Komáromi erődök — tanulmányút

Monostori erőd, Igmándi erőd, Öreg- és Újvár (Szlovákia) 2009. november 13-án.

Monostori erőd, Igmándi erőd, Öreg- és Újvár (Szlovákia)

Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint Szőny (ma Komáromhoz tartozik) területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel.

Az un. Öregvár tervét 1550 körül az olasz Pietro Terbosco készítette el. A felépült vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvár-rendszerben. A mohácsi csatavesztés után /1526/ a vár a Habsburgok birtokába került. 1585-ben a Vág és a Duna túlsó partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek.

Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. Az Újvár megépítésével párhuzamosan újjáépítették és megerősítették a Vág és a Duna jobb partján /Szent Péter palánk/ korábban épített hídfő erődöket.

A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során a császárvárost - Bécset is elfoglalták (1809). I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerődítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a Birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására.

Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marguis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a Csillagerőd (korábbi Szent Péter palánk) mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához.

Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal és a keleti irányból védő Vág-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.

A bejárásokhoz túrázáshoz is alkalmas zárt cipő és elemlámpa javasolt!

időpont: 2009. november 13. 08.00
indulás: buszparkoló, 1056 Budapest, Március 15. tér
pontszám: 3.0 pont
részvételi díj: 6,900,- Ft

A részvételi díj tartalmazza:
- utiköltség
- utasbiztosítás
- hideg ebéd
- belépők

A program MMK bírálata folyamatban!