Nézőpontok/Kritika
Könyv Csernyus Lőrincről
2009.10.26. 14:29
Csernyus épületeinél a kőzeteket alakító erőkből merít, falai, sziklaszerű pillérei a talajból nőnek ki. Kifejezésmódja feszes és egyértelmű, egyfajta természeti klasszicizmus, mentes a divatos spekulatív elemektől • A Csernyus Lőrinc alkotói pályáját bemutató kötet Serdián Miklós György kiadásában jelent meg.
Ez a könyv a föld erejéből táplálkozó építészetet mutatja be. Csernyus épületeinél a kőzeteket alakító erőkből merít, falai, sziklaszerű pillérei a talajból nőnek ki. Több rétegű, mesélő homlokzataiban érezhető a tektonika hatása, a földtől való elrugaszkodás, az agyagból alkotott világ születésének minden erőfeszítése. Erre a nehéz világra borul rá a tetők könnyed, bordázatos, lényszerű fedele, mely hol kagylót, hol csónakot formáz. Kifejezésmódja feszes és egyértelmű, egyfajta természeti klasszicizmus, mentes a divatos spekulatív elemektől. Házai magukban hordozzák a hely ízét, történetét, kisugárzásuk képes messzebb hatni, mint közvetlen környezetük. Mindezek mögött ott a bemutathatatlan, rejtett történet: a kitartóan végzett főépítészi szolgálat Csenger, Bonyhád, Solymár, Závod és Üröm településeken. Mert Csernyus nem csak házakat épít, hanem a legfontosabbat: emberi közösségeket, legyen ez egy család otthona, falusi iskola, városháza vagy a herendi manufaktúra
angyalos bejárata.
Turi Attila
A szerves építészet egyik rejtett ösvénye az ír-kelta-Hibernia - kultúrkör. Csernyus Lőrinc még egyetemista korában rátalált erre az ösvényre. A druidák sziklaházai, a természet elemi ereje érdekelte, ez illett hozzá! Erről az útról nem tért le. Csernyus Lőrinc azokhoz a kevesekhez tartozik, mint Medgyasszay István, valamint az utóbbi időkben Ferenc István és fia, akik keresik a mélyáramok összekuszált szövevényeiben az eurázsiai kultúra elfogadott forrásait. A „logisztikai társadalom”, a high tech és az utópia, a heideggeri semmi világában lehetett-e és van-e érvényessége az efféle igyekezetnek? Csernyus Lőrincet ez érdekli, ebbe az irányba halad, és ez nem kérdéses számára. Csenger, a szatmári árvíz helyreállítási munkái és sok egyéb szolgálata arra utalnak, hogy ez az út járható. Nem egy magányos emberről írok. Csernyus Lőrinc alapítója a Triskell építészműhelynek, melynek tagjai végrehajtották azt a generációváltást, mely minden szellemi mozgalom fennmaradásának elemi feltétele. Csernyus Lőrinc személye és munkái ma már nem helyettesíthetők senki mással.
Makovecz ImreA könyv tartalmábólKomplex épületek - A bonyhádi városházától az óbudai Waldorf Iskoláig
Triskell-Jel - Bernard Menguy előadása
Családi házak
Tervek
Csernyus Lőrinc összes munkáinak jegyzéke
ÉletrajzCsernyus Lőrinc 1961. június 7-én született Budapesten. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) végezte (1980–1986). A Visegrádi Építésztáborok résztvevője volt (1981–1984). Munkahelyei: ÉVITERV (1985–1986), MAKONA Kisszövetkezet (1986–1990), TRISKELL Kft., vezető tervező (1990–), Csenger, főépítész (1987–), Üröm, főépítész (1996–2002), Solymár, főépítész (2005–), Bonyhád, Závod, főépítész (2005–), Budapesti Műszaki Egyetem (BME), építészkar, oktató (2002–). A Magyar Muvészeti Akadémia Aurájának tagja (2002–), valamint a Kós Károly Egyesülés (KKE) Vándoriskolájának vezetője (2007–).
kiadó: Serdián Miklós György
kiadás éve: 2009
terjedelem: 190 o.
ára: 3750 Ft