.

A községek kategóriában Jánoshida önkormányzata kapta a legmagasabb pontszámot. “Országos viszonylatban is, de ebben a településméret-kategóriában pedig különösen kiemelendő, hogy az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt a helyben eladóvá vált házak megvásárlásával, és szociális bérlakásként történő kiadásával" – emelte ki Kőszeghy Lea zsűritag, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. A településen ezen felül számos, lakhatással és településfejlesztéssel kapcsolatos figyelemre méltó gyakorlatról számolt be a jánoshidai pályamű a tűzifa, rezsi és építőanyag támogatástól kezdve az idősgondozás innovatív, stratégiai fejlesztésén keresztül a megújuló energiás beruházásokig. Munkájukat hét és félmillió forint pályázati forrással ismerték el, amelyet a helyi szociális tűzifaprogram fejlesztésére fordíthatnak.

Közös pontok
Míg egy vidéki kistelepülés nagyon eltérő helyzetben, különböző problémákkal küzd, mint egy nagyváros, számos párhuzam és hasonlóság van a díjazott települések között, például a lakóingatlanok siralmas állapota. “Nagyra értékeltük, hogy mindhárom önkormányzatnál jellemző a lakosok bevonása, és az, hogy megadják a lehetőséget, hogy állampolgárként együtt gondolkozhassanak a helyi döntéshozókkal" – hívta fel a figyelmet Rácz Béla zsűritag, a Polgár Alapítvány munkatársa, az 1Magyarország Kezdeményezés társalapítója. A zsűri meglepően könnyűnek ítélte a szociális és környezeti-fenntarthatósági szempontok összeegyeztetését a bírálat során, amit Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének Alelnöke így indokolt: “a méltó lakhatás egyike az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak, és nem lehet egymástól elválasztani a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat. Bár ilyen nehéz lakhatási viszonyok között néha lehetetlennek tűnik a környezeti fenntarthatóságra is figyelni, sokszor a kettő együtt jár: új építés helyett üresen álló ingatlanok felújítása, szigetelése, napenergia telepítése, ezek mind a havi rezsiköltségek csökkentését és a fenntarthatóságot szolgálják." A díjazottak tudtak azonosulni azzal a dilemmával is, hogy kevesebb háztartásnak, de hosszú távú segítséget nyújtsanak, vagy inkább minél többeknél azonnali “tűzoltásra" használják a szűkös forrásokat. “Kiveszett az elmúlt évtizedekben az a képességünk, hogy fel tudjunk háborodni azon, hogy emberek milyen körülmények között élnek" – mondta Pikó András, az esetményen díjazott Józsefváros polgármestere – “A jó lakáspolitika szívből, felháborodásból és nagyon sok munkából születik. Ahol pedig a legnagyobb a szükség, ott kell a legtöbb szív és munka.“

A három díjazotton kívül számos kiemelkedő pályázat érkezett, amelyekből a szervezet kiadványt tervez megjelentetni.