Kossuth tér 6-8. ötletpályázat
Hamarosan megkezdődik a Kossuth téri volt MTESZ székház átépítése, amelynek első lépéseként az Országgyűlés Hivatala nemzetközi építészeti ötletpályázatot hirdet. A kiíró az épület homlokzatára vonatkozó építészeti ötleteket, megoldási javaslatokat vár, amelyek az épület külső megjelenésével kapcsolatos döntés alapjául szolgálhatnak.
A kormány 2012-ben döntött arról, hogy a Kossuth tér 6-8. szám alatti épületet át kell építeni és homlokzatát a tér arculatába illeszkedő módon kell átalakítani.
Az ötletpályázati kiírás az első lépés ahhoz, hogy az épület a korabeli szabályozás mögötti városépítészeti elveket tiszteletben tartó, ugyanakkor a mai építészeti elvekkel, anyaghasználattal és formanyelvvel összhangban álló új megjelenést kapjon. Az ötletpályázaton bárki indulhat, aki befizeti a nevezési díjat. Az Országgyűlés Hivatala kifejezetten törekedni fog arra, hogy a nemzetközi építész szakma is értesüljön a kiírásról. A feladat nehézségére és az épület kitüntetett városképi jelentőségére való tekintettel, a pályaművek díjazására és megvételére összesen bruttó 200.000 euró áll rendelkezésre.
Az Országgyűlés Hivatala a kossuth6-8.parlament.hu kétnyelvű internetes oldalon teszi elérhetővé az ötletpályázattal kapcsolatos információkat, és - a nevezési díj befizetése után - a pályázati dokumentáció is innen tölthető le.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban fogadta el a Kossuth tér beépítésére vonatkozó szabályozási tervet. Ebben az épületek külső megjelenését oly módon szabályozta, hogy Hültl Dezső műegyetemi tanárral teljes homlokzatot terveztetett, és előírta, hogy a déli térfalat alkotó épületek - azok funkciójától, szerkezetétől, alaprajzi elrendezésétől függetlenül - a megtervezett homlokzattal épüljenek meg.
A cél nyilvánvalóan az volt, hogy a Kossuth térnek mind az északi, mind a déli oldala nagyvonalú és egységes homlokzati megjelenésű legyen.
A Kossuth tér 6-8 sz. alatti irodaház és a vele egységet képező metrómegálló 1972-ben épült a Kossuth tér utolsó beépítetlen telkére. Az épület tervezésekor a fenti (akkor már nem hatályos) szabályozást nyilvánvalóan nem vették figyelembe. A megvalósult épület - bár a tervező számos részletben igyekezett a szomszédos épületek és a Parlament homlokzatára, tömegére tekintettel tervezni - sem homlokzatképzésében, sem a szintek számában, sem lefedésében nem követte a Hültl-féle tervet. Az épület mára műszakilag és esztétikailag is elavult, állapota leromlott.
A Kossuth tér 6-8 sz. alatti irodaház 1972-ben épült a Kossuth tér utolsó beépítetlen telkére.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban fogadta el a Kossuth tér beépítésére vonatkozó szabályozási tervet. Ebben – ma már nem alkalmazott módon – az épület külső megjelenését oly módon szabályozta, hogy Hültl Dezső műegyetemi tanárral teljes homlokzatot terveztetett, és előírta, hogy a déli térfal három külön telkén megépülő három épület – a mögötte megépülő épület funkciójától, alaprajzi elrendezésétől függetlenül – a megtervezett homlokzattal épüljön meg.
A szabályozás alapján a tér beépítésével kapcsolatban a FKT szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy
- a Kossuth tér (Országházon kívüli) térfalai egymással összhangban álló, egymásra építészetileg reflektáló módon valósuljanak meg.
- mind az északi, mind a jelen kiírás tárgya által érintett déli térfal önmagában egységes homlokzati képet alkotó, nagyvonalú megjelenésű legyen.
Az épület Duna felé – nyugatra – néző homlokzatára vonatkozó eredeti elképzelésekről nem maradt fenn semmilyen információ.
Az ingatlanon meglévő jelenlegi épület tervezésekor a fenti szabályozást láthatóan nem vették figyelembe (az ekkor már nem is volt hatályos). A megvalósult épület – bár a tervező számos részletben igyekezett a szomszédos épületek és a Parlament homlokzatára, tömegére tekintettel tervezni – sem homlokzatképzésében, sem a szintek számában, sem lefedésében nem követte a Hültl-féle tervet.
A Kiíró
- az épület szerkezetéből adódó szükségszerű korlátok között,
- a korabeli szabályozás mögötti városépítészeti elveket tiszteletben tartó,
- a mai építészeti elvekkel, anyaghasználattal, formanyelvvel összhangban álló, ugyanakkor
- időtálló, fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető
- új megjelenést kíván biztosítani az épületnek.
A pályázók feladata az épület, homlokzataira, lefedésére, tömegalakítására vonatkozó olyan építészeti ötletek, megoldási javaslatok kidolgozása, amelyek az épület külső megjelenésével kapcsolatos döntés alapjául szolgálhatnak.
A pályázaton való részvétel díja: 50.000 Ft
A pályázat díjazása
A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 200.000 EUR áll rendelkezésre
A díj legnagyobb összege: 100.000 EUR
A megvétel legkisebb összege: 2.000 EUR
Pályázati határidők:
A pályaművek postára adásának határideje: 2015. november 11.
