Nézőpontok/Vélemény

Kórház a város szélén

2009.08.26. 13:24

Baselben tartották az UIA Egészségügyi Munkabizottságának éves összejövetelét, ahol a résztvevők több svájci kórházat megnézhettek, többek közt Herzog & de Meuron 2002-ben átadott Rehabilitációs Klinikáját. • Kiss Zsolt István beszámolója.

A Német Építész Szövetség (Bund Deutscher Architekten e.V.) keretei között működik az egészségügyi és kórházépítészeti érdeklődéssel rendelkező kollégákat tömörítő Német Egészségügyi és Kórházépítészeti Munkabizottság (Architekten für Krankenhausbau und Gesundheitswesen). A mintegy 80 tagot számláló szervezet ugyanúgy az Építészek Nemzetközi Szövetségéhez tartozó Egészségügyi Munkabizottság tagja (Union Intenational Architects, Public-Health-Group), mint a Magyar Építőművészek Szövetsége keretei között működő Magyar Egészségügyi és Kórházépítészeti Munkabizottság. 2000 óta szoros kapcsolatot tartunk német kollégáinkkal, többször voltak Magyarországon, részben az „Építészet a gyógyulásért” kiállítássorozat megnyitói kapcsán, részben tartottak - igen sikeres - előadásokat a volt keletnémet területek kórházrehabilitációjáról. Én is részt vettem néhány évvel ezelőtt a rostocki AKG-összejövetelen.

 

 

 

Minden évben kétszer, három-három napos szervezett találkozót rendeznek Németország, vagy a közeli országok városaiban tapasztalataik kicserélésére, az egészségüggyel kapcsolatos, sokszor tartományi szinten eltérő építészeti és szakági, tűzvédelmi kérdések megvitatására, illetve számos kiemelkedő létesítmény elméleti ismertetése és meglátogatása történik.

Az idei találkozó (AKG Mitgliedertreffen) április legvégén Baselben és Luzernben volt, amelyre én is meghívást kaptam. Péntek délután kora nyári idővel fogadott Basel kisvárosa, méltóságteljesen, nyugodtan hömpölygött a Rajna. Nagyon meglepődtünk, hogy nem volt dugó a repülőtérről a központba vezető úton. A Rajna partján délies hangulatot idéző, kockás terítős kisvendéglők tömkelege várta a turistákat, a hagyományos köteles komp bennünket is átkelésre csábított.

 

 

 

A találkozóra a szokott német pontossággal és precizitással került sor. Péntek délután a kiváló Baseli Rehabilitációs Klinika adott teret a plenáris üléseknek. Fa teraszok, fa árnyékoló rendszerek, fa lizénás (vagy csak burkolatú) üvegfalak, órási parkettás terek emelték ki az épület kiváló térrendszerét. Sajnos a fa - akár bambusz, akár kemény trópusi - azért megmutatja, hogy telik az idő.

A betegek szinte elvesznek az óriási térben. A 2002-ben átadott  épület bruttó beépített alapterülete közel 23.000 m2. A központi építészeti gondolat a külső és belső terek közötti összeköttetés volt, a kétszintes épületben a belső udvarok részben a tájékozódást szolgálják, részben nappali fényt juttatnak a hatalmas belső terekbe, amelyek a kerekesszéket használók számára is teljesen akadálymentesek. Az egyik belső udvarban kis vízmedence található, a másikban fából készült külső járófelület, a harmadikban fürdőház. Az egész tervezési koncepciónál, éppúgy mint a városépítésnél, belső utcák és belső terek jelennek meg egymásra fűzve. A fekete gumival burkolt fürdőház intim belső terét kívülről érdekes épületszerkezeti elemek tarkítják. A tetőteraszról gyönyörű kilátás nyílik Elzász vidékére és a városra. Mint már említettem, a meghatározó anyag a homlokzatokon, a belső terekben, és a szobák teraszán a fa, különböző formákkal, pavilon jellegű, illetve kertépítészeti megoldásokkal. A finom, lekerekített faelemek vízszintes, illetve függőleges használata és a textil anyagú árnyékolók mindegyike a súlyosan mozgássérült betegek gyógyulását szolgálja ebben az épületben, ahol az emberek egy baleset után akár 18 hónapig is élnek, és megtanulják megváltozott mindennapjaikat olyan önállóan alakítani, amennyire ez csak lehetséges. (Építész: Herzog & de Meuron, Partner: Jacques Herzog, Pierre de Meuron, Christine Biswanger. Projektépítész: Jürgen Johner.)

 
 



A vezetőségválasztó taggyűlést megelőzően lehetőséget kaptam néhány perces előadás megtartásásra, melyen az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv Egészségpólus terveiből a Kecskeméti Gyógyintézeti Központot (építész: Marosi Miklós Ybl-díjas, Pro Architectura díjas, KÖZTI), a Kaposvári Fejlesztési Koncepciót (építész: Schrammel Zoltán, Attikart), valamint a Szegedi Tudományegyetem 265 ágyas klinikájának építészeti tervpályázatát (építész: Szőkedencsi Géza, Töős György, Arctonic Kft.) mutattam be. A német kollégák örömmel vették meghívásomat, hogy valamelyik soron következő találkozójukat Magyarországon rendezzék. Az idei őszinek Bécs városa ad majd otthont.

A szombati programba történő rövid elméleti bevezetés után izgalmas szakmai és félszakmai beszámolókkal tarkított kiváló vacsora következett.
Szombaton reggel 8-től este 8-ig szívós kitartással ismerkedtünk Luzern és Basel egyes egészségügyi épületeivel, többek között a Luzerni Kantoni Kórház új Nőgyógyászati Klinikájának Épületével, amely a jövőben parkszerűen kialakítandó létesítmény egyik szabadon álló épülete. A kórházközponthoz vezető rámpa és kertépítészeti kialakítás már nagyvonalú koncepciót tükröz. A mintegy 17.000 m2 szintterületű épület 2001. novemberére készült el 56 millió svájci frankért. Az épülettömeg tagolása tökéletesen tükrözi a funkcionális igényeket, elegáns közösségi terekkel és belső téri megvilágításokkal. A homlokzatokon szinte minden üveg, amely mint az épület testét övező vékony homlokzati hártya nyújtja a belső terek számára mindenütt a külső fény bebocsátásának maximumát, és adja a kitekintés lehetőségét. Rendkívül finom és precíz szerkezeti megoldások tömegével találkozunk, miközben a homlokzati rendszer a belső téralakítás flexibilitását is biztosítja. (Építész: Daniele Marques, generáltervező: Schindler Spitznagel Burkhard)

 

 

 

Nagy hatással volt ránk a baseli Szent Klára Kórház különböző tervezési fázisai közül a Radioonkológiai Központ kialakítása, amelyet 2008 júliusában, 18 havi munka után adtak át. A kórház vezetése öt tervező céget kért fel versenyre, ahol a BFB Architekten Team nyerte meg a földalatti radioonkológiai (sugárterápiai) központ kialakítását. Az építészeti célok közé tartozott az egyéni kialakítású belső terű sugárterápiai rész működő kórházi szárny kórházhoz való csatlakoztatásával, a beépítés feletti park megtartásával, a lépcsőház feletti speciális világítási efektusokkal, a nappali fény felülvilágítón keresztül történő minél nagyobb mértékű beengedésével a betegek és dolgozók számára egy komfortos, fénnyel átitatott atmoszféra kialakítása.

 

 

 

Szerkezetkész állapotban láttuk a Baseli Egyetemi Gyermekklinika épülő tömegét, ahol egy 2004-ben indított verseny után közel 30.000 m2 beépítésével 161 millió svájci frankért 2010. szeptemberére tervezik a 6 szintes épület átadását. (Építész: Stump & Schibli Architekten BSA AG.) Az épületnek heterogén városépítészeti szövetbe kellett illeszkednie, ahol a helyi sajátosságok és feltételek, valamint a komplex helyiségprogram speciális igényeit kellett építészetileg és funkcionálisan kielégíteni. Az épülettömeget körbefutó szalagablaksávok bemutatására az épület mellett mintapavilonokat építettek, melyen a kétrétegű ablakoknak, azok zaj- és elpiszkolódás elleni üvegezésének, árnyékolásának, a belső terek alakításával kapcsolatos fexibilitási igényeknek kielégítését, illetve a szellőszárnyak kialakításának speciális épületszerkezeti részleteit lehetett látni.

 

 



A rendkívül magas építészeti és belsőépítészeti színvonalon megfogalmazott, bemutatott épületek a betegközpontúságról, a tiszta építészeti térstruktúra-alakításról, a funkcionális diagnosztikai igények figyelembe vételéről és a külső környezet messzemenő szeretetéről árulkodnak, ugyanakkor a Magyarországon az egészségügyi létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél olyannyira megszokott költségérzékenységet szinte sehol nem érzékeltem.

dr. Kiss Zsolt István
építész, MÉSZ Egészségügyi Munkabizottság Elnöke