Kós Károly-Díj 2003
December 16-án adták át az idei díjakat
A Belügyminisztérium vezetése 2003. december 16-án miniszteri ünnepséget rendezett a Belügyminisztérium központi épületének márványaulájában a Kós Károly díj átadása alkalmából. A rendezvényen Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke köszöntőt mondott, majd Pál Tibor politikai államtitkár átadta a 4 egyéni és 2 közösségi díjat az építő- és építészmérnököknek, alkotó közösségeknek.
Egyéni Kós Károly-Díjat kapott:
Guttman Szabolcs István, Nagyszeben város főépítésze,
akinek rendkívüli érdemei vannak a szász erődtemplomok és egykori települések megismertetésében, a dél-erdélyi kultúra és hagyományok terjesztésében. Kezdeményezésének és fáradhatatlan kitartásának köszönhető, hogy Nagyszeben városa ad otthont a Bukaresti Építészeti Egyetem önálló fakultásának, ahol műemléki épületk és negyedek felújítására képeznek ki szakembereket.
Kiss József Sárospatak ny. főépítésze,
akinek munkája eredményeként Sárospatak város harmonikus és igényes fejlődésnek indult. Jeles építészeket, így Makovecz Imrét, Bodonyi Csabát, Nagy Ervint sikerült bevonni Sárospatak építészeti arculatának megalkotásába, régi értékeinek megőrzésébe. Az új építészeti arculat mellette - többek között a sárospataki várkerület értékeinek helyreállításában, több reneszánsz, barokk épület hasznosításásban, a Kazamata feltárásában és vendéglátó jellegű hasznosításában jelentős szerepe van. Mint főépítész ügyelt arra is, hogy az építészeti értékeken túl a város növénykultúrája is fejlődjön. Munkássága idején többször kapott kitüntetést a város az igényes kertészeti, parkosítási tevékenységéért.
2000. november 30.-ával - háromévi tovább szolgálat után - főállásából saját kérésére nyuddíjba vonult, de mgbízási szerződés alapján továbbra is folyamatosan ellátja Sárospatakon a települési főépítészi feladatokat.
Mezei Sándor okl. építőmérnök,
aki 15 éve foglalkozik a vályogépítészettel, melynk arányait, formavilágát, a tájat és a természetet tisztelő építő harmóniát a magyar népi építészeti örökségből meritette.
Ars poeticája, hogy az építészeti alkotásokon keresztül hozzuk létre a fenntartható, emberi méltósággal élhető, energiatakarékosan működő falut.
Ennek a gondolatvilágnak megfelelőentervezte és építette épületegyütteseit, melyek nem skanzenek, hanem működő közösségek.
Dr. Tihanyi Csaba Baranya megye főépítésze,
aki hivatali teendői mellett élethivatásnak tekinti a települések értékvédelmét és szépítését. E területen kimagasló érdemeket szerzett a települések múltjának és építészeti emlékeinek kutatásában, megmentésében, jogi védelmében, a hasznosítással párosuló helyereállításban.
Szervezte és irányította a megyei tájház-programot, mely a skanzen-divattal szemben a helyi közösségek számára őrizte meg épületeiket. Számos település képének hagyományőrző megújítása bizonyítja példamutató tevékenységét.
Közösségi Kós Károly-Díjat kapott:
A Győri Kommunális Szolgáltató Kft.
Több mint 50 éves klasszikus városüzemeltető szervezet a közösségi (kommunális) szolgáltatások teljes arzenálját végzi, ellátja. Az utóbbi tíz esztendőben új gazdasági formában (Kft.) működő vertikum tovább korszerűsödött, megújult. Jelenleg ez az ellátó szervezetek egyike, amely a szolgáltatást önkormányzati tulajdonban biztonságosan és környezetvédelmi szempontból is folyamatosannövekvő színvonalon tudja ellátni. A következetes műszaki fejlesztés, a szervezet korszerű kialakítáasa garantálja a településüzemeltetés, a városgazdálkodás költségkímélő megoldását. A civil szervezetekkel együttműködve szervezik a lakosság közreműködését a környezetük egészséges és esztétikus kialakításában, annak megőrzésében és rendeltetésszerű használatában.
Tokaj Város Önkormányzata
Az önkormányzat és élén Májer János polgármester , aki a mai napig vezeti a várost, az első pillanattól felismerték a minőségi városfejlesztés rendkívüli fontosságát és célul tűzték ki Tokaj város történelmi emblematikus névadó szerepének visszaállításást, az előző négy évtized fejlesztési hiányainak felszámolásását. Kiváló kollektív együttműködés és szemléleti azonosság alakult ki a polgármester, a minenkori testület, a főépítész, a városszépítő egyesület között, s egyre inkább a lakosság részvételével Tokaj város hagyományhű, folytonosságon alapuló, szerves szemléleti bázison alapuló minőségi városfejlesztése mára már városi közügy lett. A rohamosan és mégis harmonikusan és céltudatosan fejleszetett kisváros mára, 16 év után behozta lemaradását, visszaszerezte identitásást, s Tokaj a helyi lakosság, a turisták és szakemberek véleménye szerint is vonzó és egyedi hangulatú kisváros képét mutatja.
