Komplex munkaterápiás központ - Fábri Attila diplomaterve
Fábri Attila diplomatervében nem mindennapi és igen összetett témát dolgozott ki: alapos szellemi felkészülés után munkaterápiás központot tervezett fogvatartottak részére, a nyíregyházi börtön szomszédságába. A keskeny belvárosi foghíj számos kihívást tartogatott, amelyekből a tervező erényt kovácsolva expresszív térsorokat alakított ki, az átgondolt funkcionális rendhez igazodóan.
Már a diplomafélévem megkezdése előtt egy évvel elkezdtem gondolkodni a tervemen. Akkor még csak bizonyos kulcsszavak fogalmazódtak meg bennem, ami alapján egyre jobban kezdett körvonalazódni a feladat témája, végül a tervezett ház rendeltetése.
Helyszín és alapvetések
A legelső kulcsszó, ami foglalkoztatni kezdett, az agresszió fogalma volt. Ez a pszichológiai fogalom egy teljesen természetes, az ember agyában lejátszódó folyamatot takar. Ami viszont kevésbé természetes, hogy az utóbbi években - talán a gazdasági válsággal összefüggésben - egyre nagyobb mértékben lehet találkozni Magyarországon agresszív emberekkel, agresszív viselkedéssel. Ezt az állítást hatványozottan igaznak éreztem szülővárosomra, Nyíregyházára, ahol a nehezebb megélhetési körülmények miatt sokkal több ember agresszív viselkedéssel kompenzálja társadalmi presztízsveszteségét, alacsony státuszát. Mivel itt nőttem fel, számtalanszor bejártam városom utcáit, tereit, ismerem annak erősségeit és gyengeségeit. Azelőtt soha nem terveztem szülővárosomba, ezért nem volt kérdés számomra, hogy diplomatervemet ide készítem.
Az agressziót a pszichológia deviáns viselkedésnek tartja. Jogosan, hiszen az agresszív magatartás gyakran egyenes úton vezet a bűnhöz. A bűnt - azaz az értékrendektől elfordulást, közös játékszabályaink tudatos megszegését - a társadalom a kezdetek kezdetétől szankcionálja. A szigorú mózesi törvények is a korabeli társadalmak normáinak megfelelő bűnöket és büntetéseket írtak le. Ezeknek a leírásoknak a mai megfelelője a Büntető Törvénykönyv, ami ok-okozati összefüggésben definiál egy adott bűnt, és a rá kiszabható büntetést. Magyarországon a büntetések végrehajtását zárt intézetekben végzik, ezek a büntetés-végrehajtási intézetek a fogházak, börtönök, a fegyházak, illetve az előzetes intézetek.
Magyarországon nagyon kevés funkciójában tiszta intézet, például tisztán fegyház működik. Sokkal nagyobb szerepet játszik a bűnelkövetők csoportosítása. Külön intézetben, Kalocsán kapnak helyet a női elítéltek és a nemi betegségekkel fertőzöttek, a mentálisan instabil fogvatartottak gondozásában az IMEI vesz részt, továbbá számos, fiatalkorúak büntetésével-nevelésével foglalkozó intézet található az országban. A fenti szelekció alól kivételt képeznek az előzetes intézetek, ahol a felnőtt fogvatartottak vegyesen, csupán nemileg elkülönítve kerülnek elhelyezésre.
Jelenleg városomban egy megyei büntetés-végrehajtási intézet működik, ahol az elítéltek 80%-a előzetes letartóztatását tölti, emellett az intézetben a legenyhébb kategóriájú fogház is működik. Az intézet 1891-ben épült Wagner Gyula tervei alapján. 142 főre tervezték, jelenleg körülbelül 300 fogvatartott lakja. Az épület a belvárosban helyezkedik el, az elmúlt évek városrendezése miatt két telek is felszabadult mellette. Tervezték ugyan a bezárását, de az országos férőhelyhiány miatt ez a döntés megfelelő anyagi források miatt nem kivitelezhető, sőt a (volt) börtönparancsnok, Mészáros László szerint inkább az intézet bővítésére lenne szükség, mint annak leépítésére. A cél az előzetesen fogvatartottak és az elítéltek arányának az utóbbi javára történő módosítása lenne. A tervezés kezdetekor alapvetésnek tekintettem az intézet jelenlegi telkén megvalósuló, férőhelyszámmal párosuló bővítést, és egy optimális (60-40%-os) előzetes-fogvatartott arányt.
Rehabilitáció: munkaterápia
Nyugat-Európában a büntetés-végrehajtási intézetek nagy része nem merül ki a fogvatartottak megőrzésében, hanem a társadalom számára hasznos személyiség kialakítása a fogvatartás célja. A magyarországi intézetekben a nevelők tevékenysége emlékeztet a legnagyobb részben a börtönök pedagógiai szerepére. Ők foglalkoznak a fogvatartottak szellemi és anyagi igényeivel, bár tevékenységük a szektor alulfinanszírozottsága és a nem megfelelően kialakított épületek miatt háttérbe szorul. A rabok nevelésének infrastrukturális igényei csak megfelelően kialakított új intézetek, illetve a meglévő intézetek bővítésével oldhatók meg, a férőhelyek számának csökkenését elkerülve. Mivel teljesen új intézetek építése meglehetősen költséges és hosszan megtérülő folyamat, a nyíregyházi börtön rehabilitációs célú bővítése kezdett foglalkoztatni.
A terápiás szakirodalom mellett sokat segített Fliegauf Gergely és Ránki Sára Fogva tartott gondolatok című könyve, ami a fogvatartottak börtön-ártalmaival foglalkozik. A szerzővel személyesen is találkoztam. A Rendőrtiszti Főiskola szakoktatója szerint Magyarországon lenne igény ilyen típusú intézetre - ezt az állítását Mészáros László, akkori nyíregyházi börtönparancsnok is megerősítette -, akinek kifejezetten szimpatikus volt az intézet ilyen célú bővítési lehetősége.
Az alkalmazott rehabilitáció típusának kiválasztásában Dúll Andrea környezet-pszichológus segítségét kértem. Azonnal lebeszélt az egyszerű pszichoterápiás központ belvárosi elhelyezéséről. Alternatív megoldásként az oktatást és a munkaterápiát javasolta. A kettő közül - Európai példákon felbuzdulva - a munkaterápia, illetve munka-szimuláció felé hajlottam. A börtönmunka gyakorlati alkalmazása Európa-szerte elterjedt. A Börtönügyi Szemle 2010/4. számában Pallo József: Az elítéltek foglalkoztatása az európai büntetés-végrehajtási gyakorlatban című írása szerint a legtöbb európai országban kötelezően választható a börtönmunka. Ezekben az országokban - amennyiben a fogvatartott egészségügyi állapota és képzettsége engedi - törvény írja elő a rabok alkalmazását. Németországban, Ausztriában és Hollandiában jogilag meghatározott a fogvatartottak minimálbére, Görögországban és Romániában pedig a fogvatartás időtartamát lehet csökkenteni börtönmunkával (szomszédunkban 4 nap fogvatartás 3 nap munkával kiváltható). A törvény 2006-os bevezetése óta Romániában 25%-al csökkent a börtönnépesség, így az ottani börtönök önfenntartóvá válhattak. Emellett a börtönmunka jutalmazó eszközként is felfogható.
A fogvatartás hónapjainak, éveinek legnyomasztóbb terhe a semmittevés, mivel a gondolkodás előhozza az elítéltből a bűntudatot és az önmarcangolást, aminek a Fliegauf Gergely börtönpszichológus könyvében leírt súlyos pszichés következményei lehetnek. Nem hiába, az osztrák rabok 80%-a a megfelelő infrastruktúra miatt tud, és akar is dolgozni. Természetesen a börtönmunka is elbliccelhető, de a fogvatartottak szemével ez egy kitörési lehetőség az unalomból és hosszú távon pedig az őket visszahúzó környezetből. A fenti állításokat alátámasztja a nyíregyházi intézet múltja és jelene: itt 1928-tól tankertészet működött, napjainkban pedig a karbantartás, mosoda és konyha mellett a fogvatartottak cipőfelsőrészeket varrnak és ágyneműt készítenek. Napjainkban politikai törekvés, hogy a fogvatartottak fogvatartásuk költségeit munkával forgassák vissza az államba, például katonai egyenruhák gyártásával.
A telepítés
A telepítés során a legfontosabb döntés a régi intézet megtartása volt. Ha pszichoterápiás központot tervezek, egyértelműen a meglévő intézet áthelyezése lett volna a legjobb megoldás. Ez ellen viszont több érvet is fel lehet hozni: a felmerülő magasabb költségek mellett az is a jelenlegi épület megtartása mellett szólt, hogy a nyíregyházi börtön egy városi tömbben helyezkedik el a megyei bírósággal és ügyészséggel, illetve az utca túloldalán található a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr Főkapitányság is. Emiatt az új börtönépület létrehozása a többi végrehajtási és igazságszolgáltatási funkció belvárosból történő kitelepítését is magával hozná, ami együttesen ésszerűtlenül nagy kiadásokkal járna az amúgy is szűkös állami szektorban. Emellett az új infrastruktúra felépítése jelentős környezeti terheléssel is járna, ami ellentmond a környezettudatosság szabályainak. Az új börtönépület és a meglévő igazságszolgáltatási infrastruktúra egyidejű használata pedig a fogvatartottak irreális szállítási költségeit és a szállítás mai gyakorlatban lévő embertelen módját eredményezi. Emiatt tartottam magam ahhoz az elvhez, hogy az emberi erőforrások és a munkahely a lehető legközelebb kerüljön egymáshoz. Az így létrejövő telepítés miatt az intézetben helyet kaphatott egy olyan funkció (pékség) is, amely lehetővé teszi a városlakók és a fogvatartottak napi szintű - bár nem verbális - kommunikációját.
A következő döntés a választás volt a meglévő börtön szomszédságában történő két telek közül. Adott volt egy új összekötőútra néző telek, és egy tömbön átmenő foghíj két homlokzattal. Mivel az új épület egy zárt intézet, ezért egyértelműnek tartottam a kevesebbet kommunikáló, zártabb elrendezésű telek választását. A másik telken ugyanakkor több hely marad az intézet körleteinek a bővítésére. Emellett a nagyobb adminisztrációval járó büntetés-végrehajtási igazgatás hatékonyabban ki tudja használni az új „szerpentin” (Kiskörút) felé néző homlokzatot, míg a munkaterápiás központ kisebb igazgatósága egy kisebb méretű, a városközpont felé néző homlokzatra tájolható. A teherforgalmi feltárás az épület másik bütüje felől, a kevesebb civil forgalmat lebonyolító Bujtos utcáról történhet.
A program
Az épület alapvető funkciója a munkaterápia. Ez részben tartalmazza a jelenleg a büntetés-végrehajtási intézetben jelen lévő funkciók kiszervezését - a konyha kivételével, ami a börtönparancsnok szerint a jelenlegi helyén tökéletesen eleget tesz a funkciójának, és a jelenlegi konyha-étkező, valamint étkező-körlet távolság megnövelése nem indokolt. Ezen kívül a mosoda és a varroda funkció, valamint egy közösségi helyiség és a lelkészi iroda kiszervezésre kerül. A varroda a cipőfelsőrész-készítés melett kibővül egy egyenruha-készítő teremmel. Az épület közelében található könyvtár jelenlegi, esetlegesen hozzátoldott könyvkötő műhelye szintén az intézetbe kerül, ezen kívül a közösségi helyiség, azaz oktatóterem mellett helyet kap egy számítógép-terem is, ahol a fogvatartottak szerkeszthetik, nyomtathatják, és iktathatják a nyilvános önkormányzati, közigazgatási iratokat és publikációkat. Az épület fedett udvarába egy tankertet terveztem, ahol az intézetek önellátásához szükséges zöldségmennyiség egy részét a fogvatartottak saját munkájukkal termelik meg.
A munkaterápia legnagyobb helyisége a pékség. Itt nem csak az intézetek ellátásához szükséges kenyeret és pékárut termelik meg, hanem ez a pékség a sátoraljaújhelyi, debreceni, és tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetekbe is szállít kenyeret és péksüteményeket. A pékség lakossági igényeket is ellát, a hozzá kapcsolódó pékáru bolt a városlakók számára is lehetővé tenné, hogy a hagyományos pékségek áraival szemben olcsóbban szerezzék be a friss kenyerüket nap mint nap. A pékséghez kapcsolódik egy nyersanyag raktár, hűtő helyiség, és egy készáru-raktár, ezen kívül az árumozgatáshoz szükséges rakodóterek. A fogvatartottak rendelkezésére áll még egy sétatér, ami a munkaterápiás helyiségeket veszi körbe, és 100 méteres futópályaként is használható.
Az épületben kialakításra kerül még egy tornaterem is, amelyben a kosárlabdapálya mellett kondicionáló gépek kapnak helyet. Ezt a termet nem csak a fogvatartottak használhatják: időbeosztás szerint edzhetnek itt a fegyőrök, valamint rendőrségi és civil egyesületek is - azzal a feltétellel, hogy évenként néhány alkalommal kötelező megmérkőzniük egy rabokból álló csapattal. A fogvatartott-nevelő viszony javítására kosárlabda-mérkőzéseket lehet szervezni, mindkét csoport legjobbjainak részvételével. Természetesen a külsősök részére biztosított az átöltözés a zárt körleten kívül, míg a rabok a saját körletükben öltöznek át sportoláshoz alkalmas ruhába. Mivel a fegyőrök és nevelők civil ruhában érkeznek az intézetbe, lehetővé kell tenni számukra a ruhacserét. Külön férfi és női öltözőt kell létesíteni, tekintettel a női fegyőrök alkalmazására. Emellett elengedhetetlen a női WC elhelyezése a pékséghez kapcsolódóan, attól függetlenül, hogy a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben csak férfiakat tartanak fogva.
Az épületben helyet kap egy 50 méteres lőtér, amely kifejezetten fegyőri kérésre létesül. A lőteret a fegyőrök mellett a közeli rendőrség dolgozói is használják a kötelező lövészeti képzés miatt. A lőtérhez kapcsolódik még egy lövészeti egyesületi helyiség, egy fegyverraktár, illetve a közvetlenül a parancsnok alá rendelt fegyvermester helyisége. (Természetesen a lőtér és az öltözők már a fogvatartottak által nem elérhető zónába kerülnek, mint ahogy az ezután említett helyiségek is.) Az intézeten belül elhelyezésre kerül egy mélygarázs, ahol az intézetben dolgozó büntetés-végrehajtási tisztek parkolása oldódik meg.
Az intézet adminisztrációja egy különálló irodablokkban zajlik, ahol biztosítani kell a szervezeti struktúra tagjainak elhelyezését. A legfontosabb személy az intézet parancsnoka, ezért számára egy reprezentatív irodát kell biztosítani. A közvetlenül vele dolgozókat vele egy szinten célszerű elhelyezni, mint például a gyors-, és gépírót, a foglalkoztatási előadót, a belső ellenőrt, a lelkészt és a gazdasági osztályvezetőt. A legnagyobb osztály a gazdasági osztály, számára célszerű egy 15 fős egyterű irodát kialakítani a hatékony kommunikáció érdekében. A többi osztályt, illetve azok vezetőit 2-3 fős irodákban érdemes elhelyezni. A heti gyűlések lebonyolítása, és az egyéb osztályvezetői-, és osztálygyűlések, illetve az ügyfélfogadás miatt ki kell alakítani egy 15 fős tárgyalót is. Az irodához természetesen tartozik irattár, teakonyha, és külön takarítószertár is.
Az intézet négy helyen csatlakozik a környezetéhez. Az első a civil forgalom előtt is nyitva álló üzlet, ami előtt egy kisebb terasz is kialakul. Az üzletben a pékségben előállított pékárukon kívül kávét, teát, esetleg fagylaltot is felszolgálnak, ezért számolni kell annak a fogyasztóterével, és az azt kiszolgáló vizesblokkokkal. A másik két bejárat főleg az itt dolgozóknak, a tornaterem és a lőtér felhasználóinak áll rendelkezésre. Mivel ez egy büntetés-végrehajtási intézet, be kell tartani az arra vonatkozó szabályokat. Siu-Man-Wong 1994-ben írott disszertációja - Fiatalkorú bűnözők korrekciós intézetének tervezési szempontjai és módszere - kiváló háttéranyagnak bizonyult a tervezés és a szakági tanulmányok készítése során. Az általa leírtak szerint az intézet minden külső bejáratát zsilipekkel és ügyeleti alközpontokkal kell ellátni. Az egyik ügyeleti alközpont mellett helyet kap az elektromos elosztóhelyiség, az ügyeleti főközpont, és a biztonsági helyiség (fegyverraktár) is. Természetesen a teherbejárat is zsilipesen csatlakozik az utcához, illetve a bolt raktára is zsilipként szolgál a pékség és a nyilvános zóna között. A negyedik feltárás egy intézeten belüli kapu. Itt nem kötelező ügyeleti alközpontot alkalmazni, hiszen az itt belépő emberek eleve egy zárt körletből érkeznek, így elég a bejárat kamerás megfigyelése. A disszertáció szerint a zárt körletet ugyanúgy zsilipekkel kell elválasztani a semleges zónától, mint az intézetet a közterületektől.
Előképek
Mivel az épület rendeltetése nagyon egyedi, ezért nehéz volt funkcionális előképet találni. Szerencsére Fliegauf Gergely segített ebben, a javaslatára utánanéztem a Németországban található gelsenkircheni Szocioterápiás Intézetnek (SOTHA). Az épület egy börtön átalakításával keletkezett, és látogatóinak kezelése itt is munkaterápiával történik. Annyi a különbség az általam tervezett épület és a SOTHA működése között, hogy a gelsenkircheni intézetet 80%-ban utógondozott rabok látogatják, csupán a maradék 20% él fogvatartva. Az itt dolgozók legnagyobb része szexuális bűnöző, akik - bűncselekményük jellege miatt - nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba. Ugyanakkor jelen vannak más intézetekben kezelhetetlennek nyilvánított elítéltek is, akik az intézet különleges szabályai miatt érezhetően kevésbé viselkednek deviáns módon. Itt a nevelők nem alkalmaznak fegyvert a fogvatartottak őrzéséhez, a legdurvább dinamikus fegyelmező eszközök a gumibot és a gázspray. A munkaterápiás részlegen jól felszerelt asztalos-, és lakatosműhelyek állnak a dolgozók rendelkezésére, ahol munkaszimuláció és oktatás is folyik.
Az épület meghatározó eleme a tető, ezért első sorban annak kialakításához kerestem építészeti előképeket. Mivel hosszú, keskeny az épületem, ezért adja magát az egy irányban terhelt, sorolt lefedés. Ennek az alapvető esete a shed-tető, így a kialakult tetőforma annak továbbfejlesztettjeként is felfogható. Az első előkép a berlini Mittelpunktbibliothek volt. Az épület tervezője, Bruno Fioretti Marquez ezen a házon finoman tördelt, elnyújtott nyeregfelületekre hasonló tetőfedést alkalmazott. A házon megragadja a szemet a különleges geometria, ugyanakkor belülről is látványos megjelenésű tereket eredményez. Ugyanakkor az épületen nagyon visszafogott megjelenésű, finom törések láthatók, amelyek nem biztos, hogy illenének egy általam sokkal expresszívebb megjelenésűnek vizionalizált büntetés-végrehajtási épülethez.
Ezt az expresszivitást találtam meg az isztambuli Tago Architects 2010-ben átadott irodaépületének a homlokzatán. A hosszanti oldalon végigfutó törtlemez bordázat itt árnyékoló szerepet tölt be. Ugyanakkor ezeknél az épületeknél a különleges szerkezet elsősorban csak a formáját tekintve állja meg a helyét, és a formai bravúr nem jelenti azt, hogy a különleges kiegészítő szerkezetnek mindenféleképpen meg kell jelennie a házon, és nem csak az épület egy díszítőeleméről van szó.
A tető végleges formájának kialakításához a legnagyobb inspirációt a Studio Dror QuaDror rendszere nyújtotta. Ez a tartószerkezeti rendszer két, az átlójuknál érintkező paralelogramma alakú lemez csomóponti merevségéből fakadóan egy jól terhelhető, stabil faltartó jön létre. Ezt a tartót adaptáltam a házam tetejének lefedésére - néhány módosítással. Csomóponti merevségek használata helyett a tartó két vasbeton törtlemezből történő összecsavarozás útján jön létre. A tartó jellegzetessége, hogy a vápa a két paralelogramma hosszabbik oldalának szögfelezője. Ez a geometria úgy alkalmazható a házra, hogy a telek északi határvonala és a hosszabbik telekhatár szögfelezője a bíróság homlokzatával megközelítőleg párhuzamos vonalat ad. Az így létrejövő, módosított tetőidomból 12 teljes, és két fél elemmel történik a tető lefedése.
Az intézet funkciójából adódóan többek között az anyaghasználatra is vonatkoztak megkötések. Mivel az épület vasbeton falas tartószerkezeti rendszerrel készül, a funkciójából adódó szigorú megjelenés miatt tálcán kínálkozik a lehetőség, hogy a belső és külső homlokzatokon látszóbeton jelenjen meg. Ezen a felületen a zsaluzat minősége teszi meghatározóvá az anyag felületi megjelenését. A tető formájának tudatában az a.s* építésziroda Azores egyetemi könyvtára volt az előkép, ahol a falakon és a tetőn látszik az ácsolt zsalutáblák architektúrája.
Az épület struktúrája
A rendelkezésre álló telek elnyújtott alakja és a benne helyet kapó részfunkciók miatt mindenképpen harántirányban hordó tartószerkezetű épület létrehozása volt ésszerű. A tervezés elején még a telek mindkét hosszoldalán szerepelt az egész házon végigmenő közlekedő, ami végül az alacsony telekszélesség miatt a keleti oldalra redukálódott. Így a ház alaprajzi elrendezése viszonylag egyszerűen alakult: létrejött egy hasznos zóna, illetve egy közlekedő- és gépészeti mag.
A funkciók elrendezése a metszeten valósult meg. A -2. pinceszinten kapott helyet a parkoló, a -1. szinten pedig a lőtér. Ennek a döntésnek több építészeti oka is volt: a parkolószintet mindenképpen autólifttel kell elérni, hogy zendülés esetén azt egyetlen gombnyomással áramtalanítani lehessen, így a fogvatartottaknak ne legyen esélye elmenekülni az épületből. Emellett meg kell adni az esélyt, hogy a parkolószint temperálatlan legyen, így energetikai szempontokból is célszerűbb ez a fajta kialakítása. Emellett a lefelé szálló CO2 kibocsátást tekintve a parkolószinten sokkal több káros anyag keletkezik, mint a lőtéren, így ez is indokolja a parkoló pinceszinti elhelyezését.
Fontos befolyásoló tényező volt a telek lejtése, ami miatt a bolt és a pékség külön szintre került, egy teherlifttel összekötve. Gyakorlatilag az alagsor fő funkciója a pékség és az ahhoz kapcsolódó raktárak, emellett az utcai csatlakozásnál, az északi homlokzatnál alakul ki az ügyeleti főközpont. A magasföldszinten az üzlet mellett szintén zsilipes utcai csatlakozás, valamint egy ügyeleti alközpont alakul ki. Erre a szintre kerül a másik homlokzat felől a tornaterem az azt kiegészítő funkciókkal és a munkaterápiás műhelyekkel, valamint az afölötti zöldtetőn kap helyet a tankert. A déli homlokzaton, a három emeleti szinten alakul ki az igazgatási szárny.
Az épület függőleges közlekedőrendszere legnagyobb részben a már említett hosszanti közlekedősávban kerül elhelyezésre. Itt kettő, a teljes épület magasságán végigmenő füstmentes lépcsőház kap helyet, az akadálymentesség követelménye miatt felvonóval kiegészítve. A fogvatartottak akadálymentes közlekedése a börtönudvarral egy szinten található pékség és az egy szinttel feljebb található munkaterápia között történik. A tankert akadálymentes megközelítése nem lehetséges, az egy kültéri beton lépcsőn át érhető el. A közlekedő sávon kívül helyezkedik el az autólift a -2. pinceszint és az alagsor között, valamint egy teherlift, a bolt raktárának elérésére. A vízszintes közlekedés szintén a fent már említett hosszanti sávban kap helyet. A kettős zsilippel kialakított utcaszinti csatlakozások és a körletcsatlakozás megnöveli a közlekedésre szánt alapterületet. Az épületben lehetővé válik az adminisztratív blokk és a tornaterem oldalának zsilipezés nélküli átjárhatósága a lőtér szintjén, illetve a háromszintes belmagasságú térben, a tankerttel egy magasságban. A munkaterápiás központ körüli kerengő biztosítja annak megközelíthetőségét. Ugyanez a tér 100 méteres futópályaként is használható, a rákerülő pontrugalmas gumiőrlemény lemez burkolat miatt.
Az épület gépészeti helyigénye aránylag magas a nagy temperált és átszellőztetett térfogat, és a tűzoltó berendezések miatt. Biztosítani kell az épületen belül tűzivíz-tárolót, sprinkler gépházat, liftgépházakat, kazánhelyiséget, transzformátort és elektromos elosztóhelyiséget, továbbá a megfelelő kialakítású szellőzőgépházat. Ezek kialakítása a nagy térfogat következtében szakaszolt, mindegyik szakaszhoz külön szellőző gépház tartozik. A gépészeti terek kialakítása szintenként a következő: a -2. pinceszinten az autólift és az egyik személylift gépháza, tűzivíz-tároló, sprinkler gépház, tartalékgenerátor, és az adott szint szellőzőgépháza található. Egy szinttel feljebb a lőtér szellőzőgépháza kerül elhelyezésre. Az alagsorban a fogvatartottak mozgatására szolgáló lift gépháza, illetve a transzformátor, az elektromos elosztóhelyiség, gázmérő óra, és az irodák szellőzőgépháza kerül elhelyezésre. A földszinten, a bolt raktárában található a teherlift működtető egysége, a második emeleten kap helyet a pékség szellőzőgépháza, a harmadikon a tornateremé, illetve a kazánház a melegvíz-tárolókkal.
Az épület megjelenése
Az épület két utcai és több belső homlokzattal rendelkezik. Az alkalmazott anyagok a már említett zsaluzott látszóbeton és a rozsdamentes acél háló. Ezeken kívül bádogos szerkezeteknél, a függönyfalak bordáinál és a tetőn megjelenik az acél lemez, mint burkolat. A nagy belső terekben - mint a tornaterem és a belső kert - zsaluzott beton felület jelenik meg a falakon, míg a kisebb helyiségekben ez a szerkezeti beton glettelést és festést kap. A belső terek padlóburkolata általában kerámia, a fogvatartottak által használt részeken viszont greslap burkolatot fektetnek. Az irodai padló laminált parketta, az ügyeleti helyiségek padlója pedig padlószőnyeg. A lőtér és a parkoló kent epoxi műgyanta padlóburkolatot kapnak.
A déli homlokzat megjelenésén az acélháló dominál. Itt a háló nem csak a ház homlokzatára fut fel, hanem a szomszédos parókia tűzfalára, és a bíróság bevilágító udvarára is, így egy egységes, intim belső kert alakul ki. A bolt nyílása fölött erős gesztusként jelenik meg egy látszó vasbeton burkolatú gerenda, valamelyest utalva brutalizmusra a beton, mint anyag használata miatt. Az épület előtt, a telekhatáron belül a szintkülönbségből fakadóan a virágágyások peremeként szolgáló leülő perem jelenik meg, amely nyáron az üzlet külső fogyasztóterévé válhat.
Az északi homlokzat megjelenésén a zsaluzott beton felületképzés játszik fontos szerepet. Keretként öleli körbe a tornaterem kubusa előtt megjelenő hálót, ami itt csupán homlokzatburkolati szereppel bír. Az épület két tűzfala - a homlokzathoz hasonlóan - zsaluzott vasbeton felületű, ez szerkezetileg maghőszigetelt betonfalként jelenik meg.
A két belső csarnoktér, a tornaterem és a temperálatlan udvar (üvegház) meghatározó eleme a tetőszerkezet. A hosszanti irányban futó struktúra a transzparens szerkezeteknek köszönhetően egy az egyben belátható, felületi megjelenése szintén zsaluzott vasbeton. A tartó minden nyílására egyedi tervezésű üveg felülvilágító épül, ez jelenti az épület egységes lefedését. A tankert egy átrium-hangulatát és egy úszó sziget érzetét kelti, ami egyfajta pszichés szabadságérzetet ad a fogvatartottaknak. A tankert egyértelműen egy jutalomtér, a körülötte futó kerengő viszont inkább rájátszik a bezártság pszichológiai érzetére, ez a nyomott, keskeny tér menekülésre késztet, ezért is lehet ezt futópályaként kiválóan használni. Ennek a térnek a legkevésbé nyomasztó része a tornaterem felé esik, itt transzparensen átdereng egy nagyobb, élhetőbb tér - a jövőbeli szabadság ígérete.
Fábri Attila
Munkaterápiás központ fogvatartottak részére
tervező: Fábri Attila
konzulensek:
építészet: Karácsony Tamás
tartószerkezetek: Dulácska Endre
épületszerkezetek: Horváth Sándor
épületgépészet: Szikra Csaba
épületvillamosság: Szabó Gergely
építéskivitelezés: Vidovszky István
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 6432 m2
