"kodály körönd 2006 után" és "budapest világörökségi területei" - kiállításmegnyitók az N&n galériában
a kiállítás megnyitók előtt június 20-án kerül sor az N&n galéria kiállítótermeinek névadására
a névadó után molnár éva átadja a 2007. évi molnár farkas díjakat
2007. június 20-án, szerdán 18 órára
a "kodály körönd 2006 után" kiállításának megnyitójára
a kiállítást megnyitja mihályfi lászló építész
a kiállítás megtekinthető: 2007. július 16-ig
négy mondat a köröndről: terézváros - ez a patinás múltú budapesti kerület - a területét hosszában átszelő, nagyvonalú sugárút okán méltán lett része az egyetemes világörökségnek. az andrássy út menti pompás bérpalotákban egykoron virágzó nagypolgári élet napjainkban újra teret követel magának ezen a helyen. a sugárút egyik legkiemelkedőbb pontján, félúton a belváros és a főváros tüdeje, a városliget között terül el az a geometrikus pontosságú teresedés, melyet egyik világhírű lakója után ma kodály köröndként ismerünk. az ősfákkal tarkított, kör alakú parkot - mely alatt elhalad a kontinens első földalatti vasútja -, négy, egyenként is különleges, együttesükben pedig tökéletes összhangot alkotó épület övezi, melyek csak arra várnak, hogy csipkerózsika-álmukból végre felébredhessenek… mihályfi lászló /kerületi főépítész/
az idegenforgalmi szektor globális növekedése, a magyar gazdaságban játszott szerepe, budapestnek az országos idegenforgalomban betöltött kiemelkedő pozíciója alapján a város idegenforgalmi szolgáltatásainak bővülésére kell számítani. a városnak az általános városmarketing erősítése mellett elsősorban a turizmus városi infrastruktúrájának szervezésével, új turisztikai helyszínek kialakításának ösztönzésével kell részt vennie a szektor fejlesztésében. a közterületek megújítása az egyik leghatékonyabb eszköz a városi környezet minőségének, élhetőségének javítására, amely az általános felértékelődés, fejlesztés megindítását ígéri. ezért a közterületek megújításának kiemelt szerepet kell kapnia a város rehabilitációs akcióprogramok keretei között, amely a lakóterületi beépítések fellazítását, zöldfelületek kialakítását, új közösségi területek /agórák/ kialakítását szolgálhatja. a programok sikerét a közismert példák - a déli váci utca, liszt ferenc tér, ráday utca, tompa utca, huszár utca mutatják. budapest kulturális sokszínűsége a korábbi évszázadokban is annak köszönhetően alakult ki, hogy sokféle társadalmi csoport szabadon alakíthatta, művelhette, fejleszthette kultúráját. cél, hogy budapest a jövőben is az értelmiségiek, a kulturálódni és szórakozni vágyók számára kikerülhetetlen találkozási pont legyen, ahol a kulturális teljesítmények egymás számára bemutathatók.
a kodály körönd térfalaiban a város egyik legnagyvonalúbb tere. fejlesztése a terézvárosi, sőt a fővárosi beruházások motorja lehet. a 4 épület és a közterület egységesen képezik a fejlesztés tárgyát. olyan befektetők, befektetői csoportok jelentkezését várjuk, akik vállalkoznak a 4 épület együttes egvásárlására. a földszinteken és a -felületük megnyitásával megemelt értékű-, pinceszinteken nagy közönségforgalmat vonzó, színvonalas kulturális és vendéglátó, intenzív közterületi kapcsolatokat igénylő intézményeket kell elhelyezni. a belső udvarok földszintek feletti lefedésével újabb értékes alapterületek nyerhetőek, a belső udvarra néző emeleti funkciók zavarása nélkül. a felső szinteken elsősorban lakó, szállás funkciókat kell elhelyezni, visszaállítva az eredeti nagy alapterületű, nagypolgári lakásokat. a tetőterek kerüljenek beépítésre, mert ez részben forrásbevonást, részben dinamikus, fizetőképes új lakókat jelent. a tetőterek lakói pótolhatják a földszintek kivásárlásával megszűnő lakásszámot is, ezzel segíthetnek az eredeti és alapvető lakófunkció elsődlegességének megtartásában. a tetőtér beépítéseket a XXI. századnak megfelelő technikai és építészeti megoldásokkal kell megvalósítani. a tetőszinteken kialakítható zöldfelületek, tetőkertek, zöldhomlokzat szakaszok az udvarok felől bekapcsolhatók a tér zöldfelületébe, a tornyok érdekes hangulatú vendéglátó, kilátó helyekké, műterem galériákká alakíthatók, az épület alapfunkciójától független, közvetlen kapcsolatban a térrel.
a "budapest világörökségi területei" című kiállításra szintén
2007. június 20-án, szerdán 18 órakor kerül sor az N&n galériában
a kiállítást megnyitja ikvai-szabó imre szociálpolitikus
a kiállítások megtekinthetők: 2007. július 16-ig
a management plan célja és szükségessége
az unesco világörökség bizottsága 1987-ben a budapesti helyszínt a magyarországiak közül elsőként a világörökség részének nyilvánította /a duna két partja és a budai várnegyed/, majd 2002-ben kibővítette azt /az andrássy út és történelmi környezete/. ezzel a döntéssel a budapesti világörökség kibővített területét az unesco az emberiség egyetemes jelentőségű, kivételes, pótolhatatlan kulturális értékének ismerte el, amelynek hitelesen, teljes állapotban való megőrzése, helyreállítása biztosítására a magyar állam kötelezettséget vállalt. e kötelezettség betartását az unesco a világ közérdeke nevében folyamatosan ellenőrzi.
cél, és egyezményben vállalt kötelesség a terület ránk bízott értékeinek fennmaradását, az ajánlásoknak megfelelő fenntartható fejlődését biztosítani. a management plan e feladat teljesítésének egyik eszköze lehet.
ennek érdekében a management plan
- megfogalmazza a világörökségi terület értékeit,
- szigorúan szakmai szempontok alapján irányelveket fogalmaz meg a védelemmel és megőrzéssel kapcsolatban, amelyek hosszú távon biztosítják a világörökség pótolhatatlan értékeinek fennmaradását,
- ajánlásaiban érvényre juttatja a fenntarthatóság elveit,
- alapelveket fogalmaz meg, amelyek a megőrzésben és fejlesztésben részt vállalók számára elfogadhatóak, és amelyeket az érdekegyeztetések során szem előtt tartva az érdekellentétek kezelhetők,
- biztosíthatja a fenti elvek nyilvánosságát.
a management plan-t ajánlásnak kell tekinteni, nincs kötelező ereje. feladatát a management plan azonban akkor teljesíti be, ha ajánlásait a helyi, részletes tervek /kszt, kvsz, stb/ készítésében érvényesítik és ezeken keresztül kötelező érvényűvé válnak.
a management plan a fennálló jogszabályi és önkormányzati struktúrára épül, ezért nem vállalkozik a finanszírozás, és a menedzsment személyi feltételeinek tárgyalására.
I. a felvétel
1. az unesco világörökség bizottságának határozatai 1987., 2002.
az egyesült nemzetetek oktatási, tudományos, és kulturális szervezete /unesco/ párizsi konferenciája 1972. november 16. napján elfogadta a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt /world heritage convention/.
az unesco világörökség bizottsága az 1987. december 7-11. között párizsban tartott 11. ülésén felvette a világörökség listára "budapest, a duna két partja és a budai várnegyed" területét.
a területet 2002-ben, a 26. ülésen kibővítették az andrássy úttal és történelmi környezetével, valamint a millenniumi földalatti vasúttal.
2. a felvétel indoklása, felvételi kritériumok
az 1987-ben felvett helyszín rövid leírása: a helyszínen olyan jelentős építészeti együttesek maradványai lelhetők fel, mint aquincum városa a római korból, vagy a gótikus budai várpalota, melyek több korszak építészetére gyakoroltak jelentős befolyást. a városkép világviszonylatban egyedülálló, és a magyar főváros történelmének dicső periódusait idézi.
a felvételt 1987-ben és 2002-ben is a helyszín kulturális jelentősége - ezen belül a II. és IV. kritérium - támasztotta alá.
c II. kritérium: a helyszín tanúskodjon az emberi értékrendek jelentős átalakulásáról az építészet, a műszaki tudományok, a képzőművészet, a város-, vagy tájkert-tervezés terén egy meghatározott időszakban, vagy a világ egy kulturális területén.
c IV. kritérium: a helyszín egy olyan épülettípus, építészeti, technológiai együttes vagy táj kiemelkedő példája legyen, amely az emberi történelem egy jelentős állomását, vagy állomásait szemlélteti.
a kiállítás megnyitók előtt kerül sor az N&n galéria kiállítótermeinek névadására
a névadókat méltatja hóka lászló építész és schneller istván építész
a névadó után molnár éva átadja a 2007. évi molnár farkas díjakat
a zsűri összetétele: bulcsu tamás építész, szathmáry zoltán fotóművész, kovács péter művészettörténész, plesz antal építész /elnök/, simon mariann építész
következő kiállítás • erektív fantazmagóriák 1957-2007 • pauer gyula
2007. július 18.
