Kossuth-díjas lett Fekete György belsőépítész
”Nemcsak nekem szól ez a Kossuth-díj, hanem a szakmámnak is” - mondta az MTI-nek Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, aki szerdán vehette át a Parlamentben az elismerést.
”Nemcsak nekem szól ez a Kossuth-díj, hanem a szakmámnak is” - mondta az MTI-nek Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, aki szerdán vehette át a Parlamentben az elismerést.
”Persze nagyon nagy öröm, mert a nyolc évtizedemből hatot a belsőépítészet és az iparművészet körül töltöttem, folyóirat-szerkesztéssel, egyetemi tanársággal, művésztelepek szervezésével, egyébbel. Jó érzés, hogy szimbolikusan Kossuth Lajos ebben a küzdelemben társammá szegődött” - szólt az elismerésről Fekete György, aki művészi életpályája mellett szakmai-közéleti tevékenységével érdemelte ki a Kossuth-díjat.
Mint felidézte, munkássága során egyetemi tanszéket alapított Sopronban, részt vett a legrégebbi magyar kulturális folyóirat, az idén 125 éves Magyar Iparművészet újraindításában és húsz éve főszerkesztője a lapnak, sokféle társadalmi munkában vett részt, volt parlamenti képviselő és kulturális államtitkár is.
”Ebből esetleg azt a következtetést lehet levonni, hogy egy kapkodó emberről van szó, aki 5-10 évenként pályát módosított, de nem így van. Egy kicsit mániákusan munkaszerető vagyok, azonkívül még iparművészkedem is, újabban mozaikot is készítek” - árulta el.
Fekete György hozzátette: mikor úgy érezte, hogy egy általa elindított kezdeményezés beteljesedett, akkor új feladatot keresett magának és méltó utódokra hagyta az adott ügyet. ”Az az érzésem, hogy két-három generációt a hátam mögött hozzásegítettem olyan munkákhoz, amelyekbe én egyenként is beletemetkezhettem volna, mindegyikkel el lehetett volna tölteni egy ötven-hatvan éves pályát. De kíváncsibb természetű vagyok és nagyon jól érzem magam a bőrömben most is, hogy éppen a Magyar Művészeti Akadémiát kell felállítanom és működésbe hoznom” - beszélt jelenlegi fő feladatáról.
Mint emlékeztetett, a január 1-jétől köztestületként tevékenykedő MMA közgyűlésétől három évre szóló elnöki megbízatást kapott, ezalatt jól működő intézménnyé szeretné tenni az akadémiát. Az intézmény 6-9 hónap múlva foglalhatja el új székházát a felújított Vigadóban, addig a Vörösmarty térre költözik - szólt az aktuális teendőkről.
Belsőépítészeti munkásságára kitérve Fekete György elmondta: 350 magyarországi beruházásban működött közre. Leginkább a kiállításokra - például a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum állandó tárlataira - büszke, de dolgozott többek között 16 bankon, több szállodán, három református templomon, nagyon sok iskolán, középületen, üzleten.
”Életem fő tevékenysége mégsem ez volt, hanem az az 56 magyar kiállítás Tokiótól San Franciscóig külföldön, amelyekkel harminc éven keresztül körbeutaztam a világot. Egy elnyomott, meggyalázott Magyarországnak tudtam a képviselője lenni. Ezt az állapotot nem nagyon vették észre külföldön és ez elsősorban a művészeknek volt köszönhető: többek között filmrendezőknek, íróknak, költőknek és néhány belsőépítésznek is” - emlékezett a Kossuth-díjas belsőépítész.
Mint hangsúlyozta: egész pályafutása alatt tartotta a kapcsolatot a társművészetekkel: ”megrögzött iparművész vagyok, tehát a tárgykultúra teljesítményeit rendkívüli módon szeretem: például a textilművészeket, az ötvösöket, a keramikusokat, a porcelántervezőket, a bábosokat, a színpadi díszlettervezőket, az alkalmazott grafikusokat. Ezek azok a nagyon munkás, igen nagy szorgalmat kívánó művészeti területek, amelyeket az emberek általában nem igazán méltányolnak, mert hozzászoktak, hogy mindennap találkoznak velük”.
Fekete György hozzátette: ezeknek a művészeti ágaknak a művelői tisztában vannak azzal, hogy nekik többnyire kevesebb elismerés jut, mint egy nagy festőnek, filmrendezőnek vagy drámaírónak. ”De ez nem baj, aki ezt vállalta, az vegye tudomásul ezeket a kereteket, és ezekben legyen boldog” - fogalmazott.
Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen, az Iparművészeti Főiskolát 1957-ben végezte el. Az Általános Épülettervező Vállalat tervezőjeként, majd műteremvezetőjeként dolgozott. 1964-től magántervező, közben 1980-tól 1983-ig a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatójaként tevékenykedett. 1983-tól 1990-ig az Idea Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője volt. 1997 és 2002 között a Soproni Egyetem Művészeti Intézetének egyetemi tanára, 2003-tól emeritus professzora.
1995-től társelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke volt, majd az akadémia köztestületté válásával annak elnöke lett.
1988 és 1995 között a Magyar Demokrata Fórum, 1996-tól a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, 1997-től 2001-ig a KDNP alelnöke volt. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1990-94-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, 1993-tól egy évig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt.
Művészetét 1966-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 1981-ben érdemes művész címet kapott, 2006-ban a Magyar Művészetért Díjjal tüntették ki, 2011-ben az Elnöki Érdemérem kitüntetettje volt.
Forrás: MTI
