Kisváros a városban–Kollégium épület a Kazinczy utcában

A korunkban fellépő lakáshiány a fiatalokat is egyre szélesebb rétegben érinti, konkrétan kialakulóban van egy bérlői generáció. A magánalbérlet rendszerre azonban jellemző a megbízhatatlanság, a zsúfoltság, a rossz lakásminőség, illetve a megfizethetetlenség. Emiatt keres megoldást Simon Zsófia diplomaterve a fiatalok lakáshelyzetére.

Budapest területén számos beépítetlen foghíj található, melyek nagyon jó helyzeti adottságokkal rendelkeznek. Ezen telkek legtöbbször üresen állnak vagy parkolóként funkcionálnak. Ilyen telek a Kazinczy utca 18. szám alatt található terület is.

Egy olyan terv elkészítését tűztem ki célul, amely ezen foghíjat visszaintegrálná a városszövetbe és egyúttal enyhítene is a lakhatási válságon, azon belül is a fiatalok helyzetén. A kollégium ellenőrzött körülmények között megfelelő minőségi lakhatást biztosítana, akár rövidtávon is. Az épület, mint önálló egység, város a városban tudna működni, miközben visszakapcsolja a foghíjtelket is a városszövetbe.

A helyszín a hetedik kerületben, a Kazinczy utca 18 szám alatt található. Jelenleg nem beépített, csak egy street-food udvar üzemel rajta. A telek legjellemzőbb adottsága a mérete, 12 méter szélességhez 65 méter mélység társul. Az átlagos utcaképtől mindkét oldali szomszéd eltér, míg a Wesselényi utcával határos lakóház jóval magasabb, a déli oldalon található mikve pedig alacsonyabb az átlag magasságnál. A szomszédok tűzfalakkal, illetve függőfolyosóval csatlakoznak a telekhez.

Ezen adottságok alapján alakítottam ki a beépítési koncepciót. Fontos volt számomra az intimitás lehetősége, kapcsolat egymással és a külvilággal, a természetes bevilágítás alkalmazása, zöldfelületek és a természet visszahozása a városba.

A szomszéd épületek által meghatározott tengelyek mentén folytattam a belső udvarok rendszerét és „meghosszabbítottam" a csatlakozó tűzfalakat is. A belső udvarokat határoló épületrészeket a déli oldalon a csatlakozó épületrészek magasságához igazítva alakítottam ki, majd az így kialakult rendszert középtengelyben fogtam össze.

Az épülettömeg három fő elemre tagolódik. A földszint és a pince egybefüggő épülettömeg, ahol nyilvános, közösségi funkciók találhatóak, míg a lakófunkció vertikálisan, lakótornyokban kerül elhelyezésre. A rendszert a középen végigfutó nyitott közlekedőrendszer kapcsolja össze. A tornyok ily módon történő széthúzásával lehetővé válik a természetes bevilágítás és átszellőzés. Ezenkívül a közlekedést egy lift és a homlokzaton található lépcső biztosítja.

A pinceszinten bérelhető rendezvénytér kapott helyet, illetve ettől leválasztva a lakóknak zárható tárolók és gépészet található még ezen a szinten. A földszinten co-working tér, kávézó és a kollégium ügyeit ellátó iroda foglal helyet. A földszint közvetlen kapcsolatban van a határoló belső udvarokkal, amelyek több helyről is megközelíthetőek. A lakótornyokban két fős apartmanok és egy-egy közös konyha helyezkedik el szintenként. A lakótornyok különböző használati módjait elősegítve beépített bútorfalakat terveztem be, melyek igény szerint alakíthatóak. A nyílások eltolásával meggátoljuk az átlátást a tornyok között és egy izgalmas homlokzati játék is kialakul.

Az épület monolit vasbeton öntött falas rendszerű. A közlekedőrendszer külön álló acél szerkezet, amely teljesen nyitott. Burkolatként X-tend acél sodrony háló és növényfuttatás kerül rá, ugyanez a háló fogja össze az utcai homlokzatot is. A terv lényege a belső közlekedő, mely nemcsak összefogja a tornyokat, de mint kibővített közösségi tér is funkcionál. Kommunikál a külvilággal, természetközeli és a lakóegységek közti kommunikációt is lehetővé teszi, miközben megtartja a kellő intimitást. A kollégium, mint egy vertikálisan megnyújtott város illeszkedhet majd a környezetébe.

Simon Zsófia

Szerk.: Pleskovics Viola