Mely települési szennyvízkezelési projektekben vettek részt az elmúlt években, melyeket emelné ki?
Kovács József: Az első projektünk rögtön 2004-ben el is indult Bőcsön, ahol mintegy 4 000 m3 betont használtunk fel. Hasonló mennyiségű betonmixtúrát szállítottunk Dunakeszire is, egy kisebb mennyiséget pedig a szentendrei beruházáshoz. A nagyobb projektek közé sorolhatjuk az észak-pesti szennyvíztelep létesítését, amelyhez 16 000 m3 betonalapanyagot szállítottunk és a 2005-ben indult szegedi kivitelezést 18.000 m3 betonnal. A legjelentősebb mégis a 2007-es csepeli építkezés, amelynek betonigénye elérte a 186.000 m3-t.
A beton szennyvízzel történő érintkezése számos veszélyforrást jelenthet magában, csökkentheti a betonépítmények tartósságát. Milyen megoldást választottak ennek kiküszöbölésére?
K.J.: Mivel a szennyvíztelepek jelentősen agresszív kémiai környezetet jelentenek speciális cementtípust választottunk, a Váci Gyárunkban előállított CEM III/B 32,5 N-SR/LH típusú ömlesztett cementet használtunk az építkezések során. Amellett, hogy ez a cementtermékünk szulfátálló, kifejezetten alkalmas vízzáró betonok, vízépítési és szennyvízfeldolgozó műtárgyak építésére. A leggyakrabban hígtrágya tárolók, biogáz üzemek, terménytárolók, szennyvíztisztító műtárgyak, istállók, állatnevelő telepek és széntüzelésű hőerőművek hűtőtornyának építéséhez ajánlott cementtípus. Az igény is igen nagy rá, az elmúlt 4 évben több mint 30 000 tonnát használtunk fel belőle.
Ezen túlmenően miért különleges, speciális a felhasznált cement, illetve az abból készült beton?
K. J.: Kifejezetten alkalmas „nagy tömegű” betonozáshoz, nagy keresztmetszetű betonok, vasbeton szerkezetek, magas- és mélyépítési monolit vasbeton szerkezetek készítéséhez. Ezen kívül látszó betonnak sem utolsó, esztétikus felületek alakíthatóak ki belőle. Az egyik különleges betonunk, a Hydrocrete mixtúrájához is ezt a cementtípust keverjük. Felhasználásával nincs szükség a betonszerkezetek másodlagos védelmére, csökkentve a kivitelezés költségét; a nagyfokú vízzáróság miatt a szerkezetek falának tervezett vastagsága csökkenthető; sőt a kémiai agresszióval szembeni nagy ellenállóképesség miatt nem szükséges a betonacél takarás drasztikus megnövelése. Előnye, hogy a kismértékű zsugorodási hajlam miatt repedésmentes szerkezet készíthető, továbbá az alacsony hőfejlesztés miatt vastag szerkezetek építése is lehetséges.
Milyen kihívásokat jelentettek a kivitelezések, voltak-e akadályok, különleges megoldásokat igénylő feladatok betontechnológiai szempontból?
K. J.: A szegedi projektben a rothasztó tornyok csúszó zsalus építési technológiával készültek. Ez azt jelenti, hogy a betonozás, a vasszerelés és egyéb kiszolgáló tevékenységek egymást váltó és ciklikusan ismétlődő építési folyamatot alkotnak. Ennek során az egyes, kb. 30-40 cm magas betonrétegeket legkésőbb akkor kell egymásra építeni, amikor a rétegek még összedolgozhatóak és homogenitásuk biztosított. A rétegek bedolgozása közötti időben kell megoldani minden más építési tevékenységet úgy, hogy a zsaluemelés gyakoriságával az építési ütem tartható legyen. Mindezek mellett arra is figyelnünk kellett, hogy egyéb követelményeknek is megfeleljen a beton, mint például 3 órás korban a frissbeton még átdolgozható, illetve 8 órás korban megkötött állapotú és kizsaluzható legyen. Mindez szakmai felkészültséget és magas fokú precizitást igénylő munka. A kivitelezés emellett 2 hetes, folyamatos 3 műszakos munkarendet követelt meg, minden logisztikai vonzatával együtt.