Környezetvédelmi engedélyt kapott az Új Duna-híd beruházásának első szakasza
A kormányhivatal által közzétett dokumentumban az is szerepel, hogy a beruházás keretében a Csepel-sziget területén 9625 négyzetméter erdőterületet vágnak majd ki. A beruházó válaszában azt írta: a fákat a vonatkozó önkormányzati rendeleteknek és a törvényeknek megfelelően pótolják majd vissza, lehetőség szerint még többet is.
Környezetvédelmi engedélyt kapott az Új Duna-híd és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág feletti híd, valamint a kapcsolódó úthálózat első szakaszának (Budapest XI. kerület, Fehérvári út – Budapest IX. kerület, Gubacsi út között) létesítése - derül ki a Pest Megyei Kormányhivatal május 18-án közzétett határozatából. Az engedély 2042. május 30-ig érvényes a megállapított környezetvédelmi előírások betartásával.
A fejlesztés beruházója a NIF Zrt., irányítója a BFK - utóbbi márciusban arról számolt be, hogy a projekt már engedélyeztetés alatt áll. Ahogy ekkor tájékoztatásukban fogalmaztak: "Az Új Duna-híd valójában két híd, Budáról Csepelre a Galvani utca vonalában a Duna főága fölé a nemzetközi tervpályázat győztese, a holland UNStudio és a brit Buro Happold Engineering konzorcium tervezett egy ikonikus megjelenésű átkelőt, a Soroksári-Dunát pedig Csepelről Ferencvárosba az Illatos út vonalában egy hasonlóan nagyvonalú másik híd íveli majd át." Utóbbiról így írnak: "... ugyanolyan érdekes lesz építészetileg, mint a főág fölötti párja. A holland UNStudio egyedi tervét nyilván értelmetlen volna megismételni, a két átkelő sehonnan sem fog egyszerre látszani, így a Főmterv egy függesztőkábeles ívhidat tervezett a kisebbik Duna-ágra."
A fejlesztés részleteiről ebben a tájékoztatóban lehet olvasni.
Ahogy a most nyilvánossá tett, több mint százoldalas, környezetvédelmi aspektusokat taglaló dokumentumból kiderül, a tervezett beruházás egyelőre csak részben van összhangban az érintett területekre vonatkozó településrendezési eszközökkel, ezt legkésőbb a kivitelezés kezdetéig meg kell teremteni.
A teljes beruházást két szakaszban folytatják le: az első szakasz a Fehérvári úti csomóponttól a Gubacsi úti csomópont térségéig tart (a most megadott engedély is erre vonatkozik), a második az Illatos út irányába vezető, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág feletti hídhoz kapcsolódó közúti csomópontrendszertől az Üllői útig. A tervezett út (I. szakasz) teljes hossza nagyjából 4,4 kilométer. A létesítmény a XI., a XXI. és a IX. bizonyos ingatlanjait érinti.
A projektelemek a következők:
- 2x2 sávos közút
- 2x1 tömegközlekedési sáv (busszal járható villamospálya) megállókkal
- irányhelyes kerékpárút
- kétoldali gyalogos járda
A tervezési szakaszon ezek a csomópontok épülnek át:
- a Fehérvári úti,
- a Kondorfa utcai,
- a Szerémi úti
- és a Budafoki úti csomópont,
a Weiss Manfréd és a Gubacsi útnál pedig új csomópontot építenek.
A környezeti hatásvizsgálat során egyebek mellett az érintett kerületek önkormányzataitól is kértek tájékoztatást. A XI. kerület jegyzőjének válaszából többek között az is kiderül, hogy a beruházással összefüggésben Újbudán 330 fa kivágását tervezik, ehhez az engedélykérelmet a polgármesteri hivatalhoz kell majd benyújtani.
A dokumentumban azt is írják, hogy a XI. és a XXI. kerületi ingatlanok némelyike része a Duna és ártere, valamint a Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű Natura 2000 természetmegőrzési területeknek, védett fajok is élnek itt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park természetkezelői véleményében sajnálatosnak nevezte, "hogy a Natura hatásbecslés 2017-es adatokra támaszkodik, azok aktualizálása nem történt meg." Különösen aggályosnak találták az aktuális adatok hiányát a védelem alá tartozó vidrák és hódok esetében, ezt pótolni is kell majd a munkálatok megkezdése előtt.
Fakivágásokról az eljárásban ügyfélként érintett Fővárosi Önkormányzat is említést tesz a véleményében. Mint írták: a beruházás keretében a Csepel-sziget területén 9625 m2 erdőterületet vágnak majd ki. Mint megjegyzik, a környezeti hatástanulmány javasolja ugyan, hogy ezeket az erdőterületeket a már meglévőkhöz kapcsolódva, azonos mennyiségben pótolják, ám a kompenzálásra vonatkozó helyszínt és javaslatot nem tartalmaz, amit hiányosságnak tartanak. A terv a Galvani út mentén lévő zöldsáv és fasor helyén alakítja ki a híd budai hídfőjét és új forgalmi sávokat, ám a tanulmányban nem térnek ki a fasorpótlásra, -fejlesztésre, védőfásításra vonatkozó helyszíni javaslatra sem a tervezett nyomvonal mentén.
A beruházó válaszában azt írta: a fákat a vonatkozó önkormányzati rendeleteknek és a törvényeknek megfelelően pótolják majd vissza, lehetőség szerint még többet is, valamint hogy a projekt egész területén céljuk a zöldfelületek növelése és a területek fásítása. Ennek szellemében Budán egy 20 méter széles, lineáris zöldsávot hoznának létre, illetve az impozánsnak nevezett budai hídfőtér, az I. szakasz nyomvonala mentén a közlekedési sáv, kerékpárút, gyalogos sáv mentén elhelyezett fasorok, valamint az RSD híd pesti hídfőtér területe is ezt az elvet támasztja alá. A pontos növénytelepítési terv a későbbi tervfázisok során, önkormányzati egyeztetéseket követően készülhet el.
A projekt hivatalos honlapján így foglalják össze a fejlesztés célját: "A Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi. A 90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről, ám erre forrás hiányában nem került sor. (...) a Duna belvárosi szakaszán csaknem kilométerenként van egy híd, miközben a Duna alsóbb, Csepelt is magában foglaló szakaszán több mint 10 kilométer hosszan nincs épített átkelési lehetőség. A híd szükségessége a főváros gyűrűs-sugaras rendszerű úthálózati elrendezéséből is értelemszerűen adja magát, az Új Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat megépítésével születhet meg Budapest új körútja. Az Új Duna-híd megépítésének kiemelt célja a belváros forgalomcsillapításának előmozdítása, továbbá a Dél-Budapest, mint jelentős potenciállal bíró, nagy kiterjedésű rozsdaövezeteket is magában foglaló térség fejlesztésének elősegítése, beleértve a Duna-főmeder és -mellékág menti területek fejlesztését is."
