Kossuth tér térépítészeti tervpályázat

Részletes bírálat 

A pályamű egyszerű, nem túl karakteres, de alapvetően korrekt megoldást ad a feladatra.  A Steindl-féle hármas tér-koncepciót igyekszik megőrizni, azonban néhány saját maga által behozott elemmel – mint például az É-i és a D-i tereket leválasztó fasorokkal – e törekvés hatását le is rontja.  A főhomlokzat előtti tér tengelyében elhelyezett vízi-architektúra méretében is jól megválasztott látványos megoldás e pályamű egyedi javaslata.

A keleti térnek az Országház léptékéhez illeszkedő, további belső osztással rendelkező nagyobb egységekre felosztása, a burkolt és a zöldfelületek aránya jól megválasztott. A Magyar Köztársaság Lobogójának (Országzászló), javasolt módosított elhelyezése nem meggyőző.

A tér funkcionális többcélúságára javasolt megoldás alapvetően átgondolt, bár a központi tér két oldalán elhelyezett mobil padok árnyék híján nyári időben biztosan használaton kívül maradnak. A valóban használható pihenőfelületei a gyalogutak mentén jönnek létre, ami városi környezetben elfogadható megoldás.


A Kossuth szobor környezetét lényegében változatlanul hagyja. A szobor mögé tervezett pihenőkert kialakítása nem indokolt, sem látványi, sem használati oldalról. A Rákóczi szoborral „összehangolt”, egymásra rímelő kialakítás kissé erőltetett, ez utóbbi szobor tervezett áthelyezését a mélygarázs építése sem teszi indokoltabbá.

A terv növényalkalmazása elfogadható, hátránya, hogy kissé túlzott fásítási tendenciát mutat (fasorok). A villamosvágány füvesítése (a déli kertben) a terület újraegyesítésének eszközeként jelenik meg, a tervezett formájában azonban olymértékben „beolvaszt”, hogy az a park használata során már veszélyforrássá is válhat.

Az északi és a déli terek megközelítése a központi rész felől is jól megoldott. A két parkot más nem is nagyon köti össze: önálló (saját magukon belül is meglehetősen széteső) egységeket alkotnak, nemcsak a köztük lévő távolság miatt. A mindhárom téren megjelenő vízfelület jó gondolat, kár hogy összekapcsoló hatásuk inkább csak a tervlapokon, alaprajzilag érzékelhető. József Attila szobrának vízmedencébe történő áthelyezése viszont meghökkentő tévedés… A Dunával való kapcsolatot gyalogos tengelyek kivezetésével valósítja meg – a kedvezőtlen vizuális hatású fasorok nélkül jobb lenne.

A terv a külső biztonsági határon a járművel való illetéktelen behatolás megakadályozását szintugratás és kerítés együttes alkalmazásával oldja meg.  A megfelelő helyekre javasolt, elegendő számú kapuval megnyitott díszkerítés magassága (1,80 m) kissé túlzó, kialakítása viszont nem idegen az Országház épületétől.
A belső biztonsági zóna lehatárolásának helye és vonalvezetése elfogadható, a lehatárolásra tervezett – táborok kerítésére emlékeztetően huzalokkal összekötött – építménysor viszont túl kemény és vizuálisan elidegenítő hatása miatt nem jó megoldás.

A látogatóközpont helyét jól választja meg, de a felszíni épülete meglehetősen koncepciótlan.  Ugyanez vonatkozik a mélygarázsra is, amelynek második ütemben történő kialakításakor az első ütemben elvégzett munkák jelentős része elbontandó, majd újra elkészítendő lenne.
A pályamű közlekedési javaslatai általában kedvezően megoldottak, mind a külső, mind pedig a belső fogalom vonatkozásában. Gyalogos rendszere összességében jól kidolgozott.

A terület berendezésére láthatóan sok gondot fordít a terv, kár, hogy az eredmény, elsősorban a túlságosan sokféle utcabútor alkalmazása miatt csak részben tükrözi ezt. A földbe süllyesztett kőpadok változatai érdekesek és elfogadhatóak, a Kossuth szobor környezetében javasolt fémpadok az adott helyen idegenek. A központi teret benépesítő elemek mozgáskorlátozó hatása a tér nagyvonalú megjelenésének rovására megy.

A járófelület-burkolatok esetében a kvarcit és a süttői mészkő együttes használata, valamint a kvarcit teljes felületen javasolt használata megkérdőjelezhető, a kisméretű elemekből álló, mesterséges anyagú térkő burkolat pedig nem jó, ahogyan az oldalkertben javasolt zúzottkő sem (fenntarthatóság).

A tervben javasolt tér-világítás jól átgondolt, az egyes funkcióknak megfelelően kidolgozott. Szép gondolat a kerítés alsó világítása, amely éjszaka egyben a park lehatárolását is jelzi.

 A pályázó az I. építési ütemben a Kossuth szobor mögé tömb-parkoló kialakítását javasolta, ezt a gondolatot a Bírálóbizottság nem tartja megfelelőnek, megvalósítása nem támogatható.

Közmű munkarésze megfelelő, kedvező hogy az első ütemben nincs szükség nagyobb közműkiváltásokra.

Összességében: a pályamű a feladat korrekt, nem hivalkodó megoldására ad minden részletre kiterjedő, helyenként azonban önmagával is ellentmondásba kerülő javaslatot, amely mintegy a mai állapot lényegében megtartott, feljavított változatának tekinthető.

Értékei, a továbbtervezésnél esetleg felhasználható egyes elemi miatt a Bírálóbizottság a pályaművet 2,0  millió forintos kiemelt megvételben részesítette.