Kedves Attila!
”Vannak a közömbösek, a barátok, az ellenfelek, akik valamely eszme vagy meggyőződés,
vagy érdek parancsszavára harcolnak ellened. Ez az emberi élet rendje, csak így van szép feszültsége az életnek: barátok és ellenfelek között, a közömbösök nagy tömegében.”
(Márai Sándor: Füveskönyv, 36 Az ellenségről)
1. Sajnálom, és nem értem
Sajnálom, mert eddig nem bulvárcikkekben, hanem szakmai fórumokon szerepeltem. Hol jobban, hol rosszabbul.
Nem értem, mire kell és kinek jó ez az interjú.
Biztos jó az ellendrukkereknek, akik egy ilyen nagy jelentőségű építészeti esemény körül mindig fölbukkannak. Sündörögnek, nyelvüket élezik, tollukat hegyezik, szemüket forgatják.
Nekem nem jó, de túlélem. Egy izgalmas épület megszületése még akkor is sok örömmel jár, ha adódnak nehézségek, konfliktusok. Elmondhatom Neked, hogy ez még akkor is így van, ha az már a sokadik munka az ember életében. Mert a lényeg: a ház.
2. A tervezés során mindig van egy szereposztás
Rám a Spenótház esetében a karmester szerepét osztották. Úgy látod, hogy nem voltam jó dirigens.
Nekem úgy tűnik, hogy a nagyzenekar egészét sikerült minden idegszálammal a jó ház felé vezényelnem. Ez volt szakmai és etikai kötelességem. Hol a pulpituson, hol a színpadon, hol a zenekari árokban. Így tanultam mestereimtől, főként Jurcsiktól és Jánossytól. Hidd el, velük sem volt mindig kellemes az együttműködés, mert a mi szakmánknak nem a kellem a lényege.
Sajnálom, hogy a jelek szerint mesterként sem tudtam annyi muníciót adni Neked, amennyit a régiek adtak nekem. Tanárként viszont látom, hogy megállod a helyed a mai világban. Magabiztosságod és kritizáló kedved meglepően fejlett. (Virág Csaba és Z. Halmágyi Judit is megkapja a magáét, sőt Golda János is.)
Ilyen a világ, rámenősnek kell lenni. Csak keményen, Attila!
3. Hazudni azért nem kell
Hazugság, hogy a megvalósult ház koncepcióját Ti találtátok volna ki.
Az igazság egyszerű: a házat a felelős tervezők tervezték. Az épület a T+S pályázati tervének folytatása, három év hosszú és kemény tervezési folyamatának végeredménye, melynek első másfél évében az MCXVI Kft. tervfeldolgozási munkát végzett.
Hazugságok a cégünk működéséről szóló megjegyzéseid is, különösen a pénzügyi elszámolásra vonatkozó méltánytalan részek.
Hazugság, hogy a 2004. márciusi kamarai tervbemutatón kitértem volna bármilyen kérdés elől. Nem szokásom.
Az igazság az, hogy az ismertetésen - amely a házról és nem a botránykeltésről szólt - Mónus János elmondása szerint - még távollétemben egyszer (és nem háromszor) említette a pályázatot.
4. Az adott szót be kell tartani
Korábban szerződésben vállaltad, hogy a tervfeldolgozás során megismert mindenféle információt bizalmasan kezelsz, a felelős tervezőkkel szemben szerzői jogi igényt nem támasztasz. Nem tartottad be a szavad.
5. Végül, kedves Attila, sajnálom, hogy türelmetlen voltál
Karnyújtásnyira van a ház befejezése.
Neked (vagy valakiknek) fontosabb volt a botránykeltés kísérlete, mint a megérkezés öröme. Azért mondom, hogy kísérlet, mert a mi örömünket, a tervező csapat összes többi tagjának örömét nem veheti el az interjú.
A ház a fontos! Mindent az dönt el, hogy a ház jó vagy rossz. És most már jó lesz!
6. Sok mondatot hagytam megválaszolatlanul.
A király meztelenségéről, a pályázatról és a tervezőváltás körülményeiről szóló mondataid, a Rólunk szóló rágalmak illetve az újságcikk megszületésének körülményei Téged minősítenek.
S ennek már semmi köze a házhoz vagy az építészethez.
Az érintett személyek és cégek jó hírnevének megsértésére nem újságcikkben fogok válaszolni.
Annak a válasznak máskor és máshol van a helye.