Konferencia és kiállítás Hild József halálának 140 éves évfordulóján
A jubileumi rendezvény március 1-2-án (két helyszínen: Budapest, Esztergom) arra ösztönözné a szakmát, hogy az új szemlélet, az új kutatási eredmények alapján hozzákezdjen a hildi életmű korszerű feldolgozásához.
Hild József halálának 2007. március 6-án lesz 140. évfordulója. Hild a XIX század magyar és főleg budapesti építészetének egyik legnagyobb alakja, aki több mint 40 éven át működött, s a sajátos pesti klasszicizmus megformálása mellett az 1860-as évek elejétől kezdve jelentős romantikus stílusú alkotásokat is létrehozott.
Rados Jenő 1958-ban megjelent terjedelmes és teljességre törekvő monográfiája, valamint egy, a Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke által Horváth Alice szervezésében 1989-ben lezajlott konferencia kivételével csak töredékesen Hild művészetének értékelése az utolsó évtizedekben nem kapott kellő hangsúlyt a művészet- és építésztörténeti kutatásban.
Konferencia és kiállítás Budapesten és Esztergomban 2007. március 1-2-án.
Helyszínek: Budapest Főváros Levéltára, előadóterem 2007. március 1. 10.00-tól
(Teve utca 3-5.)
Esztergom, Szent Adalbert Képzési Lelkiségi és Konferencia Központ 2007. március 2. 10.0-tól
(Esztergom, Szent István tér 10., Nagyszeminárium)
A ”Válogatás Hild József pesti munkásságából” című kiállítás megtekinthető munkanapokon Budapest Főváros Levéltárának (1139 Budapest, Teve u. 3-5.) nyitvatartási idejében, március 1-tő április 30-ig.
Az elmúlt évtizedekben a magyar építészettörténeti kutatás módszertani, elméleti gondolkodásmódja jelentősen átformálódott, a stílustendenciák átértékelődése, átértelmezése, új történelmi kontextusba helyezése jelen pillanatban is folyamatban van, az elmúlt évtizedek során a kutatás új tudományos tények sokaságát hozta felszínre, s ezeket nem építette be szervesen Hild életművének elemzésébe. A legfájóbb ok végül, amely a Hild ouevre újra vizsgálatát szükségessé teszi, hogy épületei nemcsak a XX. század folyamán, hanem napjainkban is pusztulnak, eltűnnek, felismerhetetlenségig megváltoznak az építészeti környezet lendületes, de kíméletlen átalakulása során. A tervezett jubileumi konferencia és kiállítás arra ösztönözné a szakmát, hogy az új szemlélet, az új kutatási eredmények alapján hozzákezdjen a hildi életmű korszerű feldolgozásához.
Néhány konkrétabb tudományos, történeti probléma is felvetődik, melyre konferencia során szeretnék felhívni a figyelmet. Különösen fontos lenne annak az átmeneti folyamatnak a feltárása, amelynek során Hild az 1830-as években keletkezett munkáira túlnyomóan jellemző klasszicizmus felől a hatvanas évek elejére eljutott érett romantikus építészetig. További, az egész XIX. századi építészettöténeti kutatás izgalmas és megoldatlan kérdése a nagy építészek szerepének pontos tisztázása: a tervezés, a koncepció kialakítása, a részlettervek készítése és a kivitelezés folyamatának szétválasztása: az utóbbi években számos olyan ismeret birtokába jutottunk, amely arra utal, hogy az olyan hatalmas életművek, mint Hildé is volt, csak a mögöttük meghúzódó kisebb építészek, irodák működése során jöhettek létre. Konferenciánk néhány ilyen eset felmutatásával is szeretné árnyalni ezt a képet
 |
A második napon Esztergomot kereshetik fel az érdeklődők, ahol az előadásokat a Szeminárium épületében tervezik tartani, mely Hild József egyik legkülönlegesebb, s egyben életének egyik legutolsó műve. Ezt a műemlék épületet az elmúlt években helyreállították, s most felújítva, új funkciókkal újra birtokba vehette a katolikus egyház. E helyszínen Hild esztergomi, és egyéb vidéki munkáival foglalkoznak majd a jelen lévők.
Az előadások szövegét és képanyagát dokumentumkötetben közlik majd, melynek kiadására a Terc Kiadó vállalkozott.
szöveg: Bor Ferenc, Farbaky Péter
A konferencia szervezésében résztvevő intézmények:
Budapest Főváros Levéltára
Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem Építészeti Kar, Építészettörténeti Tanszék
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Építészeti Múzeuma
Hild-Ybl Alapítvány
Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma
Esztergomi Keresztény Múzeum
Prímási Levéltár, Esztergom
A konferenciát szervező csoport tagjai: Hídvégi Violetta, Kemény Mária, Marótzy Katalin, Ritoók Pál.
A Hild konferencia tervezett előadásai
Az előadások címe és sorrendje nem végleges
Budapesti program
Komárik Dénes: Bevezető
Bibó István: Canneval, Hild-család, folyamatosság?
Horváth Alice: Hild palladianizmusa
Gábor Eszter: Művészi vagy vállalkozói magatartás. Pollack, Hild, Kasselik a Városligeti fasorban
Halmos Károly: Hild József csődpere, és anyagi helyzetének alakulása életének utolsó szakaszában
Hídvégi Violetta: Hild munkásságának utolsó hét éve; tervek Pest város Építő Bizottmánya anyagában
12.00 a kiállítás megnyitása
12.30-13.30 ebédszünet
Mezős Tamás: Erkölcsi érték keresése a későklasszicista pesti bérházak térrendszerében
Süle Ágnes Katalin: Egy lakóépület fejlődésének példája
Rozsnyai József: A Császár fürdő
Kávészünet
Krahling János: Hild József és a Deák téri evangélikus templom
Sisa József: Az Üllői úti kaszárnya és a várszerű építészet
Saly Noémi: Hild és a vendéglátás
Esztergomi program
Pattantyús-Ábrahám Ádám: Az esztergomi Bazilika kupolaszerkezete
Hegedűs András: Újabb adatok az esztergomi Bazilika építésével kapcsolatban a Prímási Levéltár anyaga alapján
Prokopp Mária: Hild József és a Prokopp-család
Istvánffy Miklós: Hild? Feigler? Prokopp? Az esztergomi Takarékpénztár tervezőjének kérdése
Kemény Mária: Klasszicizmus és/vagy romantika? Hild és Feigler szerepe az esztergomi Nagyszeminárium építéstörténetében
Vezetés a Nagyszeminárium épületében
11.30-12.00 Kávészünet
Mezey Alice: Hild szerepe a bajnai Sándor-kastély építéstörténetében
Fekete J. Csaba: Hagyományos és újszerű Hild József főúri lakóhely-építészetében
Zászkaliczky Zsuzsanna: A ceglédi református templom
14.30 Cséfalvay Pál: Vezetés az esztergomi Bazilikában a kupolatér megtekintésével
