Körner József építész jubileuma
100 éve, 1907. március 17-én született Budapesten Körner József építész, aki igen fiatalon, már húszas évei elején részt vállalt a modern építészet hazai kibontakoztatásában. Később a II. kerületi pártházért (ma II. kerületi Önkormányzat) Ybl-díjban, a Munkásmozgalmi Pantheon építészeti kialakításáért Kossuth-díjban részesült.
Körner József Kossuth- és Ybl-díjas építész 100 éve született (Budapest, 1907. március 17. – Budapest, 1971. január 1.). Igen fiatalon, már húszas évei elején részt vállalt a modern építészet hazai kibontakoztatásában. Miután 1929-ben befejezte tanulmányait a Műegyetemen, Hajós Alfréd irodájában kezdett dolgozni, ahol a Margitszigeti Sportuszoda tervezésében is segédkezett. Még ugyanebben az évben a hazai modern építészet kezdetét jelentő magyar CIRPAC-csoport alapító tagja lett. A ’30-as évek első felében javarészt belsőépítészettel, lakások, üzletek, áruházak, kiállítási pavilonok kialakításával foglalkozott, később Rosenberg Józseffel lakóházakat tervezett. Nagyobb megbízásokhoz 1948 után, már az állami tervezőirodákban jutott: még modern szellemben tervezte a budapesti Dagály utcai Szabadság Strandfürdő épületeit (Darvas Lajossal, 1948), a Külkereskedelmi Minisztérium Honvéd utcai épületét (1948, ma a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium működik benne), valamint a kőbányai gyárterületen a MÁVAG hídművek öltöző-és mosdóépületét (Hegedűs Bélával és Málnai Lászlóval).
Körner több tervezőirodában is dolgozott, míg végül 1955-től állandó munkahelye a Lakóterv lett. Az ’50-es évek első felében ő is a szovjet szocreált híven követő, erősen archaizáló-klasszicizáló birodalmi stílusban tervez. A „moszkovita” szemlélet a hazai viszonyoknak megfelelő, szerényebb változatát képviseli a II. kerületi pártház (1952–1953) és az Árpád-híd budai hídfőjénél húzódó Knurr Pálné utcában álló lakóház (1951–1952). Ez utóbbi a kor szakmai viszonyait jól jellemző alkotás, ezt ugyanis Körner a szomszédos, egy évvel korábban Kiss Ferenc tervei szerint emelt épülettel azonos alaprajzzal, méretekkel és szerkezettel, viszont már élesen eltérő homlokzattal tervezett. A II. kerületi pártházért Ybl-díjban részesült 1953-ban.
Az ’50-es évek második felében – immár ismét modern szellemben – az óbudai kísérleti lakótelep számára tervez típusházakat, illetve több társával elkészíti a lágymányosi lakótelep beépítési koncepcióját. Jelentős megbízása volt az isztambuli Kavala szálló tervének elkészítése (Janáky Istvánnal, Molnár Péterrel, Vass Antallal, Zilahy Istvánnal közösen, 1957). A ’60-as években több köz-és lakóépületet tervez Tatabányára, így a Megyei Könyvtárat, egy üzletházat és egy munkásszállót.
Körner nevéhez fűződik a Fiumei úti temetőben található Munkásmozgalmi Pantheon építészeti kialakítása is (a szoborcsoportokat és domborműveket Olcsai-Kiss Zoltán készítette) 1958–1959-ből. E munkáját Kossuth-díjjal ismerték el.
Főbb munkái: Családi lakóházak, (Budapesti Nemzetközi Vásár), 1933; hétvégi ház, Szúnyog sziget, Budapest, 1933; Nappali szobaberendezés (kiállítva az 1933-as CIRPAC-kiállításon); Magyar Lajos Gépszíjgyár Rt. pavilonja (Budapesti Nemzetközi Vásár), 1935; Chinoin-gyár gyermekotthona, Budapest, 1948; MÁSZ-pavilon (Gádoros Lajossal), Budapesti Nemzetközi Vásár, 1948; Külkereskedelmi Minisztérium Honvéd utcai épülete, Budapest, 1949; Háromlakásos lakóház, Békéscsaba, 1949; A Mezőgazdasági kiállítás főpavilonja (Vass Alberttel), Budapest, 1949; Pártszékház (jelenleg Polgármesteri hivatal), Budapest, II. ker., 1951; Knurr Pálné utcai lakóház, Budapest, 1951-52; Üdülő a Római parton és öltöző a Dagály utcai strandon, Budapest, 1952; Lágymányosi lakótelep, Schönherz Z. úti déli beépítés (Ázbej Sándorral, Holló Évával, Lőrincz Józseffel, Preisich Gáborral, Kiss Alberttel), Budapest, 1956-57; Lakóház újjáépítés, Szentháromság utcai – Úri utca, Budapest 1959; Kétemeletes szálloda (Zilahi Istvánnal), Budapest, 1960; Lágymányosi lakótelep, középmagas sávház (Vass Endrével, Lázár Jánossal), 1960; Óbudai lakótelep, típusépületek (210 sz., 420 sz.), Budapest 1961; Megyei könyvtár székháza, Tatabánya, 1962-64; 1500 személyes munkásszálló, Budapest, 1965-66; Szálloda, Veszprém 1965-67; Munkásszálló, Tatabánya-Újváros, 1971; Munkásmozgalmi Pantheon (szobrász: Olcsai-Kiss Zoltán), 1958, Budapest; 1919-es mártírok emlékszobra (szobrász: Herczeg Klára), 1963, Kecskemét.
HP (szöveg+kép)
