Komoly egészségkárosodással fenyegetnek elöregedő palatetőink!

A ’90-es évek óta ismert az azbeszt egészségkárosító, rákkeltő hatása, de egészen a ’80-as évekig az egyik legelterjedtebb tetőfedő anyag volt az akár 20-32 százalék azbesztet is tartalmazó tetőpala. A mai napig több százezer családi és lakóházat, ipari és mezőgazdasági épületet fed palatető. Mivel az anyag csak sérülés – törés, repedés – esetén veszélyes, a baj megelőzése érdekében érdemes időben, a még ép palatetők környezeti terhelését megszüntetve - akár bontás nélkül - új, hosszú távon biztonságot nyújtó, könnyűszerkezetes tetőt kiépíteni – hívja fel a figyelmet a Lindab.(x)

A ’90-es évek óta ismert az azbeszt egészségkárosító, rákkeltő hatása, de egészen a ’80-as évekig a szocializmus egyik legelterjedtebb tetőfedő anyaga volt az akár 20-32 százalék azbesztet is tartalmazó tetőpala. A mai napig több százezer családi és lakóházat, valamint legalább ugyanennyi ipari és mezőgazdasági épületet fed palatető. Mivel az anyag csak sérülés – törés, repedés – esetén veszélyes, a baj megelőzése érdekében érdemes időben, a még sérülésmentes tetők környezeti terhelését megszüntetve - akár bontás nélkül - új, minőségi, hosszú távon biztonságot nyújtó tetőt kiépíteni.

Több százezer, 1930-1980 között épült magyarországi családi és lakóházat fedhet a mai napig tetőpala, amelyről csak a ’90-es években derült ki, hogy rongálódás hatására az egészségre veszélyes, mikroszkopikus méretű szálak szabadulnak fel belőle. A 20-32 százalékban veszélyes azbesztet tartalmazó tetőpalák amortizációs ideje – anyagtípustól, termékfajtától, környezeti hatásoktól függően – 20-40 év, így az évtized közepére tömegesen szorulnak majd renoválásra a 30-50 évvel ezelőtt palával fedett családi és lakóházak – nyilatkozta Kotormán István, a Lindab fejlesztési és oktatási vezetője.

 

 

„A szocializmus egyik leggyakoribb típusháza volt a 10x10 méteres négyzet alaprajzú, sátortetős épület, az úgynevezett „Kádár-kocka", amelyek fedésénél előszeretettel használták a tetőpalát. Ilyen házakat országszerte bármerre láthatunk mai napig. Nemcsak családi házak fedésére használták a palát, hanem a ’80-as évekig a többlakásos, magastetős társasházak építésekor is népszerű termék volt – a cserép mellett – a pala. Sőt, a lakóépületekhez hasonlóan, szintén több százezerre tehető azoknak az ipari, mezőgazdasági épületeknek – mag- és gabonatárolóknak, állattartó épületeknek, terménytárolóknak – a száma, amelyeket az említett okok miatt szintén veszélyes hullámpalával fedtek" – mondta Kotormán István.
A Lindab fejlesztési vezetője ugyanakkor kiemelte, hogy a sérülésmenetes palatető még nem jelent számottevő kockázatot, így cseréje a jelenlegi törvények és tudás szerint nem szükséges, de érdemes a környezeti terhelés csökkentésével megelőzni az anyag elöregedéséből fakadó repedések, törések kialakulását.

„A palatető bontását, elszállítását csak az arra kijelölt, speciális szaktudással és jogosítványokkal rendelkező cégek végezhetik, mivel a törmelék veszélyes hulladéknak minősül. Az elbontás költsége egy-egy családi ház esetében több százezer forintra is rúghat. Az azbeszt szálak csak az anyag szétmorzsolásakor, roncsolásakor (fűrészelés, törés, stb.) kerülnek a levegőbe és jelentenek veszélyt az egészségre. Amennyiben ilyen jellegű károsodás még nem következett be, lehetőség van a még megfelelő állapotban lévő pala átfedésére – annak elbontása nélkül –, új segédváz és arra teljesen új tetőrendszer kiépítésére" – tette hozzá a Lindab fejlesztési vezetője.

Szinte a régi tető lebontásának árából – így igen gazdaságosan – kiépíthető egy új, könnyűszerkezetes, acéllemezes tetőfedés, mely a nagyszilárdságú anyagnak, a tökéletes vízzáróságnak és a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóságának köszönhetően hosszú időn keresztül, immár biztonságosan védi az épületet és a benne élő családok egészségét.
További műszaki – statikai, épületfizikai, rögzítéstechnikai – érvet jelent a könnyűszerkezetes tetőfedés mellett, hogy a „Kádár-kockákat" és az ipari-mezőgazdasági épületek többségét csak kis súly megtartására alkalmas falakkal, tetőszerkezettel tervezték, így a legtöbb esetben nem bírnák el  a sokkal nagyobb terhelést jelentő hagyományos – beton vagy kerámia anyagú – cserépfedést.

 

 

 

Az azbeszt egészségkárosító hatása

Az épületekbe több mint 20 évvel ezelőtt beépített azbeszt kötése elöregszik és porladni kezd. Az azbeszt mikroszkopikus méretű, elemi szálakból áll. Ha nincs védőburkolat, a veszélyes anyag közvetlenül a levegőbe kerül, amely belélegezve azok a légútba kerül. Az apróbb szálak egész mélyre jutnak a tüdőben, ahol fennakadhatnak. A bekerült lebonthatatlan azbeszt betokozódik és – több éves lappangási időt követően – kóros elváltozások kialakulását idézheti elő*.

Az azbeszt

Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerűségét. A XX. század végére közel 3000 azbesztet tartalmazó termék született és az élet számos területén megjelent ez az anyag. A világ fejlődésével, a tömeges használattal és az azbeszt környezetbe való kikerülésével azonban fokozatosan derült fény annak emberre káros,  rákkeltő hatására. Emiatt világszerte programok indultak el bizonyos azbesztfajták korlátozására és mentesítésére*.

* Forrás: Azbeszt – a felismeréstől a mentesítésig, Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.

További információk a Lindab honlapján

(x)