Kortárs ház fiatal építészek szemével, hallgatói tervpályázat – I. díj, Tusán Eszter, Nagy Márton

Kihirdették a Kortárs ház fiatal építészek szemével hallgatói tervpályázat eredményeit. A zsűri egyhangú döntése alapján Tusán Eszter és Nagy Márton munkája nyerte el a jogot a 2012. május 14-18-ig tartó, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán megrendezendő nemzetközi workshopon való részvételre. A pályamű erénye, hogy a városi léptéktől a családi ház méretéig terjedő széles spektrumban keres megoldást a korszerű lakóház problémájára.

A pályamű leírása

Helyszín: Budapest, IX. kerület, Külső Ferencváros

Külső Ferencváros a kerület ipari területe, amely három részre tagolódik, a Soroksári úti,  Gubacsi úti és a  Külső Mester utca menti területekre. Az általunk választott telek a Mester utca és a Koppány utca sarkán helyezkedik el. Habár a telek nem a belvárosban van, infrastruktúrája rendkívül jó és jól megközelíthető. Ezen felül a környék kulturális fontossága is szerepet játszott választásunkban, ugyanis a telek szomszédságában a Művészetek Palotája áll, és 5 percnyi sétára található a Nemzeti Színház is. Továbbá kikapcsolódási lehetőségként említhetjük még a környéken található Kopaszi-gátat, amit nemrégiben újítottak fel.

A környék azonban elsősorban ipari területeiről ismeretes, és a mezőgazdasági, feldolgozóipari, nehéz- és hadiipari létesítmények a privatizáció útján ezekben az években keresik új szerepüket. Az ipari karakter mellett várható a raktározási, valamint a kis- és nagykereskedelmi funkciók megjelenése. Telkünkön található egy gyárépület, amiről egy 2002-es szabályozási tervben olvasható, hogy védett épületté nyilvánították. Ezen szabályozási terv alapján a területen az egyre inkább háttérbe szoruló ipari jellegű épületek helyett modern irodaházakat építenének. Mindenképpen fontos lenne a kissé elhanyagolt telek rehabilitációja, azonban a mi tervünk jelentősen eltér a 2002-es szabályozási tervtől, mivel véleményünk szerint ez a terület alkalmas lenne egy lakóövezet kialakítására.

A gyárépületet kortárs művészeti központként hasznosítanánk, ahol minden művészeti szakág megtalálhatná a helyét. Az épület mellékszárnyaiban műtermeket, műhelyeket, próbatermeket alakítanánk ki. A főszárny olyan közösségi tér lenne, ahol a művészek prezentálhatják alkotásaikat. A terv kiindulási alapjának a pályázatban szereplő kiírást tekintettük. Elkészítettük prototípus épületünk tervét, ami szerint a lakóövezet épületei épülnének. Törekedtünk egy, a nemzeti értékeinket tükröző kortárs családi ház létrehozására  A forma és az alaprajz felépítése is egy általános elrendezésű magyar parasztházból fejlődött ki. Korszerűsége az anyaghasználatban és működési rendszerében tükröződik.

Anyaghasználat

A ház különlegességét a Power Glass nevezetű anyag adja. Az XSunX olyan vékony, áttetsző burkolatokat és rétegeket fejlesztett ki, melyekből nagy területű, összefüggő napelemes szerkezetet lehet gyártani. Ez a szerkezet a Power Glass. A Power Glass 100%-kal nagyobb költséghatékonyságú, mint a hagyományos napelemek. Ezt olyan becslések igazolják, amelyek szerint a Power Glass napelemek teljesítménye 50%-a hagyományos napelemekéhez képest, viszont gyártási költsége egynegyede azoknak.

Nanobeton

Az új Emaco Nanocrete termékcsalád a betonjavító habarcsok új generációját képviseli, és egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik:

• megnövelt tapadószilárdság

• megnövelt fajsúly és sűrűség

• redukált zsugorodás

• megnövelt húzószilárdság és csökkentett repedésképződés

• fokozott betonkompatibilitás

• megnövelt tixotrópia

• egyszerűbb, könnyebb bedolgozás és felületkialakítás

• kevesebb bedolgozási probléma

• csökkenő költségek

A földkollektor működési elve:

Egy beszívófej nagy mennyiségű ózondús levegőt szív be, és bevezeti azt az épület alatt elhelyezett levegős földkollektorba. Úgy kell méretezni a földkollektor vezetékének hosszát és keresztmetszetét, hogy az áramló levegő átvegye a talaj közel állandó +14oC-os hőmérsékletét, majd ezt a levegőt vezetjük az épületbe. Az épületbe érkező levegőt légkezelő gép szűri, fűti vagy nyáron hűti. A légkezelő gép után légcsatornán vezeti a már igény szerint „megdolgozott” levegőt egy speciális levegős-folyadékos padlófűtési rendszerbe. A rendkívül gazdaságos rendszernek nagy előnye, hogy alig kell takarítani. Miután a tiszta, szűrt levegő túlnyomással érkezik az épületbe, így amikor ajtót vagy ablakot nyitnak, ott a levegő csak kifelé tud áramolni. A földkollektoros rendszernek nagy előnye még az is, hogy rendkívül jó a közérzetnek, hiszen folyamatosan táplált, friss, szűrt levegő áramlik az épületbe.

Hely: Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Építészmérnöki Tanszék
4028 Debrecen, Ótemető utca 2-4. 220-as tanterem

Időpont: 2012. április 24.

Jelen vannak: a zsűri tagjai

Elnök: Dr. Szalai András, építész, művészettörténész
Prof. Puhl Antal DLA,építész
Masznyik Csaba, építész
(a Kortárs magyar villák című könyv szerkesztői)

A zsűri tagjai megállapították, hogy a hallgatói tervpályázatra 28 tervpályázat érkezett be. Mivel lehetőség volt a terveket a helyszínen is beadni, ezért ezeknek a terveknek nincs postai ragszáma, így a zsűri kénytelen volt a terv műleírásából egy jellemző részletet idézni, hogy a bírálatok után a pályázó fölismerje a tervéről szóló értékelést.

20. számú pályamű:

A külső Ferencváros egyik volt ipari övezetének átértékelése – mellyel a város egyelőre nem tud mit kezdeni – szellemes gondolat. Az egykori ipari csarnok közösségi funkciót kap, mellette szőnyegszerű családi házas telep épül. A pályamű erénye, hogy a városi léptéktől a családi ház méretig terjedő széles spektrumban keres megoldást a korszerű lakóház problémájára. A telep házai a klasszikus tornácos ház transzformációjából származnak, de nem öncélúan: a tetőfelület aszimmetrikus szélesítése az energiatudatosság jegyében születik. Sok más pályázattal ellentétben a technikai megoldások nem divatos műszaki halandzsák: járatos megoldások, melyek egy esetleges megvalósítás esetén tényleges műszaki tartalommal is megtölthetők. Az alaprajzi rendszer – e terv esetében rokonszenves módon – nem keresi a falusi lakóház térkapcsolataival való erőltetett rokonságot: azt állítja, hogy az életmód változása természetes módon tükröződik egy lakóház térrendszerében és térhasználatában is. A telep struktúrája, az épülettípus, az alaprajzi megoldás még sematikus – hiszen pályázatról van szó – de fejleszthető és lehetőség van benne.

A zsűri egyöntetű véleménye szerint ez a munka felelt meg leginkább a pályázati kiírás elvárásainak, tehát megfelel a helyi igényeknek, ugyanakkor aktuális és jövőbe mutató.

Eredmény

A zsűri egyhangú döntése alapján a 20-as számú tervpályázat nyerte el a jogot a 2012. május 14-18-ig tartó nemzetközi workshopon való részvételre, mely a Debreceni Egyetem Műszaki Karán kerül megrendezésre. A boríték felbontása után kiderült, hogy a nyertes pályázók Tusán Eszter és Nagy Márton, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Karának hallgatói.

A tervpályázat egészével kapcsolatban a Bíráló Bizottság általános véleménye az, hogy a benyújtott pályaművek többsége nem igazán fogalmazott meg adekvát és kellően elmélyült, illetve komplex módon kreatív építészeti válaszokat a kiírásban felvetett kérdésekre. Például arra a kérdésre, amely a jelenlegi és jövőbeni életformák funkcionális igényeit érinti, leginkább a szokásos, „bejáratott” megoldásokat lehetett látni.

De az a kiírásban ugyancsak hangsúlyozott kérdés is a legtöbb esetben megválaszolatlan maradt, illetve csak részleges építészeti válaszokat hozott, ami a helyi sajátosságok – tipológia, éghajlat, térhasználat stb. – vagy a történeti és modern lakásépítés, illetve építészet nemzeti sajátosságait érinti. Az utóbbi tekintetében például szinte kizárólag csak a parasztház volt az erre a kérdésre érdemben reflektálni próbáló pályaművek kiindulópontja, holott más történetileg kialakult lakásformák is tükrözhetnek nemzeti jellegzetességeket. Nem csak a falusi háznak vannak hagyományai, hanem más, például kisvárosi épület-formáknak, típusoknak is.

A pályázatokat lényegében három csoportba lehetett sorolni. Az egyik csoportba a falusi házat aktuálisan újraértelmezni szándékozó tervek tartoztak, a másik csoportot a jelenlegi minták nyomán tervezett, estenként „konfekciószerű” építészeti megoldások jelentették, míg a harmadik csoportba azok a tervek sorolhatók, amelyek a jövő házát képzelték el, az esetek többségében „experimentálisnak” gondolt, nem túlságosan elmélyült, divatos hangszerelésben. A győztes pályamű is ebbe a csoportba sorolható, de a Bizottság egyöntetű véleménye szerint ez a terv koherens és megalapozott választ igyekezett adni annak a konkrét esetnek a megoldására, amelyet témaként felvetett.            

Mindazonáltal a tervpályázat a fenti hiányosságok ellenére, vagy esetleg éppen ennek okán, a Bizottság egyöntetű véleménye szerint számos olyan továbbgondolásra érdemes tanulsággal szolgált, melyeknek építészeti és pedagógiai hozadéka is lehet a jövőre nézve.

Debrecen, 2012. április 24.