Kortárs művészeti központ Budafokon

Gyovai Benjámin diplomamunkájában az 1970-es évekből ránk maradt, mára üresen álló mozi épületének kortárs revitalizációjára tesz javaslatot. Az új, monolitikus tömegével hegyként emelkedő művészeti központban mozi és kortárs múzeum kap helyet. 

Tervezési terület

A terület, amivel a diplomatervezés keretében foglalkoztam, Budafokon a Szent István tér 12. szám alatt lévő mozi épülete és környezete. A terület Budafok központi része, közvetlen környezetében található a Budafoki Evangélikus templom, Jurcsik Károly által 1970-ben tervezett áruház, a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola, valamint Budafok új piaca. A belváros képét jellegzetes kisvárosias beépítés jellemzi (földszintes, földszint + egy szintes épületekkel) az 1900-as évek második felében itt is épültek több emeletes panellakások, így a Duna-part és a Tétényi-fennsík platója közé magas házak feszültek be.

Téma

A témámat egy 1970-es években épült üresen álló mozi épülete adta, ami központi elhelyezkedésével és leromlott műszaki állapotával érdekes torzóként áll Budafok belvárosában. Az 500 fős befogadóképességű épületet az 1970-es évek elején építették és az 1980-as évek végéig üzemelt moziként. Az alapját adó Turul mozit Tatabányán Lang János győri építész tervezte, ezt adaptálták Budafokra és Pesten a József Attila lakótelepre. Jelenleg a belváros kiüresedett, de a városvezetésnek határozott fejlesztési tervei vannak (piac fejlesztés), ami között szerepel a mozi tömbjének újbóli hasznosítása is.

A tervezési feladatomat komplex városfejlesztési feladatként közelítettem meg, melyben egész Budafok központjának és tágabb lakóközösségének igényeit vettem figyelembe. Részben a Közösségi tervezéssel Budafok-Tétény belvárosának megújulásáért (Promontorium Polgári Casino, 2014) című kiadványra, részben az itt, aktívan működő művészeti csoportosulásokra (L’Art Open Studio, ARTÉR Művészeti Egyesület) alapozva döntöttem a kortárs művészeti központ tervezése mellett. Ez teret biztosít az itt lévő intézmények (iskolák, szervezetek, cégek) rendezvényeinek lebonyolítására, kulturális kikapcsolódási lehetőséget ad az itt élők és az ide érkező látogatók számára, szolgáltatásaival emeli az itt élők életszínvonalát és élénkítheti Budafok turisztikai vonzerejét. A beavatkozási terület komplett fejlesztésével mind a közvetlen környezet, mind tágabb értelemben Budafok belvárosa is egy új meghatározó impulzussal gazdagodik.





Tömegalakítás

A domborzati viszonyokat, és a kialakult beépítést megnézve látható, hogy a meglévő épület határterületen fekszik. Monolitikus tömegével érdekes hegyként emelkedik ki környezetéből, építészeti koncepcióként ezt próbáltam meg kihangsúlyozni az új épületegyüttesnél. Az épített és természeti környezet között megfigyelt disszonanciát az épület tömegformálásánál is igyekeztem érzékeltetni.

Funkciónális felépítés

Helyesnek tartottam a mozi kulturális szolgáltatásait a területen, ugyanakkor a mozi önmagában, mint egyedüli szolgáltatás nyereségesen nem működtethető, szükséges a funkció bővítése. A területen lévő aktív képzőművészeti élet jelenlétére alapozva kerestem a megfelelő kiegészítő funkciót, amely végül egy kortárs múzeum, kiállítótér lett. A program alapját a mozi adja, mind építészeti kompozíció, mind funkcionális mivoltában. A meglévő nézőteret felhasználva kisebb színpadot alakítottam ki, mely alkalmas kisebb darabok, rendezvények lebonyolítására, miközben a mozi funkció is megmarad.

A másik kompozíciós tömb a kortárs múzeum. Míg a földszinten és az első emeleten időszakos kiállítások, programok kapnak helyet, addíg a második és harmadik emeleten állandó jellegű kiállítótér van. A két tömeg által közrefogott kétszintes térben helyezkedik el az előtér, jegypénztár, büfé, amely átmenetet képez a városi publikus és az intézmény privát terei között. Ez a tér mindenki számára használható, a büfé kibővített bor-értékesítési portfóliójával kapcsolódik a piac vérkeringésébe és Budafok borászati hagyományaihoz. A kiszolgáló és egyéb helyiségek a mozi és múzeum tömegéhez tapadva két szinten helyezkednek el.

Budapest, 2016.08.28.
Gyovai Benjámin

Opponencia

Újratervezés:

A terv fontos, alapvető problémát jár körül. Adott egy, lassan újra önmagára eszmélő peremvárosi alközpont, amelynek megszokott, meghatározó elemei mögül eltűnt a valamikori tartalom. Érzéseink ezekkel az épületekkel szemben ellentmondásosak: ragaszkodunk is hozzájuk, mint a múltunk egy darabjához, és ugyanakkor taszít is a tartalmában kiüresedett, élettelen épület. A budafoki városközpont megújul, komoly szándék és erő áll a moziépület tömbjének hasznosítása mögött. A terv pedig javaslatot tesz annak kortárs revitalizációjára. Új és életképes funkciót javasol, az értékesnek tartott régi részeket megtisztítja a terv szempontjából értéktelenektől és új kompozícióba foglalja.

Az építészeti koncepcióról:

A választott új funkció összetett. Ezért az új középület többfunkciós, kiszolgálva a városlakók szerteágazó igényeit, amelyeket külön épületekben nem lehetne gazdaságosan kiszolgálni. A színes funkcióválasztás helyes döntés, így a központi épület a nap és az év minden szakában kihasználható, életteli, városi köztér tud lenni.

A két fő funkciót megjelenítő két „torony” kívül-belül dinamizálja az épületet. A házon belüli észak-déli átjárás jól a környezetbe ágyazza a házat. A földszinti átjáró-terek laza használatú „kulturális plázát” képeznek. Itt valóban fedett városi tér alakul ki, ahová a kis belső kert szépen emeli be a természetet.

Funkcionális kialakítás:

Az új kamaraszínház jól megtalálja a helyét a volt moziteremben. A másik hangsúlyos elem, a régi kimagasló tömeg párjaként emelt új torony érdekes belső kialakítású. A kiállító térsor változatos áthatásokkal térbeli jengát alkot.
A két tornyot összeforrasztó földszintes tömeg belül változatos maradék-terek mentén vezeti át a látogatót a házon.
Az északi kiállító és a déli vendéglátó rész logikusan kapott helyet.

Néhány funkcionális észrevétel:

• A zárt tömegformálás nagyon szigorú, a bejáratokat nem készíti elő, nem formálja meg. Kissé rideg a feszes kristály-tömeg felületén ad hoc helyen való belépés. Az épület következetes konvex tömege tisztán illeszkedik a kortárs trendbe, de a bejáratok építészeti „védelme” az ember ősi és lélektanilag alapvető igénye. A funkcióról nem is beszélve: normál használatnál is mélyen becsaphat az eső, hó. Egy középület - talán a börtönök kivételével - talán soha nem épült fedett-nyitott átmeneti tér, terek nélkül. Ez a ház északias, pedig a mi hagyományainkban nagy szerepe van a déli hatásnak, a kültéri kapcsolatoknak. Kódisállások, tornácok, verandák, ámbitusok, loggiák, árkádok és oszlopcsarnokok kisérték végig épületeinket. Ezen a terven éppen a mellékbejáratok lettek okosan visszahúzva.
• A közönségforgalmi mosdók bejáratai nagyon szembeszökő helyre kerültek. Kellemesebb volna a rejtett, diszkrétebb megközelítés. A rejtőzködés igénye is lélektani eredetű.
• A kiszakított kis belső kert mellett az átjárás nagyon leszűkül, különösen a büfépult mellett. Szebb lett volna talán a büfépultot „behúzni” a kiszolgálótömbbe.
• Bár a szokásos ruhatárakat nagyon nem szeretjük, ez a szekrényes változat egyidejű használatkor szűkösnek tűnik. A ruhatár használatához pedig mindenképpen szükséges lerakó felület. Nem lehet kabátot húzni kistáskával a kézben… =)

Szerkezetek, anyaghasználat

A választott szerkezetek, anyagok megfelelőek. Mivel a homlokzatok és a tetők egyaránt fémlemez burkolatúak, nem indokolt a kétféle anyag használata. Az épület szebb lenne homogén külső burokkal. A belső terek felületeinél az akusztika kiemelkedő fontosságú. Megfelelő, tervezett kialakítás szükséges.

Összegezve, a tervező egy alapvető mai kérdésre átgondolt, szépen megfogalmazott választ adott. Építészeti értékei miatt a tervet elfogadásra javasom.

Budapest, 2016.06.24.
Posgay Eszter
építész