Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről

Budapest esetében sokszor felróják az átgondolt, megalapozott jövőkép hiányát. Az I. kerületi Önkormányzat megbízásából Potzner Ferenc és munkatársai egy olyan emberöltőnyi távlatra szóló, átfogó víziót vázoltak fel az ország szíve, a Budai Várnegyed számára, amely nevében is utal arra, hogy készítői egyfajta kiindulási alapnak szánták az együttgondolkodásra, amely tovább finomítható, árnyalható, gazdagítható különböző észrevételekkel. Az alábbiakban a fejlesztési koncepcióvázlat kivonatának szerkesztett változata olvasható.

Bevezető gondolatok a Budai Várról

A Budai Vár a magyar nemzet szimbolikus helyszíne, identitásának szerves része, a magyar államiság sorsdöntő eseményeinek színtere, nemzeti, kulturális, valamint polgári intézményeknek helyet adó terület. A Várhegy a magyar kultúra fellegvára, művészettörténeti, régészeti, építészeti szempontból az ország egyik legjelentősebb együttese, az egyetemes kultúra egyedi értéke, a Világörökség része. A fejlesztések alapelveinek és a konkrét beavatkozások kidolgozásánál megkerülhetetlen az előzmények – a hagyomány – ismerete és a jelenlegi állapot vizsgálata.

I. A jelenlegi állapot vizsgálata és problémái

A Várhegyen a műemlék épületek összefüggő struktúrát alkotnak, lefedve a falakon belüli területet, őrizve a középkori városszövetet. A korszakonkénti beépítések kronológiájából és vizsgálatából fontos fejlesztési következtetések vezethetők le. A jelenlegi beépítést meghatározó korszak az 1945 előtti állapot. A háborús pusztítás a Polgárváros területén jelentős, a Palotanegyed területén szinte teljes volt, amelynek hozadéka volt a középkori palota és erődítményrendszer maradványainak felszínre kerülése. Az üres területek egy része bontások következménye, amelyek a jövőbeni fejlesztések célterületei. Beépítésükkel az utcák és terek esztétikai térfal hiányosságai megszüntethetők, hasznosításukkal a vári funkciók gazdagíthatók. A meglévő épületállomány építészeti - esztétikai értékeinek vizsgálata szükséges ahhoz, hogy a mai állapotról megfelelő képet alkothassunk.

 

 

Jelentős épületek méltatlanul alulhasznosítottak, (pl. a Karmelita kolostor, a régi Budai Városháza épülete). A volt Honvédelmi Főparancsnokság romja a Polgárváros és a Palotanegyed csatlakozási pontján áll, torzója akadálya a terület hagyományőrző kialakításának. A Szent György tér a Budai Vár egyik legproblematikusabb pontja: nyugati térfalának teljes hiánya, északi romkulisszája, délről pedig a palotaszárny zártsága karakter nélküliséget hordoz. Északi és nyugati térfalainak visszaépítése, az azok funkcióit és a szimbolikus tér karakterológiáját meghatározó döntés az elkövetkező időszak egyik legizgalmasabb és egyben legfelelősségteljesebb feladata. A Királyi Palota az elmúlt évtizedek során - nemzeti közgyűjteményeket befogadva - kulturális negyeddé vált, a folyamatosan növekvő állomány elhelyezése azonban már nem oldható meg a területen.

A Várnegyed jelenlegi építészeti problémái az 1945 előtti szerves egység megbomlásának a következményei. Az 1950-es években a középkori erődrendszer rekonstrukciója elvágta a legtöbb feljutási útvonalat. A Várnegyed területén általában megoldatlan a közlekedés és a parkolás. Problémát jelent a közterek parkolóként való használata. Hiányoznak a személygépkocsi és turistabusz parkolók. Jelentős probléma a gyalogos kapcsolatok - liftek, lépcsők, mozgólépcsők - hiánya. Megoldatlan a védművek felújítása, a várfalak körbejárhatósága.

Az idegenforgalmi célterületek és a közgyűjtemények koncentráltsága fokozott terhelést jelent, elsősorban a Királyi Palotától a Szentháromság térig. Probléma a közterületek, a közműhálózatok, a pincék-várbarlangok rossz állapota. Hiányoznak az ivókutak és a nyilvános illemhelyek. Hiányos az információs rendszer, amely a feljutást és a tájékozódást segítené a Várnegyedben és környékén. Egy hely szellemi és épített hagyományainak ismerete, adottságainak és korlátainak feltárása szükséges ahhoz, hogy helyes következtetésekre jussunk és megfelelő fejlesztéseket javasoljunk.

II. A Várnegyed városfejlesztési, építészeti alapelvei

A Várnegyed és a Várlejtők fejlesztése megköveteli a nagyívű stratégiai szemléletet. A városfejlesztési és építészeti koncepciónk kialakítását a Várhegy komplex történeti folyamatába illesztettük, összhangban az I. kerület integrált városfejlesztési stratégiájával - hagyomány és megújulás. Városfejlesztési szemléletünkben meghatározó az értékalapúság. Értékalapú városfejlesztés alatt a természeti és épített környezetben, a szellemi, kulturális, közösségi és gazdasági életben megjelenő értékeket erőforrásokként érvényesíteni kívánó szemléletet értjük. Az értékalapú városfejlesztés növeli a gazdálkodási mozgásteret, hozzájárul a beavatkozások anyagi hátterének megteremtéséhez. A fejlesztési javaslatok célja a városrendezési, közlekedési, építészeti, régészeti szempontok integrálása az urbanisztikai és közgazdasági értékszemlélettel. A fejlesztési koncepció kidolgozása során a Várnegyedet egységes egészként kezeltük.

Koncepcionális alapkérdések

Mi a BUDAI VÁR szerepe, funkciója, küldetése? Szükség van-e olyan jelentőségű változtatásokra a Várnegyed funkcionális használatában, mint 1848, 1867, 1920, 1945, 1990 idején? Ha igen, akkor elkerülhetetlen a történelmi léptékben való tervezés. Ha nem, akkor is hosszú távú döntéseket kell meghozni az elmúlt évtizedek megoldatlan ügyeinek felszámolására, egyben nyitva hagyva a lehetőséget a történelmi kérdések későbbi megoldása előtt.

Tervezési szempontok

• Értékmegőrzés, -feltárás és -bemutatás elsődlegessége.
• Funkciórendszer kialakítása a területhasználatban.
• Ütemezhetőség és finanszírozhatóság a megvalósításban.
• Hagyományőrző megújítás elvének alárendelt idegenforgalmi fejlesztés.
• Egyeztetés, együttműködés, monitoring, visszacsatolás.

Funkciórendszer felépítése

• Nemzeti szint: identitástudat, nemzeti szakralitás színterei
• államiság: közjogi és nemzeti intézmények helyszínei
• „A Vár”: palota-negyed, polgárváros, várlejtők, Várkertbazár
• Önkormányzat: közintézmények, közszolgáltatások helyszínei
• Polgári szint: városlakó-, és használó, közcélú funkciók helyei
• Munkahelyek: intézmények, szolgáltatások, gazdasági szervezetek
• Turizmus: műemléki, művészeti, szakrális, vendéglátási helyszínek

A városfejlesztési koncepció alapképlete

A fő koncepcionális cél az Élő Vár elv érvényesítése, a Várnegyed és a várlejtők történelmi szerepének rehabilitációja, és egységes kezelése. A hagyomány és megújulás jegyében az „Élő Vár” elv a lakó-, az üzleti, a kulturális, a közéleti, a közjogi, a vendéglátó funkciók kiegyensúlyozott együttesét és gazdagítását jelenti. A történelmi rehabilitáció nem a turisztikai ipar igényeire épít (pl. üdülés, szórakoztatás, skanzen-jelleg, folklór), mert az önmagában is óriási vonzerőt képez. A rehabilitációnak azonban szerves része a lakók és látogatók teljes és igényes kiszolgálása.

A Palotanegyed tradicionálisan a nemzeti politikai intézmények és közgyűjtemények helyszíne. A Palotanegyed és a magyarság Főtere a Szent György tér. A teret övező ingatlanok: a Királyi Palota, Sándor-palota, a Karmelita kolostor és a Várszínház épületegyüttese, a volt Teleki palota és Királyi Istállók telkei, a volt HM és Honvéd Főparancsnokság romterülete. A Polgárváros az ország első számú, történelmi polgári városa. A Polgárváros történelmi Főtere a Szentháromság tér. A tér fő ingatlanai: az egykori Városháza, a Mátyás-templom, a volt Pénzügyminisztérium épülete, az ún. jezsuita telek, a Hilton-szálló és a Halászbástya. A téren futnak össze a Polgárváros legfontosabb utcái. A Várnegyed egyedülálló adottsága, hogy a két Főteret a Várnegyed Főutcája a Tárnok utca köti össze a Dísz térrel együtt. A Tárnok utca klasszikus főutca, amelyet iskola, üzletek, gyógyszertár, posta, rendőrség, vendéglátóhelyek, irodák és lakóházak szegélyeznek. A főterek és a főutca köteléke alkotja azt az alapszerkezetet, amelyhez kapcsolódnak az egyes városrészek, zónák, utcák, intézmények hálózata. A fejlesztési javaslatok a vár kiemelt területeire koncentrálódnak.

III. Fejlesztési javaslatok

Közlekedés

A Budai Vár és környéke közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztései közül a gyorsvasúti hálózatra vonatkozó javaslatok (pl. 1. metróvonal budai meghosszabbítása) távlati elképzelések, a villamos-hálózati tervek előkészítése folyamatban van. A dunai vízi közlekedés fejlesztése keretében a Várkertnél személyforgalmú kikötő létesítése szükséges. A Vár környéki közúti fejlesztések csak hosszútávon várhatók. A Vár és a Várlejtők közútjainak kialakításainál az átmenő forgalom korlátozása, a gyalogos forgalom elsőbbségének biztosítása érdekében a burkolatok vegyes használatú átépítése javasolt.

A parkolás tekintetében a várfalon belül a közterületi parkolás fokozatos csökkentését javasoljuk (I. ütemben a nagyobb forgalmú tereken), ezzel egyidejűleg a vár környezetében térszín alatti garázsok építése szükséges. A turistabuszok forgalmát a Dísz tér közelében fel-, és leszállóhelyek kialakításával, a buszok parkolását a Palota út-Dózsa György tér térségében garázsok építésével, illetve távolabb kell megoldani. A gyalogos kapcsolatokat a legfontosabb forgalmi irányokból: Batthyány tér – Erdélyi bástya, Várkert, Szarvas tér, Dózsa György tér, Vérmező – Déli pu. akadálymentes közlekedést biztosító mozgólépcsők, liftek építésével javasoljuk fejleszteni.

Városfejlesztési, építészeti javaslatok

Városfejlesztési és építészeti javaslatunk a helyi adottságokból, sajátosságokból indul ki. Célunk a Várnegyed revitalizációja, amely egyben visszatérés a Vár egykori szerves egységéhez. A Budai Vár Polgárvárosa lakóterület, amely számos kulturális, intézményi funkció befogadását teszi lehetővé. A Budai Vár Palotanegyede történelmi helyszín, amely közjogi, kulturális és idegenforgalmi funkciók befogadására alkalmas. A Várhegy szerkezete megkívánja, hogy mindkét területi egységnek legyen valóságos - és egyben szimbolikus - főtere. Ez a Polgárvárosban a Szentháromság tér, a Palotanegyedben a Szent György tér.

Palotanegyed

Javasoljuk a Királyi Palota reprezentatív térsorainak visszaépítését, az épület külső, autentikus helyreállítását. Az „A” épület újraépített, eredeti méretű tömegében igazgatási funkció kapna helyet, a „B” épületben a Bálterem és a Büféterem rekonstrukcióját, a „C” és „D” épületszárnyakban a Hauszmann-féle kupola újraépítését, a Trónterem és a Várkápolna helyreállítását, valamint Habsburg-terem rekonstrukcióját - bennük Nemzeti Kincstár létrehozását - javasoljuk. Az „E” épületben a Szent István terem visszaállítása lehetne a történeti térrekonstrukció első eleme, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) pedig korszerű Vármúzeummá alakulhatna át. Az „F” épületbe a Corvin-terem és az Ybl-féle főlépcsőház visszaállításával reprezentatív szálloda kerülhetne, konferenciatermekkel. Javasoljuk a Királyi Palota - az egykori főbejárat - nyugati térfalának újraépítését. A Hunyadi-udvarba tervezett új kolonnád-sor vizuális zárást képezne a Testőrségi épülettel, a Csikós udvarban pedig az újraépített Lovardával.

 

 

A Szent György tér történetisége, hagyományai szerint közjogi és kulturális funkciók helyszínéül szolgál. A Szent György tér a magyarság Nemzeti Főtere. A teret északról új épülettömb határolná, amely a Várnegyed szimbolikus szellemi és logisztikai kapujaként a tér felé  mint hagyományőrző Szent György Ház, a Dísz tér felé mint igényes vári fogadó - szolgáltató ház működne. A Szent György tér nyugati oldalán újraépülne a Teleki palota, mellette a Magyarság Háza kapna helyet. A volt Karmelita templom – jelenleg Táncszínház – enteriőrjében a barokk kőszínház rekonstrukcióját, a Karmelita kolostort a XXI. századi Magyarok Hagyatéka Háza rendszerező-kutató-kiállító helyeként javasoljuk kialakítani. Az épületegyüttes opciós javaslatként lehet vendégház, vagy közintézmény.

Polgárváros

Az újjáépített Vízi-kapu mellett a Külügyminisztériumi telek új épületébe szolgáltatások, üzletek, lakások kerülnének. A Dísz tér a Polgárváros hetipiac tere - gyümölcs-, és virágpiac, szolgáltató és vendéglátóhelyekkel. A Szentháromság tér a Polgárváros főtere, ahol rehabilitálható a klasszikus főbb polgári intézmények együttese - templom, városháza, szálloda -, ahol vári intézmények, új szolgáltató és kulturális funkciók kapnának helyet. A Régi Városháza épületében vendéglátóhely, polgárság-történeti gyűjtemény elhelyezését javasoljuk. Az emeleti díszterem közösségi rendezvények - házasságkötések, sajtófogadások, -tájékoztatók - megtartására alkalmas. A tér déli részén az új beépítés turista-, és információs pont barlanglejárattal, vendéglátóhelyekkel. A volt Pénzügyminisztérium épületegyüttesében vendéglők, borozók, a térre néző rendezvénytermek, valamint vári intézmények kapnak helyet: Várgondnokság, Műemléki Hivatal, Városfejlesztő Társaság stb.

 

 

A Polgárváros emblematikus helye a Táncsics utca 9. - Erdélyi bástya, amely a 48-as időszak szereplőinek kultusz-, kutató-, és kiállítóhelye. A területen bemutatásra kerülnek az első királyi székhely fragmentumai. A nemzeti emlékhely a reformkori ételeket kínáló étteremmel egészülne ki.

A Polgárváros fejlesztésének kivételes lehetősége a Kapisztrán tér és az MTA tömb összekapcsolása. Az átjárhatóvá tett épületegyüttes kutatóintézeteket-műhelyeket, valamint az új Budavári Ifjúsági és Zenei Központot fogadná magába. Az együttes szárnyait a Kapisztrán tér felől új térfallal, oszlopfolyosóval kötnénk össze. A Mária Magdolna-templom újraépített szentélye előadótérként szolgálna.

 

 

A déli várlejtőn, a Szarvas téren beépülne a kapuzatot képező foghíj, felette a Várkert visszakapná régi karakterét, tengelyében a kertet záró gloriett-tel. A Várkert Bazár együttesének teljes rekonstrukciója már nem halasztható tovább, az Ybl-fél kert kialakításával együtt. A térszín alatti bővítés új funkcionális elemeivel biztosítja a bazár egészséges működését, amelyben többcélú, kulturális eseményeket befogadó térsor és annak kiszolgáló zónája alakítható ki. A helyszínen elhelyezésre kerülne az Ifjúsági park történetét bemutató interaktív retro kiállítás. Felette az újraépített Ybl-féle grotta mögött kávézó és egy kerti étterem kapna helyet. A végpontokon lévő épületekben bürotel, magas színvonalú szolgáltatások és a budai Gundel kerülhetne kialakításra. A bazárok térsora éttermek, kereskedelmi szolgáltatások, kis üzletek és galériák befogadására alkalmas. A lépcsőpavilon a várba való feljutás fontos elemét képezi.

A Clark Ádám térnél a hosszú távú közlekedésfejlesztési terv a Lánchidat közösségi közlekedési használatra javasolja, így a tér régi beépítési karakterét rekonstruáltuk. A Krisztinavárosban beépülne a Váralja utca Palota út alatti oldala. A földszint szövetéből az egykori villás beépítést idéző épülettömegek állnak ki. A terület alkalmas a Nemzeti Könyvtár, vagy kutatóműhelyek befogadására.

 

 

Köz-, és zöldterületek

A környezetrendezési program célja a Vár egységes közterületi arculatának megteremtése, a gyalogosan megismerhető Vár. Cél a közterületi burkolatok egységes jellegének és minőségégének megteremtése faltól-falig tartó burkolattal, az úttestek szintbeli és szegélyezéssel való megkülönböztetése nélkül, a kiemelt helyszíneken egyedi burkolatarchitektúrával. A Déli kertnél a Hauszmann-féle tájképi kert minél több eleme kerülne visszaállításra, utalással a reneszánsz kertekre. Javasoljuk az egykori Várkertészethez hasonló intézmény létrehozását.

A fejlesztés régészeti vonatkozásai

A XIV. sz.-i városfalból alakították ki az erődrendszert, ez a várfal magja, rossz állapota miatt megerősítése nem halasztható. Az erődrendszer látványos elemei a rondellák. Az Esztergomi rondella a török hadiépítészet jelentős budai emléke, feltárása és bemutatása indokolt. A Dísz tér északi végén állt a Szent György kápolna, a tér rendezése során feltárása és burkolatban történő bemutatására indokolt. A Táncsics Mihály utca 7-9. alatti telken rejtőzik a régi királyi ház vagy Kammerhof. A terület régészeti feltárása alapvető fontosságú, összetett feladat. A Táncsics Mihály utca 21-23. szám alatti zsinagóga feltárása és bemutatása a bástyasétányról történhet meg.

A palota alatti további feltárások egy körüljárható földalatti bemutató térsort eredményezhetnek, amelyek a BTM meglévő tereihez csatlakoznak. Ezzel a középkori palota földalatti bemutatóterei megduplázhatók. A Karmelita kolostor mögötti terület az egykori Pasapalota maradványait rejti, bemutatása a kolostor új funkciójával összehangolható. A nyugati oldalon, az Újvilág kertben az egykori királyi kertek területén előkerült kerti építmény reneszánsz kertrekonstrukciót tesz lehetővé.

 

 

Várbarlang hasznosítása: Város a Vár alatt

A Budapest szívében lévő barlangpince-rendszer jellemzően kétszintes. Az 1930-as években a különálló üregeket egybenyitották, bővítették, falakkal megerősítették. A rendszer kb. 18000 m², hossza 10 km-nél is több. A hasznosítás előfeltétele a várbarlangok jogi státuszának rendezése, ehhez elengedhetetlen az üregek geodéziai felmérése. A földalatti rendszer a budai vár egyik fő vonzereje lehet, ha hasznosítanák és látogathatóvá tennék. Koncepciónk szerint a Kapisztrán tértől a Dísz térig végigjárható barlangrendszer alakulna ki, mely több helyről megközelíthető, kereskedelmi, vendéglátási, kulturális, és közlekedési funkciókkal.

IV. A megvalósítás feltételrendszere

Város- és Ingatlanfejlesztési zónák kialakítása

• KAPISZTRÁN ZÓNA: Prioritások: Multifunkcionalitás, ifjúsági funkciók.
• ERDÉLYI BÁSTYA - 48-AS ZÓNA: Prioritások: 1848-as emlékek, életképek bemutatása.
• BUDAI FŐTÉR - SZENTHÁROMSÁG ZÓNA: Prioritás: Főtér rehabilitáció.
• BUDAI FŐUTCA ZÓNA: Prioritások: főutca funkciók erősítése.
• VÁRKAPUK ZÓNA: Prioritások: a Vízi- és Fehérvári kapuk, ill. környezetük helyreállítása.
• SZENT GYÖRGY ZÓNA: Prioritások: Nemzet Főtere, kulturális, történeti és közjogi funkciók.
• KIRÁLYI PALOTA ZÓNA: Prioritások: rekonstrukció, nemzeti kincsek elhelyezése, állami reprezentáció, szállás- és konferencia-helyszín
• VÁRKERT BAZÁR ZÓNA: Prioritások: rekonstrukció, kapcsolat a Duna, a város és a Vár között.
• CLARK ÁDÁM TÉR ZÓNA: Prioritások: kapcsolat a Duna, a város és a Vár között, közterületi rekonstrukció.
• POLGÁRI ZÓNÁK: Prioritások: polgári életmód fenntartása, erősítése.

Az ütemezés szempontjai

• épületrekonstrukciók szükségessége műszaki, közjogi, egyéb okokból
• a zónák közötti, ill. zónákon belüli prioritások tisztázása,
• intézmények elhelyezésének sürgőssége,
• mindegyik ütem tartalmaz bevételteremtő beruházást az ingatlanok tulajdonosai, a vállalkozói és a közszféra bevonásával,
• az építkezések összefüggő területen legyenek, ne szétszórtan,
• rekonstrukció esetén kiváltó épület biztosítása a kiköltöző intézmény számára.

Az értékalapú városfejlesztés gazdasági vonatkozásai

A várkerületi műemlék ingatlanok védettsége garantált, ezzel értékük stabilitása beláthatatlan ideig adott - ez gazdasági potenciált hordoz. A Várnegyed és a Várlejtők funkcionális városrehabilitációja, műemléki rekonstrukciója tovább növeli a terület különleges értékét. A területfelértékelődés kiszámítható folyamata alacsony kockázatú jövedelem-, és vagyonképző jellemzőkkel rendelkezik, amely kedvező (biztonságos) ingatlanfejlesztési lehetőségeket kínál. Megfelelő szervezeti és pénzügyi feltételek esetén lehetővé válik nemcsak a magán-, hanem a közszféra számára is önfinanszírozó, önfenntartó projektek beindítása, amihez alapvető közérdek fűződik.

Szervezeti és pénzügyi javaslatok

Az Élő Vár koncepció megvalósítása különböző gazdasági formációk alkalmazását igényli, a Várnegyed történelmi szerepe rehabilitációjának sokoldalúsága és az érdekeltek eltérő motivációi szerint. A Palotanegyed épület-, köztér- és kertrekonstrukcióinak, a közintézmények elhelyezésének megterveztetése, a hatékony lebonyolítás érdekében Kormánybiztosság vagy hasonló állami szervezet felállítása javasolt. A szervezet pénzügyi megalapozása egyedi szabályozást igényel. A Polgárvárosban vegyes szervezeti és pénzügyi intézmények felállítása indokolt állami, uniós, önkormányzati és magánforrások részvételével. Javasolt gazdasági szervezetek: városfejlesztő társaság, önkormányzati ingatlangazdálkodási szervezet, projektcég. A szervezetek gazdasági motivációját az üzleti normák határozzák meg: hatékonyság, megtérülés, jövedelmezőség, vagyonképzés, stb. A közszféra bevételi forrásai: parkolási, közterület-használati, belépő- és bérleti díjak, üzletrész hozamok, program bevételek, kiadványok, helyi termékek értékesítése, jogdíjak, stb. Szükséges szakmai intézkedések: stratégiai (tervező) csoport felállítása, térinformatikai alapú értékkataszter, pénzalapok létrehozása (a fejlesztések, támogatások érdekében), lakó-, és utca- (zóna) közösségek szervezése, közvagyon-növelő program kidolgozása.

 

 

V. Kiemelt fejlesztési helyszínek részletes ismertetése

Erdélyi bástya

Történeti áttekintés

A Polgárváros legkeletibb kiszögellésében, a Táncsics Mihály utca kanyarulatában található, régészetileg szinte érintetlen terület. A mai Táncsics Mihály utca 7-9. telkén helyezkedett el a korai királyi szálláshely, a Régi királyi ház épülete. Az 1541-es Schön-féle metszet pártázattal lezárt tornyot ábrázolt a területen. Az épület a 16. század végén még állt. Az 1530-as években Szapolyai János hadmérnökei a telek északkeleti sarkába egy különleges formájú ágyúállást építettek, az Erdélyi bástyát. Az 1686-os visszafoglalás után a terület déli részén 1720 körül emelték rendkívül vastag falakkal a lőporraktárnak használt építményt.

A Táncsics utcai kétemeletes, késő barokk - korai klasszicizáló épületet 1810 körül emelték katonai célokra, József kaszárnya néven. Ekkortól működött börtönként az udvaron álló lőportár épülete. A 19. század folyamán itt raboskodott Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály. Az épületegyüttes a 20. század első felében a Pénzügyminisztérium egyik hivatali épülete volt. A II. világháború óta az amerikai nagykövetség tulajdonában van a terület. Az ettől délre található 7. sz. telken álló palotát gr. Erdődy György építtette 1750-ben. Az épület mai neobarokk alakját 1913-ban nyerte el br. Hatvany József megrendelésére. Jelenleg az MTA Zenetudományi Intézete található az egykori palotában. Udvarában az Árpád-kori Szent Márton-kápolna romjait tárták fel, amelyet 1750-ben bontottak le.

A jelenlegi állapot problémái

A Táncsics-börtön, történelmünk jelentős helyszíne nem látogatható. A terület régészeti feltártsága csupán 8 %, a lezárt telek blokkolja a Babits Mihály bástyasétány átjárhatóságát a Dominikánus udvar (Hilton szálló) és a Bécsi kapu között. Hiányzik a gyalogos kapcsolat az Ilona-lépcső (a Batthyány tér felől a fő csapás) és az Erdélyi bástya között. A terület lakókörnyezetének nem biztosított a személygépkocsi parkolása. A Táncsics u. 9 szám alatti volt József laktanya fafödémei gombával fertőzöttek, teljes födémcserét igényelnek.

Fejlesztési javaslatok

A funkcionális javaslat integrálja a területhez köthető szellemi-tárgyi előzményeket és hagyományokat, valamint visszakapcsolja a területet a vár és a város vérkeringésébe. A volt József kaszárnya és a lőportár épületében az 1848-as események, illetve a korszak vezéregyéniségeinek - Wesselényi Miklós, Czuczor Gergely, Kossuth Lajos - kultuszhelyét képzeltük el, amely a Táncsics utca mellett az újonnan megnyitott Babits Bástyasétányról is megközelíthető. A régészeti feltárást és helyreállítást követően a bástya területén bemutatásra kerülne a budai első királyi székhely és pénzverde épülete, a Schön-metszeten látható lakótoronnyal együtt. A föld alatt bemutatott torony maradványai felett fa kilátótorony idézi az egykor tornyokkal zsúfolt Budavárát.

 

 

A területnek történetileg szerves része volt a mai Táncsics u 7. - volt Erdődy-palota - amelynek udvarán feltárták az egykori Szent Márton kápolna falait. A palotát összekapcsoljuk az 1848-as nemzeti emlék-, és kutatóhellyel, növelve a terület komplexitását. Az épület földszintjén reformkori vendéglőt, a felsőbb szintjén egy vendéglátóipari múzeumot képzeltünk el. A történeti sokszínűséget fokozza a közelben lévő, zsinagógának vélt fragmentumok bemutatása, amely a Táncsics utca 23. sz. ház sétány felőli kertjében rejtőzködik. Az említett funkciókkal, a történeti és eseménytörténeti bemutatókkal - a terület páratlan adottságaival és vendéglátói kínálatával párosulva - az Erdélyi-bástya egy komplex kulturális-kulináris élményt adna.

Szent György tér

Történeti áttekintés

A mai Szent György tér helyén a középkorban piactér volt. A tér közepén a Szent Zsigmond-templom állt, a keleti oldalon a ferencesek 1260 körül épült Evangélista Szent János temploma és kolostora helyezkedett el. Itt temették el az utolsó Árpád-házi királyt, III. Endrét. A török korban a terület keleti oldalán a budai pasa palotája állt a Basa-dzsámival. Buda visszafoglalása után a tér délkeleti részén 1687-1736 között épült fel a Zeughaus (Fegyvertár) egyemeletes barokk épülete. A ferences templom romjaira a karmeliták új szakrális központot emeltek 1725-1736 között. A karmelita templomot Kempelen Farkas 1787-ben színházzá alakította, amely egészen a II. világháborúig fennmaradt. Ebből az időszakból származik a Teleki-féle bérpalota klasszicizáló késő barokk épülete. A ferences kolostor romjain épült kaszárnyák felhasználásával, a tér keleti oldalán 1805-1806 között készült el gróf Sándor Vince palotája Pollack Mihály közreműködésével. A 19. század elejétől nevezték a helyet Szent György térnek. A tér délnyugati sarkán 1847-1858 között készült el a Királyi Istállók hosszan elnyúló, klasszicizáló együttese. 1870-től terület megközelítését nagyban javította a keleti oldalra érkező Sikló.

A tér elnevezése 1879-től lett újra Szent György tér, amely a század második felétől az állami reprezentáció helyszínévé vált, a királyi palota átépítésével és bővítésével párhuzamosan, amely Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos nevéhez kötődött. Elsőként az egykori Sándor-palotába költözött be 1867-ben a Miniszterelnökség, majd a tér északi végén 1879-1882 között felépült a HM monumentális, tömbje. A Teleki-palota 1902-ben József főherceg birtokába került, aki jelentősen átalakíttatta azt neobarokk modorban. A tér déli végét a Zeughaus lebontása (1898-1902) után a kibővült palota északi szárnya foglalta el, ünnepélyes bejárattal és kocsiáthajtóval. A századfordulóra kialakult a tér reprezentatív épületegyüttese, amely egészen a II. világháborúig meghatározta a hely arculatát. A háború óriási pusztítást okozott a területen.

A Budai Vár újjáépítésével párhuzamosan lebontották a romba dőlt istállóépületet (1955 körül), a Hadügyminisztériumot, később pedig a viszonylag épen maradt főhercegi palotát (1966 után) és a Honvéd Főparancsnokság nagy részét is. A súlyosan megsérült Sándor-palota megmenekült. A Budavári Palota északi szárnya, az „A” épület teljesen átalakult és tömege megnövekedett. A tér nyugati oldalának beépítésére és a terület rendezésére az elmúlt évtizedek alatt számos elképzelés született, a közelmúltban a középkori lakóházak és pincék feltárt maradványait konzerválták a bástyasétány egy szakaszának helyreállításával. A Sándor Palota 2001-2002 között született újjá, azóta a Köztársasági Elnöki Hivatalnak ad otthont. A tér északi végét a Honvéd Főparancsnokság torzója zárja le.

A jelenlegi állapot problémái

A tér funkció-, és identitáshiányos, karakter nélküli, a térfalak jelentős hiánya miatt diffúz tér alakult ki, inkább térségként definiálható. A beépítést erősen korlátozza az egykori nyugati beépítés területén létrehozott régészeti bemutató, az egykori pinceszinten kialakított utcával. Problémát jelent a területtel érintkező, félbemaradt mélygarázs építkezés. Az északi térfal hiányában a provizórikus HM-rom bontási vonala vált a tér határává. A teret délről a Királyi palota „A” épületének bejárat nélküli, zárt, túlépített tömbje határolja, amely a középkori összefüggéseket és a délre lévő Hunyadi-udvar kompozícióját sem veszi figyelembe. A valódi térként való használatot akadályozza a téves burkolati és zöldterületi megosztás. A térnek nincs nyugat felé kapcsolata a várossal, amelyet egykori Lovarda utcai lépcső biztosított.

Fejlesztési javaslatok

A Szent György teret történetisége és hagyományai, valamint topográfiai és morfológiai adottságai alkalmassá teszik állami, közjogi, valamint a nemzet történetét és törekvéseit kifejező funkciók befogadására. A tér északi oldalán - a Honvédelmi Minisztérium egykori helyén - a Szent György Ház áll, mely a szent kultuszához köthető államok kapcsolatát, ezek kulturális hagyományát és a magyarsággal való kapcsolatát, a dinasztikus kapcsolatok általi történelmi hagyományokat ápolja, mutatja be. Kulturális programokkal, kiállításokkal és konferenciákkal egy élő Európa Házként lenne jelen a Nemzet főterén. Az épület homlokzatán, vagy előtte helyezzük el Kisfaludy Stróbl Zsigmond Sárkányölő Szent György szoborplasztikáját.

A nyugati oldalon, egykori helyén - a Sándor Palotával szemben - építjük újra a Teleki Palotát, amelyben az Alkotmánybíróság elhelyezését javasoljuk. Ez a Sándor Palotában a Miniszterelnökséget feltételezi. A Teleki Palotától délre - az egykori Királyi istállók helyén – a Magyarok Háza áll, amely a világ összmagyarságának hivatott teret adni kulturális kínálatával, programjaival, egyben otthona a Magyar Állandó Értekezletnek. A Teleki Palotától északra a Fehérvári rondelláig érő hosszanti telek beépítésének funkcióira nincs javaslatunk. Ezt a már eldöntött Szent György téri funkciókat követő hatástanulmány vagy pályázat döntheti el. A beépítés a környező fejlesztések finanszírozhatóságát segítheti.

A Szent György teret délről a Királyi Palota határolja. Az „A” épület eredeti tömegének és áthajthatóságának visszaállításával a Palota bekapcsolhatóvá válik a tér funkcionális kánonjába. Javasoljuk a Köztársasági Elnöki Hivatal /KEH/ elhelyezését a Palota északi „A „ épületszárnyában, így közvetlen szomszédságba kerülne a Királyi Palota „B” épületében visszaállítandó, az állami reprezentációt is szolgáló bál-, és büféterekkel.

A tér északkeleti térfalát a volt karmelita templom, a mai Várszínház épülete adja. Javasoljuk a Kempelen Farkas-féle későbarokk kőszínház rekonstrukcióját, amely a budai oldal egyetlen ilyen intézményeként, befogadó színházként vendégjátékok, előadóestek, ünnepélyek otthonául szolgálhat. A kapcsolódó Karmelita kolostor épületének funkciója nagymértékben függ a tér funkcionális kánonjától, tehát opciósan nyitott. Javaslatunk: legyen a XXI századi Magyarok Hagyatékának Háza, ahol az erre hivatott vagy létrehozott alapítvány őrzi, gondozza, rendszerezi és kutathatóvá teszi az értékes hagyatékokat. Ismertetések, kiállítások és emlékestek által kulturális közkinccsé válhatnak a hagyatékok. Az épülethez kapcsolhatók a régészeti bemutatásra méltó Pasapalota feltárt fragmentumai, a várfal melletti üregben kialakítható új bemutatótér pedig összeköthető a terület alatti pincerendszerrel.

Királyi Palota

Történeti áttekintés

A budai Várhegy déli részén IV. Béla a tatárjárás után új várost alapított, amelyet Pest Újhegyi Várnak neveztek. Az Anjou-korból származó István-torony a terület legkorábbi ismert emléke. A Zsigmond alatt épült, európai hírű gótikus palotaegyüttes Mátyás korában reneszánsz részletekkel gazdagodott. Buda visszafoglalása után a Várban évtizedekig a katonai jelleg volt a meghatározó, az erődítések újjáépítése és korszerűsítése mellett fegyvertárat (Zeughaus) és kaszárnyákat építettek. Az új barokk királyi palota Mária Terézia uralkodása alatt, 1749-1758 és 1765-1769 között készült el. 1776-1778 között az északi udvarban Szent Jobb-kápolna épült, a dunai oldal középtengelyébe csillagvizsgáló tornyot építettek.

A 19. század első felében a palota nádori lakhely volt. 1874-ben hivatalosan is megszüntették a Vár erőd jellegét. A városegyesítés után sor került a barokk együttes bővítésére Ybl Miklós elképzelései szerint 1890-1898 között, immár Hauszmann Alajos irányításával. Ekkor épült a krisztinavárosi szárny (a mai „F” épület), illetve a kisebb kupolával hangsúlyozott, kibővített trónterem (a mai „D” szárnyban). A reprezentáció további építkezéseket igényelt, amelyeket Hauszmann Alajosnak a palota különböző részeit egységbe foglaló koncepciója alapján végeztek. A legjelentősebb a mai „A” és „B” épületszárny létrehozása volt. A dunai homlokzat középtengelyét a szecessziós hatású kupola jelölte ki, mögötte új Várkápolna épült. A Hunyadi-udvar nyugati oldalára, a várfalak mellé az udvarlaki őrség épülete került, a Csikós udvarban a Lovarda épült fel. Az erődrendszer falai sétányokká, az angolkert támfalaivá váltak.

A II. világháború óriási pusztítást végzett az épületegyüttesben. Ennek ellenére a palota tömege és belső terei helyreállíthatóak lettek volna. Funkcióját illetően számos elképzelés látott napvilágot, végül kulturális intézmények és közgyűjtemények költöztek ide. A munkák régészeti feltárásokkal és a középkori erődrendszer rekonstrukciójával kezdődtek. A keleti oldalon a hegyoldalban új felvezető utat építettek, a Várba korábban felvezető gyalogos közlekedési kapcsolatokat megszüntették. Az együttes újjáépítése az 1960-as évek elejétől kezdve több mint két évtizeden át tartott. A belső terek modern szellemben, a külső az eredeti purizált formáiban született újjá. A Szent György tér nyugati épületeit és a Lovardát 1955 körül, az Őrség épületét 1971 után bontották le.

A jelenlegi állapot problémái

A Királyi Palota közvetlen gyalogos megközelítése a városból korlátozott, főként keletről, az Ellipsz-sétányról, az Alagút felől lehetséges. A déli Kortinafal tetején kiépített lépcső a Várbazáron át nem működik, a déli várudvarokból a BTM előcsarnokába vezető lépcső többnyire lezárt. A terület egyedül Dózsa György tér felől érhető el lifttel. A Palota fő megközelítése jelenleg a Dísz tér felől, a Szent György tér érintésével lehetséges, amelynek forgalma aránytalanul terheli e területet. A palota körüljárhatóságát lehetővé tevő várfalkoronák nincsenek kiépítve. A Palotától délre lévő udvarokba nem léphetnek be a látogatók, a délre lévő Várkert karakterhiányos, nem zárható park. Nyugatról a Királyi Palota északi részének vizuális zárása teljesen hiányzik az „A” épület és Hunyadi udvar tartományában. A közgyűjtemények működése és a raktári kapacitása nem biztosított, a Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállítása amortizált. A Nemzeti Könyvtár raktárai megteltek, a további tárolás nem megoldott, a Nemzeti Galéria számára nem alkalmas az épület és elérhetősége a szállítmányokat tekintve.

A királyi Palotát a helyreállítások során megfosztották tagozataitól és lépcsőitől, ma egy purizált homlokzati-, és tetőidom-kialakítás látható. Mai térrendszere a háború utáni, helyreállítást nélkülöző szemléletet tükrözi. A Palota Tabán felőli „F” szárnyában az udvarok könyvraktárakkal tömören beépítettek. A Palota északi, („A”) épületét a Hauszmanni Kompozíció tömegénél nagyobbra építették újjá, így a Mátyás-kút takarásba került. A Hunyadi udvar alatti Csikós udvar kaotikus állapotú, a félbemaradt garázsépítkezés miatt.

Fejlesztési javaslatok

A Királyi palota és környezete nyerje vissza a Hauszmann-kori szerves funkcionális és művészi összefüggéseit, amely a Palota részleges építészeti, belsőépítészeti és funkcionális rekonstrukcióját igényli! Az egységes megjelenés megkívánja a palota közvetlen környezetében egyes speciális funkciójú önálló épületek újraépítését. A Királyi palota épületegyüttesének fejlesztési javaslatában a multifunkcionális jelleg olyan prioritás, amely összhangba hozható a palota történeti hagyományaival, a rekonstrukciós törekvésekkel. A budavári Királyi Palota építészeti-enteriőr rekonstrukciós javaslata az elképzelt funkciókkal:

„A” épület:

Az épületszárny újraépül a Hauszmann-féle mérettel, a Szent György téri főbejárattal, a kocsiáthajtóval és a belső udvarral. Az újraépülő „A” palotaszárnyban -  a Szent György térről nyílóan – kerülne elhelyezésre a Köztársasági Elnöki Hivatal /KEH/, kilátással a városra, Elnöki dolgozóval és reprezentációs térsorral az emeleten.

„B” épület:

A belsőben újjáépül a Büfécsarnok és a Bálterem (Márványterem), a Hunyadi-udvari középrizalit visszanyeri neobarokk formáját. A visszaépült Bálterem és Büfé olyan téregyüttes, amely nemzeti, állami és kiemelt polgári és szakmai reprezentációk tere.

„C” és „D” épület:

A „C” épületszárny dunai oldalának középtengelyében visszaépül a Habsburg-lépcső, a középrész a Habsburg teremmel és felette a kupolával. Helyreállításra kerül a Mátyás-kút mögötti Várkápolna. A „D” épületszárny Oroszlános udvar felé néző oldalán újjáépül a Nagy Trónterem enteriőrje és a Dunai oldal reprezentatív teremsora. A „C” és „D” épületszárnyakban a Nemzeti Ereklyék és Nemzeti Kincsek Tárát kívánjuk létrehozni, amelyek a magyar nemzet legszentebb szakrális és profán emblematikus tárgyait, ereklyéit mutatják be. Itt egyedi nemzeti dokumentumok, alkotások és műkincsek lennének láthatóak, amelyek célja a nemzeti öntudat erősítése, az önismereten, a nemzetismereten és az ismeretterjesztésen keresztül, amely a magyarság és a külföldi látogatók számára egyaránt tartalmas gyűjteményt jelenthet.

„E” épület:

A belső terek újjáépítve, korszerűsítve a Vármúzeum céljait szolgálják, a pinceszinten újabb, régészetileg értékes földalatti terekkel bővítve. Az előcsarnok felett helyreállításra kerül a Szent István-terem enteriőrje. Az „E” épület alapvetően megtartaná jelenlegi funkcióját. Erre predesztinálja a palota szűkebb környezetének, valamint az épületszárny alatti terek régészeti, építészeti helyreállításainak összefüggései, amelyek bemutatása leginkább egy Vármúzeum keretein belül történhet meg. A múzeum bemutatóterei túlnőnek a királyi palotán és kiterjednek a környező udvarokba, kazamatákba. A cél egy jól megközelíthető, modern Vármúzeum létrehozása, amely a kor színvonalát tükrözi.

„F” épület:

Megújulásának legfontosabb eleme az Ybl-féle díszlépcsőház visszaépítése, a belső udvarokkal és a nyugati oldal középrizalitjában a Mátyás-teremmel. Az „F” épület a palota legnagyobb szárnya és az egyetlen, amely a várplató alatt közvetlen terepszinti kapcsolattal rendelkezik. A palotaszárnyban magas színvonalú szálloda működne, a történeti lakosztályok részleges visszaépítésével, konferenciatermekkel. A szálloda személygépkocsi- és szervizforgalma függetleníthető a várplatótól.

 

 

A Palota együttesének szervessége a közeli épületekkel együtt volt biztosított, ezért foglalkozni kell a Hunyadi udvar nyugati térfalával, az egyes udvarok-platók kapcsolatával. Javasoljuk a Csikós udvarban a Lovarda újraépítését a készülő garázs tetején. Fent a Hunyadi udvar szintjén egy elegáns kolonnád sor kialakítását, amely a Hunyadi udvart vizuálisan lezárja, de épülettömeggel nem fedi el. Az „A” épület kisebb tömegével újra szabaddá válik a Mátyás kút tengelye a Szt. György tér felé. Javasoljuk továbbá az Őrség épületének újraépítését a Palota természetes bejáratánál, az „A” épület mellett, a Szent György tér nyugati beépítésének folytatásaként. Összességében a Királyi Palota az államigazgatásnak, az állami és nemzetközi reprezentációnak, a nemzet fő kincseinek, valamint egy szálloda- és konferencia-bázisnak helyet adó együttes lehetne. A téri adottságok, az Oroszlános udvar zártsága alkalmassá teszik várjátékok előadására, vártörténeti rendezvények és nemzeti fesztiválok megtartására.

 

 

Várkert Bazár

Történeti áttekintés

A budai Várhegy délkeleti lejtője a Vár erődrendszerének fontos részét képezte, ennek meghatározó elemei az egykor a Dunáig lefutó kortinafalak és az azokat összekötő zárófalak, amelyek a Zsigmond-korban, valószínűleg a 15. század elején épültek. A török korban a vízszállítás biztosítására épült fel a parton, a Déli Kortinafal végénél a hatalmas Vízi-rondella (Ali pasa bástyája), amely a Szapolyai-korban, 1530 körül kiépített Vízhordó folyosóhoz és kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán a Vár elvesztette hadi jelentőségét, a várfalak a kialakuló várkertek támfalaivá váltak. 1780 körül lebontották a Vízi-rondellát. A palota fontossága szükségessé tette a Duna-part rendezését.

1875-1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel a Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese, amely méltó keretet adott a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Ybl a középkori előzményeket is belefoglalta nagyívű kompozíciójába (kortinafalak, Vízhordó lépcső, várfalak), kialakítva ezzel a palotába történő feljutás útvonalait. Az együttes északi végét a Testőrségi Palota, déli végét pedig bérházak zárták le. Ezek az építkezések a Palota, a Duna-part és a kertek egyedülállóan koherens, bejárható egységét teremtették meg. A folyópart ezen szakasza a rakparti villamos vonalának kiépítéséig sétatér és park volt, amely a Várkert Bazárról kapta a nevét. A gépháznak épült Várkert Kioszk előtt 1896-ban állították fel Ybl Miklós szobrát, a tér azóta viseli a nevét.

A II. világháború után az erődrendszer rekonstrukciója érdekében elbontották a kortinafalak környezetében álló lépcsőtornyokat és pavilonokat, megszüntetve ezzel a közlekedési útvonalakat. A Várkert Bazár együttesét 1957-1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülőfülkés szakaszát. 1961-ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain, amely 1981-es bezárásáig működött. Az épületegyüttes akkorra már életveszélyessé vált, azóta is pusztul.

A jelenlegi állapot problémái

A városképben kiemelt helyzetű Várkertbazár épületegyüttese pusztulásának végső stádiumához érkezett! Az együttes évtizedek óta tartó használaton kívüli állapota a háborús pusztításhoz mérhető állapotromlást eredményezett. Megoldatlan az együttes előtti Ybl Miklós tér rendezése és a város vérkeringésébe való bekapcsolása, amelynek közlekedésfejlesztési előfeltételei vannak (vízi közlekedés!). Az együttesnek szerves gyalogos közlekedési kapcsolata volt a Palotával, amelytől a II. világháborút követő középkori erődrendszer-rekonstrukciót követően elszigetelődött. Ez a beavatkozás főként közlekedési elemeiben csonkolta a Várbazár pavilonjait. A környezet elszigetelése a Királyi Palotától hatással volt a Várbazár használatára, vitalitására. Az Ifjúsági parkká alakítás intenzív, nem tervezett használatnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas. A Várbazár műemléki helyreállítása a kerti kompozícióval együtt indokolt, de önmagában nem finanszírozható, csak bevételt hozó új, méltó funkciók telepítésével.

Fejlesztési javaslatok

A Várkert Bazár épületegyüttesének fontos szerepe van abban, hogy élettel telítődjön a várlejtő Ybl Miklós tér által határolt délnyugati része. A Bazár kulcs a Duna és a Királyi Palota egykori kapcsolatainak újjáélesztéséhez. Alapvető célunk a Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek a korhű rekonstrukciója, kiegészítve olyan rejtett, földalatti beépítéssel, amely biztosítani tudja az ide települő igényes szolgáltatások infrastrukturális hátterét és egyben alapot ad a környező terület egészséges működéséhez. Az együttest délről záró két bérpalotába bürotelt, luxus apartmanokat és exkluzív szolgáltatásokat képzeltünk el, tehát üzleti alapú ingatlan hasznosítást.

A déli pavilonsor és a gloriettet övező rámparendszer mögött húzódik a már említett földalatti beépítés. Az Ybl Miklós tér szintje alatt egy 280 férőhelyes parkolót alakítunk ki, amely nem csak az együttes, de a Palota igényeit is szolgálja. Felette nagy belmagasságú térben találhatók azok a multifunkcionális terek, amelyek koncertek, kulturális programok befogadására alkalmasak. Ennek főbejárata az Ybl térről, a Fülke-pavilonból történik, de a fölötte lévő kerttel is kapcsolata van. Ez a nagyvonalú tér a hegy felőli zónájában két kiszolgáló szintre oszlik, amely nem csak a rendezvények infrastrukturális és esetleges gasztronómiai igényeit, de az elegáns, kertben rejtőzködő Pavilon Éttermet is kiszolgálja, mely a Hauszmann féle kert-rekonstrukció egyetlen új, szervesen illeszkedő eleme. Az utcaszintről nyíló déli pavilonsorba is vendéglátó funkciókat helyeztünk el mert hisszük, a Bazárnak megvannak azok az egyedi tulajdonságai, mellyel Budapest új kulináris szigete lehet.

 

 

A kertrekonstrukcióban két új funkció kapott helyet. A pergolasor mögött rejtőzködő Pavilon Étterem mellett a gloriett tengelyébe visszaépített grotta mögé egy kávézót képzeltünk el. A kert korhű hangulata és az Ybl-féle architektúra keretezte panoráma biztosítja az egyedülálló atmoszférát. A kert és a mellette lévő Öntőház udvar – amelyek újra átjárhatóak lesznek a befalazott Ybl-féle átjáró kibontásával – természetesen akadálymentesen is megközelíthető, a Lépcső pavilon mellől.

A háború után megcsonkított, koncepciónkban újjáépített Lépcső-pavilon a Várbazár legfontosabb közlekedési csomópontja. Innen gyalogolhatunk fel a Bazár kertjébe vagy az Öntőház udvarba, de innen érhető el a kazamatákba vezető Vízhordó folyosó, a felette lévő mozgólépcső és Déli Kortinafal fedett lépcsősora, amelyek már a Királyi Palotához visznek közelebb. Innen közelíthetjük meg az Öntőház udvar alatti kiállító teret is, amely az együttest északról határoló Testőrségi Palota udvarával áll kapcsolatban. Az északi pavilonsorban exkluzív kereskedelmi egységeket képzeltünk el, mellyel folytatjuk a Lánchíd utcában már fellelhető tendenciát. Az üzleteket hátulról szolgáljuk ki, tehermentesítve a nagyvonalú tereket. Ennek a földalatti beépítésnek a második szintjén található a Vármúzeum gazdag kőanyagát bemutató kiállítótér. Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású zárt kert. A Palota felőli magas támfalának árnyékában könnyed, fa pavilonsort helyeztünk el, mely szélesebb közönség kulturált vendéglátására alkalmas, terasza ideális pihenőhely, egyben feljáró a fölötte lévő Palotába vezető úthoz. Az északi Testőrségi Palotába a budai Gundel-t helyeztük el, amely az északi pavilonsor feletti zárt teraszra is kitelepülhet, erősítve az együttes kulináris jellegét. 

 

 

A Várkert Bazárhoz tartozik a sokáig kaszinóként működött Várkert Kioszk – az együttes egykori kazánháza –, amelyben kávézó-reggeliző helyet, információs pontot és jegyirodát képzeltünk el. Az Ybl Miklós tér forgalomcsillapításának és gyalogosbarát kialakításának sok közlekedési következménye és eleme van, ebből mi egy újfajta kapcsolatot emelnénk ki, a vízi közlekedést. A Bazárnak igen fontos lenne a pesti Vigadó tér felőli megközelítés, ahonnan hajóval tudnánk átjutni az új Erzsébet királyné kikötőbe, amely a Várkert Kioszk alatt várja a polgárokat és a turistákat.

---

A Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlata
vezető tervezők: Potzner Ferenc
tervezés éve: 2010
generáltervező: Középülettervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KÖZTI Zrt.)
építész munkatársak: Garai Péter, Potzner Ádám, Szabó Orsolya
városrendezés: dr. Nagy Béla, Tasi Ákos - MŰ-HELY tervező és Tanácsadó Zrt.
közlekedés: Rhorer Ádám - KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.
tájépítészet: Steffler István, Massány Edina, Csákó Edina - GARTEN Studio
művészettörténet: Farbaky Péter PhD, Rostás Péter PhD
régészet: Bencze Zoltán, Magyar Károly PhD
várbarlang: Szabó Balázs, dr. Hajnal Géza
értékelemzés: Varga-Ötvös Béla - ÉRTÉK-TÉRKÉP Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft.
építész modell: Onodi András, Balogh András Miklós, Dubniczki Csilla, Götz Balázs, Kovács Zoltán, Hámori Máté, Rohonczi Donát - ZOA Kft.
megrendelő/építtető: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat