Kós Károly-díj 2009

Egyéni kategóriában díjban részesült Csontos János költő, újságíró, filmrendező, Nagy Gergely építész és Vadas Ferenc művészettörténész. Közösségi kategóriában szintén három díjat adott át Varga István fejlesztési miniszter.

December 14-én Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter adta át a 2009. évi hat díjat az NFGM könyvtártermében. A Kós Károly-díjakra egyéni kategóriában tizenkilenc, közösségi kategóriában hat javaslat érkezett be. A javaslatokat a héttagú Kós Károly-díj Bizottság – Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető elnökletével – november 4-én megtartott plenáris ülésén értékelte, és ajánlást tett a díjak adományozására. Az előterjesztést elfogadva Varga István miniszter három egyéni és három közösségi díjat adhatott át.

Egyéni kategóriában 2009-ben Kós Károly-díjban részesült

Csontos János költő, újságíró, filmrendező
Nagy feladatokat vállalt és valósított meg az építészeti ismeretterjesztés területén. A „Tizenkét kőmíves” című, 36 epizódból álló filmsorozat rendezőjeként a kortárs hazai építészet jeles képviselőinek portréit mutatta be. A „Kő, kövön” című televíziós építészeti magazin szerkesztő-producere. Filmet forgatott Ybl Miklósról, az ózdi munkáskolóniák építészetéről, a XX. századi hazai építészet szecessziós, modern és organikus irányzatairól, a kortárs templom-építészetről. Alkotásai közt szerepelnek még olyan változatos témák, mint a budapesti gyógyfürdők, a népi építészeti emlékek, vagy Kós Károly munkássága. Filmes tevékenységével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a laikus nagyközönség megismerje a hazai építészet értékeit, és elkötelezetté váljon a környezeti kultúra megőrzése, fejlesztése iránt.

Nagy Gergely építész
Sokoldalú munkássága kezdettől kapcsolódik az építészeti értékek megóvásához és értéknövelő megújításához. Számos műemlék és helyi védettségű épület komplex felújításának tervezője. Érdeklődése, alapossága, szakmai elkötelezettsége a feladat minden részletére és összefüggésére kiterjedő. Nagy Gergely értékes kutatásokat végzett a XIX. századi európai kertvárosok témakörében, ezzel összefüggésben a Kós Károly és építész társai által tervezett kispesti Wekerle-telep értékeit is behatóan elemezte. Mindezek mellett részt vesz az egyetemi oktatásban, folyamatosan publikál, aktív részese a szakmai közéletnek; az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának 2006-tól elnöke.

Vadas Ferenc művészettörténész
Az újkori magyarországi építészet jeles történésze. Kutatásai középpontjában a XIX. század legfontosabb építészeti problémái, a városépítés, a mérnöki építészet és az ipari építészet állnak, de ezzel párhuzamosan foglalkozik az építészet szinte minden érdekes vonatkozásával. A főváros egyik legjobb ismerője: számos kutatási területe közül csak jelzés szintjén említhetők a budapesti Duna-szabályozás és rakpartépítés, a vasúti hálózat és a pályaudvarok, a vásárcsarnokok és a gázgyárak. Vadas Ferenc zuglói lokálpatriótaként önzetlenül segíti mind a helyi, mind a fővárosi szintű értékmegőrző munkát. Példás együttműködési készséggel vesz részt a legkülönbözőbb ismeretterjesztő tevékenységben, a kiállítás-szervezéstől a publikációkig.

Egészségi állapota miatt Vadas Ferenc nem lehetett jelen az ünnepségen, ezért néhány nappal korábban vette át a díjat, melyet Fegyverneky Sándor díjbizottsági elnök és Ráday Mihály díjbizottsági tag adott át részére.

Közösségi kategóriában Kós Károly-díjas egyesületek 2009-ben

Kárászi Faluszépítő Egyesület
A 18 éve működő egyesület meghatározó szerepet tölt be a 400 lelkes falu művelődésében és közösségi életének fenntartásában: folyamatosan programokat szerveznek, működtetik a helyi könyvtárat, több helytörténeti füzetet jelentettek meg. Kezdeményezték a helyi épített és természeti környezet védelméről szóló helyi rendelet megalkotását; falukép-rekonstrukciós programot indítottak a régi épület-homlokzatok felújítása, illetve visszaállítása érdekében. Ezen a téren is figyelemreméltó eredményeket értek el. Nagy hangsúlyt fektetnek az ifjúság nevelésére, ennek keretében 14 alkalommal szerveztek hagyományőrző táborokat. Kiterjedt kapcsolatokat ápolnak hasonló célokért munkálkodó hazai és külföldi civil szervezetekkel.

Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület
A negyedszázada megalakult egyesület legfontosabb céljai közé tartozott a város épített és természeti környezetének megóvása, fejlesztése. Ennek megfelelően, fennállásuk óta számos mohácsi helyi építészeti érték és emlékmű felújítását szervezték, amihez gyakran megnyerték külső támogatók segítségét is. Helytörténeti tanulmányok kiadásával, előadások és kiállítások szervezésével jelentősen hozzájárultak a helyi társadalmi élet és közművelődés fellendítéséhez. Az utóbbi évek legjelentősebb akciója a helyi ipari kultúra egyik értékes emlékének, a Szent Miklós Vízimalomnak megmentése, felújítása és működőképessé tétele, amelyben meghatározó szerepet töltött be Mohácsi Bugarszki Norbert.

Páka Értékeiért Egyesület
Az ezredfordulón alakult egyesület kezdettől sokat tett az 1300-as lélekszámú település szépítése, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, továbbá közösségi életének fejlődése érdekében. Folyamatosan figyelemmel kísérték a helyi jelentőségű értékek állapotát, kezdeményezték azok felújítását, környezetük rendezését. Kezdeményezték és tervezet készítésével elősegítették a helyi épített és természeti környezet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet megalkotását. Eredményes közreműködésükkel újították fel a dömeföldi tájházat, a temetőkápolnát, vásárolták vissza és alakították emlékházzá Öveges József fizikus professzor egykori lakóházát, tisztították meg a zsidótemetőt. Változatos tevékenységük talán legérdekesebb szegmense a déli országhatáron az 1950-es években épített védelmi rendszer egyes elemeinek szakszerű feltárása és tervezett turisztikai célú hasznosítása. A díjat átvette Bécs József.

a méltatást írta: Zsilinszky Gyula