Kortárs európai kórháztervezés - eltérő utakon, mégis egy irányba

Milyen szerepet kell betöltenie kórházainknak egy város életében? Hol van a határ a hatékonyság és a humánus környezet között? Hogyan tudunk gazdaságilag és a környezet szempontjából is fenntartható épületeket létrehozni? Az ehhez hasonló felvetésekre adott válaszok hosszú időre meghatározzák majd a kórházaink és a város képét. Rutkai Pál András írása.

A budapesti kórházak többsége hosszú ideje megérett a felújításra. A tervezett fejlesztések kapcsán nemcsak orvosi és ellátásszervezési problémák merülnek fel, hanem a mérnöktársadalmat érintő kérdésekre is választ kell találni. Milyen szerepet kell betöltenie kórházainknak egy város életében? Hol van a határ a hatékonyság és a humánus környezet között? Hogyan tudunk gazdaságilag és a környezet szempontjából is fenntartható épületeket létrehozni? Az ehhez hasonló felvetésekre adott válaszok hosszú időre meghatározzák majd a kórházaink és a város képét.

A ritkán adódó fejlesztési lehetőség alkalmat ad, hogy megvizsgáljuk olyan országok kórházépítészetét, ahol hagyománya van az épületállomány pár évtizedenkénti megújításának vagy teljes cseréjének. A közelmúltban két olyan programon is részt vehettek kórháztervezéssel foglalkozó magyar mérnökök, amelyek betekintést engednek a napjainkban zajló európai kórháztervezési és - fejlesztési trendekbe. Január közepén egy ötfős dán tervező-fejlesztő csapat látogatott Budapestre, hogy a Schrammel Zoltán és Max Madsen által szervezett kerekasztal-beszélgetésen megosszák a mögöttük álló tíz év tapasztalatait. Február közepén a befejezéshez közeledő, új bécsi kórházat látogathattuk meg, Makó András jóvoltából.

A bécsi túrán az épületlátogatást a tervezők prezentációja előzte meg. A kerekasztal-beszélgetés során nemcsak a terveket mutatták be a dán kollégák, de a kétnapos konferencia lehetőséget adott a tervezési döntések hátterének megismerésére és aktív eszmecserére is. Több dán fejlesztést ismerhettünk meg, ezek közül a Herning város mellett épülő Gødstrup kórházat részletesebben is. A két projekt önmagában is érdekes, párhuzamba állítva pedig sok tanulságot tartalmaz.

Az alapadatokat tekintve Bécsben egy 800 ágyas kórház épül, bruttó 215 ezer négyzetméteren, közel 1 milliárd euróból, amelynek terveit Alber Wimmer osztrák építész és munkatársai készítették. Herning mellett egy 400 ágyas épületet hoznak létre, 127 ezer négyzetméteren. A 400 millió euróból megvalósuló beruházás a dán Arkitema Architects tervei alapján épül.

urbanisztikai koncepció

A két kórház közti eltérés első és egyben legmeghatározóbb különbsége a helyszínválasztás. Urbanisztikai szempontból markánsan eltér a két út, amely a két filozófia mellett két különböző igényt is tükröz.

A dániai kisváros szélén óriási kiterjedésű, 500 x 300 méteres területen épül kórház, amely a mintegy ötvenezer lakosú Herninget kiszolgálása mellett, több intézmény összevonását követően, egy régió kórháza lesz. Az alacsony lakósűrűségű, nagy kiterjedésű területen elsősorban autóval közlekednek, így az autópálya-kapcsolat kiemelt fontosságú. Az új kórház fejlesztéséhez több kilométer új bekötőút és a kisváros felé kötöttpályás kapcsolatot biztosító vasúti megálló építése is szükségessé vált. Ezek a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések teszik lehetővé, hogy az épület beruházásként is zöldmezős legyen és építészetileg is zöldbe ágyazott területen, a környezeti ártalmaktól távol jöjjön létre.

A közel kétmillió lakosú Bécs eltérő kihívással találta szemben magát az új kórház létrehozása kapcsán. A hat korábbi telephelyet kiváltó épületnek olyan területet kerestek, amely a városi lakosság számára könnyen és gyorsan elérhető. A választott terület Bécs legdinamikusabban fejlődő, északi részére esik, és a várostól nem távol tartani akarja magát, hanem abba integrálva egyfajta városmagot, "egészségnegyedet" hoz létre. A Duna északi oldalán, Floridsdorfban megvalósuló beruházás egy korábbi vasúti terület felszámolásával jött létre. Közvetlen környezetében lakó-, kereskedelmi és vasúti területek is megtalálhatóak. A városba ágyazott fekvésnek és a kitűnő kötöttpályás kapcsolatoknak hátránya is van: a területet három oldalról is vasútvonalak határolják, amelyre a zajterhelés és az elektromágneses interferencia szempontjából is választ kellett adni.

Mindkét kórház további szárnyakkal bővíthető. Bécsben további vasúti területek felszámolásával a jövőben még egy ápolási szárny felfűzhető a központi közlekedő folyosóra. A dán építészek ezzel szemben úgy alakították ki az épületet, hogy az szinte minden irányban folytatható.

Előkészületek

A közel tízéves folyamat során Dániában több olyan felmérést is végeztek, ahol a végfelhasználók szempontjait építészeti és környezetpszichológiai szempontból vizsgálták. Fókuszcsoportos felméréseket szerveztek számtalan témában és területen. Ezekbe bevonták a szélesebb közvéleményt, betegeket, hozzátartozókat és dolgozókat. A felmérés során az orvosok, valamint az ápolási és az üzemeltetési személyzet véleményére is kíváncsiak voltak. A könnyebb kommunikáció érdekében különböző léptékű modelleket építettek, többek között – Dániáról lévén szó – legóból is.

A munka Bécsben is egy évtizede kezdődött. A tervezést vízióalkotás előzte meg, amelyben elsősorban a jelenleg különálló intézmények vezetését és dolgozóit kellett meggyőzni a centralizáció gazdasági és szakmai előnyeiről. Látva, hogy a fejlesztés tízéves átfutása és a várható több évtizedes élettartam alatt több egészségügyi trend is változhat, a hangsúlyt a flexibilitás megteremtésére helyezték.

Mintamakett (mockup)

A herningi fejlesztés során a tervezés fontos része volt olyan 1:1-es léptékű minták, mockupok építése, amelyen modellezni lehet a papíron megálmodott terek valós méretét és használhatóságát. A célra egy külön csarnoképületet hoztak létre, ahol a tervezés és az építés alatt szinte valamennyi fontos és az épületben nagy számban előforduló helyiséget szimulálni lehetett. A fából és kartonból felépített betegszobákat, rendelőket és műtőegységeket ezután minden felhasználó csoport – betegek, orvosok, ápolási személyzet, épületüzemeltetés – bejárhatta, az így kapott kritikákat és ötleteket beépítették a tervekbe. Ez a folyamat nagyban visszahatott az épületre. Az ápolási szintek magassága például azt követően nőtt meg négy méteresre, hogy egy rövid folyosószakaszt az összes szükséges gépészeti vezetékkel együtt modelleztek. A karbantartóknak meg kellett próbálniuk nehezen elérhető vezetékeket kicserélni, ami csak megnövelt álmennyezeti térben volt lehetséges.

Bécsben hasonló modellépítés előzte meg az építkezést. Az épülő kórház mellett létrehozott látogatóközpontban a mintaszobák nem kartonból, hanem az épületben is megvalósuló véglegesen kiválasztott anyagokból készültek el. A látogatóközpont mosdói azonosak az épületben létesülő közönségforgalmi mosdókkal, a tárgyalókban azokat a székeket használták, amelyeket a kórházi irodákba terveztek. A cél az volt, hogy minél hosszabb ideig és minél szélesebb körben kipróbáljanak mindent, amit a végleges épületbe beépítenek. Az építészek ezzel a terek méretein kívül az anyagok kopásával, tartósságával kapcsolatban is hasznos tapasztalatokhoz jutottak.

 

Bizonyítékon alapuló tervezés (Evidence Based Design)

Mindkét projekt kapcsán vizsgálták a bizonyítékon alapuló tervezés (Evidence Based Design) legfrissebb ajánlásait. Dániában részben ennek hatására, az egyágyas szobák kialakítása központi (állami) előírás lett, amit az összes újonnan épülő kórházban be kell vezetni. Bécsben ezt az elvet nem követték, de itt is több kutatást végeztek, amelyek visszahatottak a tervezésre. A személyzet körében végzett felmérés mutatta ki, hogy a dolgozók sokkal több természetes megvilágítást szeretnének az épületben, mint ahogyan azt korábban gondolták. A természetes fény bizonyítottan javítja a dolgozók koncentrációját és csökkenti a munka során végzett hibák számát.

Funkcionális elrendezés, klinikai kapcsolatok

Az osztrák kórház tervezésének egyik alapelveként az szolgált, hogy az egészségügyi építészet elmúlt 150 évének vívmányait nem kell újradefiniálni, csak kiválogatni a jól működő gondolatokat és más logika mentén összeilleszteni. A Krankenhaus Nord ezekből az elemekből építkezik, figyelembe véve a mai kor technológiai igényeit és a humánus környezet kialakítását.

A kórház fő rendező eleme egy belső közlekedő, amely az épület harmadik szintjén helyezkedik el, és egyfajta passzázsként funkcionál várókkal, boltokkal, irodákkal. A közlekedő fölött ápolási egységek helyezkednek el, alatta intenzív osztályok, valamint az alsó, utcaszinten járóbeteg ellátás. A legalsó szinten laborok és egyéb kiszolgálóterületek találhatóak.

Szintén a passzázs alatt, de attól északra kapott helyet a műtéti és diagnosztikai épületszárny. Az utcaszinten sürgősségi centrum és radiológia, felette a központi műtőblokk és az egynapos sebészet műtői találhatóak. A terület nyugati oldalán, a főbejárattal szemben rendelőintézet, valamint egy hotelszárny van, ahol a családtagok szállásolhatók el. A hoteltömb és a kórház között kialakuló városi tér átmenetet képez a kórház világa és a külvilág között. Kávézók, étterem, ruhatisztító és fodrászüzlet szolgálja a kórházban tartózkodókat, legyen az dolgozó, látogató vagy egy hazabocsátott beteg. A bejárathoz közel helyet kaptak még oktató- és konferenciatermek is, valamint egy óvoda.

Dániában a tervezők olyan kórházat akartak létrehozni, amely teljes egészében a klinikai folyamatok és betegutak köré szerveződik. Az épület fő funkcionális egységei a földszinti lobbyn keresztül közelíthetők meg. A földszinten található még a járóbeteg ellátás több eleme és egy nagy kiterjedésű labor is. Az első emeletre került a sürgősségi osztály, mentőfelhajtóval és szintbeli helikopterleszállóhely-kapcsolattal. Mellette a központi elhelyezkedésű radiológia és további járóbeteg ellátó területek kaptak helyet. A második emelet nagy részét a központi műtőblokk tölti ki, a hozzá kapcsolódó kiszolgálózónákkal és a szintén ezen a szinten – a sürgősségi osztály felett – található intenzív ápolási területek. A maximális flexibilitás eléréséhez az összes műtő azonos méretű (50 m²) és építészetileg azonos kialakítású, csak az orvostechnológiai felszerelésben különbözik. A komolyabb műtéti beavatkozásokat, az egynapos műtéteket és a szülészeti műtéteket is ebben a műtőblokkban végzik. A hasonló kialakítás lehetővé teszi, hogy az alaphelyzetben szakmánként felosztott műtőblokk gyorsan tudjon alkalmazkodni a napi szinten változó igényekhez.

A tervezés egyik fontos elve volt, hogy minden helyiség kapjon természetes megvilágítást. Az épületszárnyak hálós elrendezése ennek az elvnek az eredménye, csakúgy, mint az ágyszámhoz viszonyított nagy kiterjedés, amely nagy kihívást jelent a kórházon belüli közlekedési útvonalak minimalizálásában.

Ápolási egységek

A Gødstrup kórház ápolási egységei átlagosan 27 ágyat foglalnak magukban. A 27 egyágyas szoba három 9 szobás egységre osztott, mindhárom saját, decentralizált nővérállással. Ezen felül, a szárnyak találkozási pontjában egy centralizált nővérállást hoztak létre, amelyet elsősorban az éjszakai ügyelet során használnak.

Bécsben egy ápolási egységhez 17 szoba tartozik, egy- vagy kétágyas elrendezésben, illetve egy megfigyelő zóna a súlyponti elhelyezkedésű nővérpulttal szemben. Az ápolási egység ezzel átlagosan 30 ágyat tartalmaz, melyet egy nővérpult lát el. A szárny déli végében található egy betegek és hozzátartozók által használható terasz is.

Betegszobák

A bécsi egy- és kétágyas betegszobák párosával tükrözve helyezkednek el. A szoba meghatározó eleme a nagyméretű ablakfülke, amely területet biztosít a hozzátartozók elhelyezésére. A kétágyas szobákban a betegeket egy könnyen tisztítható, harmonikaszerűen összecsukható mobil paraván választja el. Minden ágyhoz tartozik egy mozgatható karra szerelt táblagép, amelyen nemcsak szórakoztató tartalmak érhetők el, de az orvossal történő konzultáció során is használható, többek között a leletek eléréséhez. Érdekes fejlesztés az a "mobil szekrény", amelynek segítségével a betegek összes személyes holmija könnyen, a guruló szekrény mozgatásával helyezhető át, ha a beteg másik szobába vagy másik osztályra kerül. 

A dán koncepció fontos eleme volt, hogy a bizonyítékon alapuló tervezés alapelveit beemelve a gyakorlatba, csak egyágyas betegszobákat hozzanak létre, ami bizonyítottan csökkenti a kórházban szerzett fertőzések számát, ezzel védve a betegeket, dolgozókat és csökkentve a kórházban töltött időt. A kis traktusmélység elérésének érdekében a betegszobák fürdőszobáit a betegszobák szélességében, egymás mellett helyezték el, minden esetben akadálymentes kialakítással.

Épületen belüli tájékozódás

A dán kórház hálós struktúrája különösen nagy kihívást jelentett az egyszerű tájékozódás feltételeinek megteremtésében. A feladatot olyan specialistákra bízták, akik repterek tájékoztató és útirányjelző tábláinak tervezésével foglalkoznak. Nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy ne csak befelé jussanak el a betegek a főbejárattól a keresett területig, de vissza is találjanak arra a pontra, ahol beléptek az épületbe – anélkül, hogy a menekítési útvonalakat jelző táblák elterelnék őket.

Bécsben az épületen belüli orientáció fő eleme a napfény és a kilátás. Az északi oldalon lévő belső udvar és a déli oldalon lévő kertek mindenki számára érthetően, intuitívan segítik a tájékozódást az épületen végighaladva.

Szülészet

A Gødstrup kórház szülőszobáinak tervezését azzal a feltételezéssel kezdték meg, hogy barátságosabb hangulatú, otthoni környezethez hasonlító belsőépítészeti elemekkel ellátott szobában a csecsemők nagyobb valószínűséggel jönnek természetes úton világra. A bútorokon kívül a szoba hangulatát erre a célra készített, falra vetített videóháttér is javítja. A szülési adatok összehasonlítására és a hipotézis igazolására az épület elkészülte után nyílik majd lehetőség. A kórház vezetése azonban nemcsak azért hagyta jóvá a terveket, mert humánusabb környezetet szeretett volna teremteni. A lényegesen drágább császármetszéses szülések csökkenése gazdaságosabbá teszi a működést, ezzel fedezetet biztosítva a drágább szülőszobák kialakítására.

Bécsben a szülészeti osztály hagyományosabb kialakítású, de természetesen itt is biztosítva vannak a feltételek, ha valaki a hagyományostól eltérően, alternatív szülési módszerek segítségével hozza világra gyermekét. A családok életét azzal is megpróbálják könnyebbé tenni, hogy a kórház passzázs szintjén a boltok mellett hivatali ügyintézésre is lehetőség nyílik, így például az anyakönyvi kivonatok beszerzésére.

Logisztika

Az épület anyagforgalmát Bécsben és Herningben is elsősorban automatizált, önműködő robotok bonyolítják, amelyekhez hasonlóak már Magyarországon is működnek, például a Honvédkórházban. A gyógyszerek és vérkészítmények szállítása csőpostarendszeren történik mindkét épületben.

Dániában a szennyes textileket egy vákuummal működő csőhálózat juttatja el a kiszolgálóépületben elhelyezett szennyesgyűjtőbe, ahonnan egy külső mosodába szállítják. A dolgozók három szett egyénre szabott kórházi egyenruhát kapnak. A rádiófrekvenciás jeladók segítségével azonosított munkaruhát minden műszak elején frissen kapják, és minden műszak végén le kell adniuk, mert a napi mosás nagyban hozzájárul a noszokomiális (egészségügyi ellátás során szerzett) fertőzések visszaszorításához. További érdekesség az a betegágyakat mozgató és tároló, páternoszterre hasonlító szerkezet, amelyben az épp nem használt, de az ágyfertőtlenítőben már megtisztított betegágyakat helyezik el és tárolják egymás fölött, amíg arra szükség nem lesz az egyik osztályon.

Következtetések

Az összehasonlításból jól látszik, hogy bár megfigyelhetők markáns trendek a kórházi fejlesztések kapcsán, minden országnak és régiónak meg kell találnia azt az utat, amely a legjobban illeszkedik a saját céljaihoz és lehetőségeihez. A nemzetközi példák elemzése során nem szabad egyes építészeti, vagy funkcionális elemeket önmagukban vizsgálni. Ezeket mindig csak egyben, kontextusukkal együtt szabad értelmezni.

Az elemzett épületek egyik legfontosabb közös eleme a flexibilitás. Dániában az egyágyas szobák és a távlati bővítés teremti meg ennek a feltételeit, míg Bécsben a standardizált rendszerek és szerkezetek. Két különböző út, de a végeredmény hasonló. Nagyságrendekkel komfortosabb épületek, megnövekedett hatékonyság és humánusabb környezet a betegek és dolgozók számára.

Rutkai Pál András
projektvezető építész, egészségügyi szaktervező
ZDA - Zoboki Építésziroda