Kőszeg díszvilágítása

Hát igen, a tornyok! Kőszegen nem csak a templomoknak, hanem a várnak is magas tornyai vannak és ha messziről nem is idézik San Gimignano látványát, azért valami hasonló érzetet kelthetnek.
Deme László írása

Amikor 2001-ben Kőszeg város történelmi nevet viselő főépítészével a város leendő díszvilágításáról kezdtünk beszélgetni, a következőkre hívta fel a figyelmünket: bárhonnan közelít is az ember Kőszeghez, mindig valamelyik környező hegy lankáiról ereszkedik le és a települést átfogóan szemlélheti. Ahogy a tornyok kiemelkednek és jellemzik a látványt, neki mindig az jut eszébe, hogy ezt a föl le ugráló kontúrt valaki akár kartonból, árnyképként is kivághatná. Ő annak örülne, ha ezt a sziluettképet este a díszvilágítással követnénk.

Hát igen, a tornyok! Kőszegen nem csak a templomoknak, hanem a várnak is magas tornyai vannak és ha messziről nem is idézik San Gimignano látványát, azért valami hasonló érzetet kelthetnek. Aztán mihelyt beér az ember a városba, hazánk egyik legszebb épen maradt városába, melyhez csak Sopron belvárosa és a budai vár fogható, a középkor hangulata érinti meg, és ez az intimitás már elfeledteti a nagyvonalú megközelítést. Minden kézzelfoghatóvá, személyessé válik és ezt a meghitt hatást az ember nyilván este is érzékelni szeretné.

Magyarországon Kőszeg volt az első olyan város, ahol tudatosan – és nem csak terv szinten – próbálták a komplett esti városképet kialakítani. Ennek lehetőségét az energiatakarékos közvilágítás megépítése nyújtotta. A kisebb villanyszámla miatti költségmegtakarítást a beruházás visszafizetésén túl egyrészt a belvárosban korhű közvilágítási egységek felállítására, másrészt díszvilágításra költötték. A város díszvilágítási kívánságlistája tizenöt nevet tartalmazott és szinte minden lényeges épületet és néhány szobrot foglalt magában.

Aki ismeri a várost, tudja, hogy a váron kívül a várost is fal vette körül. Szerencsére a falak többsége megmaradt, és ezeken belül található a régi városmag. A megépült díszvilágítást azonban már a falakon kívül is élvezhetjük. A Fő téren áll az eklektikus stílusban épült, 57 m magas tornyos, színes majolika tetős Jézus Szíve plébánia templom. A város legmagasabb épületének számító templom körbejárható, így a világítás is minden irányból láttatja az épületet. A tornyot kiemelten, a templom többi részét közepesen világítják meg a részben korhű kandeláberekre szerelt, különböző optikákkal ellátott nátriumlámpás fényvetők (1. kép).

A Fő tér felől a fallal körülvett hajdani belvárosba az igen látványos kialakítású és az 1532-es Szulejmán szultán százezres seregével szembeni várvédés emlékére 1932-ben emelt Hősök kapuján lépünk be. Némi malíciával érzékelhetjük, hogy ugyan a városban sok minden őrzi Jurisics Miklósnak, a maroknyi magyar várvédő csapat vezetőjének az emlékét, de a támadó török sereg parancsnokának, Ibrahim nagyvezérnek a neve is már számos feliratként, elnevezésként szerepel, mintegy kegyesen történelmi homályba burkolva tetteit.

A Hősök kapuja díszvilágítása igyekezett az épület kialakításának megfelelni (2. kép). A toronysisakot, mely minden irányból jól látható, alkalmazkodva a városban uralkodó és így a díszvilágításba is átültetett melegsárga színhez, nátriumlámpás fényvetők világítják meg. A toronyoldalakat szintén sárga színben látjuk este, a külön kiemelt keresztre feszítés jelenetének domborművével együtt, de a többi építészeti érdekességet fehér színű világítás láttatja. Így a fenti kerengő fénycsöves belső világítása megrajzolja az oszlopok sziluett sorát, a boltíves átjáró fémhalogénlámpás derítése pedig nem csak a megemlékezés táblái feliratozásait teszi sötétben is jól olvashatóvá, hanem élményszerű, szinte színpadias belépőt teremt a Jurisics térre (3. kép).

A boltív alól különösen a városháza és a Szent Imre templom megvilágított épületei kerülnek reflektorfénybe. Az előbbi díszvilágítása érdekesen alakult. Először a 4. képen látható látványt élvezhették az arra járók, most a 3. kép szerinti világításban gyönyörködhetnek.

A különbség a főpárkány fölötti attikafal helyi fénycsöves megvilágítása, majd ennek elhagyása. A lőrésekkel áttört attikafalat, mely mögött védelmi célokat szolgáló ároktetőt találunk, a világítás megpróbálta még jobban kihangsúlyozni. Ez azért is tűnt fontosnak, mert bár itt Kőszegen sok helyütt felfedezhető ez az építészeti különlegesség, de más városokban nem igen látható hasonló. Végül is az érdekeltek a fénycsősor leszerelése mellett döntöttek, mivel nappal erőteljesebben látszottak a lámpatestek a kívánatosnál.

A díszvilágítás megépítésének egyébként is sarkalatos követelménye volt a lámpatestek minél diszkrétebb telepítése. Különösen igaz volt ez a Jurisics térre. Mind a Hősök kapuja, mind a Szent Imre és Szent Jakab ikertemplomok (5. kép) körbevilágítása rejtett pozíciókból történt. Számos esetben az attikák nyújtottak kényelmes fényvető elhelyezési lehetőséget (6. kép).

A Várkör egyik épületének díszvilágítási kialakítására mindez nem igaz. Az Árpád-házi Szent Margit római katolikus iskola épületét, mely összenőtt a historizáló stílusban épült Rózsafüzér Királynője zárdatemplommal, főleg a környező oszlopokra szerelt fényvetőkkel világították meg (7. kép).

A sima felületű, szerény méretű öv- és főpárkánnyal rendelkező épületről talán nem szólnék, ha nem itt találnánk a szerintem legremekebb kőszegi szobrot. Az épület szegletében, csavart oszlopon áll Árpád-házi Szent Margit szobra (8. kép), tele bájjal. A világítás kétlépcsős, az oszlopot járdába süllyesztett lámpatestek surló fénnyel derítik, míg a szobor alakot az közeli kandeláberre szerelt fényvető erőteljesen kiemeli.

A Jurisics térről tulajdonképpen az előváron keresztül juthatunk a tényleges várba. A Magyarországon ritkaságszámba menő kettős vár mindegyikét várfal és vizesárok vette körül, melyekkel még a várostól is elválasztották őket. Mint említettem a várost ezenkívül még egy várfal szegélyezte.

A 9. képen a Zwinger bástyáig húzódó megmaradt városi várfal szakasz esti képe látható. A romantikus hatást keltő, ritmusos világítást a hajdani vizesárokban földre telepített nátriumlámpás szélesen sugárzó lámpatestek megfelelő távolságú elhelyezésével sikerült elérni. A háttérben a Jézus Szíve templom harang- és huszártornyát fedezhetjük fel.

A vár főbejáratát hídon közelíthetjük meg és az itteni homlokzat mindkét végét – a hajdani öt toronyból megmaradt – két torony zárja le (10. kép). A díszvilágítást döntően a várárokba telepített fényvetők adják, de a tornyok külső oldalait oszlopokra szerelt fényvetők világítják meg (11. kép). A földön elhelyezett lámpatesteknek kettős feladatot kellett megoldaniuk a várfalak és a mögöttük emelkedő épületek együttes láttatásával. Emellett ügyelni kellett az egyensúlyra, vagyis a rusztikusabb várfalak alacsonyabb szintű és akár egyenetlenebb derítésére, az épületek erőteljesebb, egyenletesebb láttatása mellett.

Az este különlegesen romantikus helyszínen rengeteg szép kép készíthető és ezzel a lehetőséggel a mi fotósunk is élt. Ezek közül bemutatok egyet, mely a vár hátsó frontjának esti hangulatát érzékelteti (12. kép).

Ha jobban megnézzük a felvételt, középen távoli világos foltot fedezhetünk fel. Ez a világító folt a kálvária templom esti megjelenése, innen. Ha azonban vállaljuk a valamilyen szintű edzettséget feltételező meredek kaptatót, továbbá nem félünk este a sötétben, kietlen szurdokban sétálni, elénk tárulhat az imént foltnak látott templom nagyított változata (13. kép).

Ez is szép látvány, de a fáradtságos hegymászást igazából a városra nyíló esti látkép kárpótolhatja igazán (14. kép). Miközben próbáljuk felfedezni az egyes épületeket, számba venni a tornyokat, azon tűnődhetünk, vajon erre, ilyesmire gondolt a főépítész úr?

Deme László
műszaki igazgató
Lisys Fényrendszer Zrt.