A fesztivál még 2017-ben került az Európai Unió integrált városfejlesztési programja, az URBACT látószögébe. Az európai hódításra induló Budapest100 módszertana az erdélyi Gyergyószentmiklóstól a spanyol Plasenciáig a 20. század örökségét veszi fókuszba. Szigeti-Böröcz Ferencet és Szerencsés Ritát kérdeztük.
Az URBACT program célja, hogy Európa szerte olyan jól működő urbanisztikai tapasztalatokat gyűjtsön össze a társországokból, amelyek aztán adaptálhatóak és integrálhatóak lehetnek kontinens szerte. A környezetük felé elkötelezett városlakók megszólítására különleges gyakorlati módszereket és lehetőségeket sajátíthatnak el az egyes partnervárosok, amelyeket később fenntartható módon építhetnek be várospolitikájukba.
Ilyen példamutató projektként tekintettek a Budapest100-ra is, amely Újbuda Önkormányzatának segítségével, pályázati keretek között egy partnerségi hálózatban adaptálhatja módszereit és sikertörténetét egy-egy európai városban.
Ez a partnerségi hálózat az úgynevezett ‘Come in! – talking houses shared stories’, mely név alatt a tagvárosok közösen indultak el egy tanulási folyamatban és tapasztalatcserében: a résztvevők között találjuk Újbudát, Gyergyószentmiklóst, Varsót, az olasz Forlìt, a horvát Varasdot, a finn Porit, vagy a spanyol Plasenciát. Az egyes helyszínek képviselői az idei Budapest100-at már meg is tekintették, ahol a megszerzett tudást az elkövetkezendő időszakokban tesztelhetik saját közösségükben: minden város ugyanis legalább egy közösségi fesztivált szervez a projektévben, mely után a többi tagok értékes visszajelzésekkel szolgálnak majd.
2019-ben két projekt már meg is valósult. Elsőként Gyergyószentmiklóson szerveződött várostörténeti program egy konkrét tematika köré. Az erdélyi városban az egyre inkább feledésbe merülő örmény örökségre reflektáltak, így az e kultúrához köthető épületek nyitották meg kapuikat, feltárva történetüket a közönség előtt.
Nem sokkal később kezdetét vette az újbudai kísérleti projekt is, azaz az őrmezei Időjárás fesztivál. ”A helyszínválasztás rendkívüli volt, hiszen ebben az esetben nem egy több mint 100 éves, történelmi stílusokban pompázó környezetben próbálták ki a módszer hatékonyságát, hanem a panelről kialakult disszonáns közvéleményt lehetett megváltoztatni és új alapokra helyezni.” – mesélte Szigeti-Böröcz Ferenc, az Urbact vezető szakértője. Egy kisebb eseménysorozat kezdetét vette már Plasenciában is, ahol szintén a modernebb architektúrákra fókuszáltak a szervezők.
Úgy tűnik, ezúttal a 20. század modern és későmodern építészete jelenthet kihívást a szervezésben. Jövő évben Olaszországban kísérlik meg a gyakorlat elsajátítását. Forlí egy Ravennához közeli tipikus olasz kisváros, ahol szintén inkább az 1930-as évek racionalista épületállományára szeretnék felhívni a közönség figyelmét. A jövő évi állomások között van a horvát Varasd is gyönyörű barokk városmagjával, ahol ezzel szemben mégis a helyiekben disszonáns érzéseket kiváltó modern épületek felé fordulnának. Kísérletnek Varsó is az egyik panelnegyedét tűzte ki célul, így a Targówek nevezetű városrészben egy új fesztivál adhat lendületet annak, hogy az itt lakók belássák: a háború után épült otthonaik is szerves részét képezik Varsó épített örökségének.
Bár az új helyszínek a Kortárs Építészeti Központ fesztiválját veszik mintául, ez nem jelenti azt, hogy a Budapest100 nem sajátíthat el új ötleteket és módszereket a hazai eseménysorozat fejlesztésére. „A mód, ahogyan a partnervárosok összekötik a helyi közösséget a nem hagyományos értelemben vett műemlékekkel és modernebb épített környezetükkel, abból mi is rengeteget tanulhatunk. A minél több városlakó és önkéntes megszólítására talált kreatív ötleteket szintúgy visszaforgathatjuk a Budapest100 szervezésébe.” – tette hozzá Szerencsés Rita, a program egyik szervezője, a Budapest100 korábbi projektvezetője.