A hét építészeti botránya az Egyesült Államokban: mint az Architectural Record riportjából kiderült, Donald Trump elnöki adminisztrációjában előkészítés alatt áll egy olyan rendelet szövege, amely új és felújított szövetségi épületek esetében „preferált és alapstílussá” tenné a klasszikus építészetet. A rendelet munkacíme, Trump kampánymottójának áthallásával: „Making Federal Buildings Beautiful Again” – azaz „Tegyük újra széppé a szövetségi épületeket”.
Az előkészítés alatt álló rendelet, amelynek az Architectural Record egy munkaközi vázlatát szerezte meg, leszögezi, hogy az Egyesült Államok alapító atyái a „demokratikus Athén” és a „köztársasági Róma” klasszikus modelljeihez nyúltak vissza az új állam első épületeinél, ezzel is szimbolizálva annak függetlenségét. A szöveg erőteljesen kritizálja az szövetségi épületekért felelős intézmény, a General Service Administration (GSA) érvényes irányelveit, mondván: nem képesek „nemzeti értékeinket a szövetségi épületekben” megjeleníteni. A szöveg konkrét negatív példákat is citál: a Morphosis tervezte 2007-es San Franciscó-i szövetségi irodaépületet, az austini Szövetségi Bróságot (Mack Scogin Merrill Elam Architects, 2012), valamint a miami Szövetségi Bíróságot (Arquitectonica, 2007) – mindhármat esztétikai megjelenése okán kritizálva.
A jelenleg érvényes, 1962-ben megfogalmazott útmutatás a szövetségi épületek építészetében stílusok megnevezése nélkül annyit vár el: „az amerikai kormányzat méltóságának, vállalkozókedvének, állhatatosságának és stabilitásának kell vizuális tanúságát adniuk”. A most kiszivárgott szöveg ugyanezeket a jelzőket sorolja fel, de leszögezi: a brutalizmus és a dekonstruktivizmus nem képesek megfelelni ezeknek az elvárásoknak.
A helyzet komolyságát jelezheti, hogy néhány nappal ezelőtt David Insinga, a GSA főépítésze indoklás nélkül felmondott – jelentette az Architectural Record. A lap arra is kitér, hogy a tervezet alapján elnöki tanácsot hoznának létre a szövetségi építészet felügyeletére – és hogy a megnevezett tagok némelyike már korábban is kinyilvánította ellenszenvét a kortárs és modern építészettel kapcsolatban.
Míg a Fehér Ház nem reagált az Architectural Record megkeresésére a kiszivárgott szöveg kapcsán, az építészeti közélet felbolydult. Az Amerikai Építészek Szövetsége (American Institute of Architects, AIA) még a cikk megjelenésének napján, február 4-én rövid közleményt adott ki, amelyben leszögezték: ellene vannak a stiláris előírásoknak a szövetségi építészet szintjén. „Az építészek elkötelezettek amellett, hogy tisztelettel kezelik a múltat, egyben reflektálnak a jövőbeni haladásra, megvédik a gondolkodás és az önkifejezés szabadságát, amelyek demokráciánk lényegi elemeit jelentik” – szögezte le az AIA.
A hírről beszámoló sajtótermékek természetesen nem csupán az ingatlanfejlesztőként ismertté vált elnök, Donald Trump személyes ízlését említik fel az ügy kapcsán (amelynek eklatáns példája a New York-i Trump Hotel fényűző, gazdagon aranyozott és klasszikus részletekkel dekorált belsőépítészete), de azt is, hogy az elnök a szakma mely képviselőinek szakértelmét veszi igénybe. Csak néhány nappal ezelőtt tette le esküjét például J. Brett Blanton a washingtoni Capitolium új főépítészeként, aki nem sokkal korábban még közlekedésmérnökként, illetve a washingtoni repterek műszaki vezetésében dolgozott – és most többek közt a Cannon House, a legrégibb kongresszusi irodaház felújítását felügyeli majd.
A historizáló, tradicionalista építészet egyébként nem feltétlenül áll távol az Egyesült Államok mai gyakorlatától. Meghatározó, fontos építészek terveznek álland jelleggel vagy alkalmanként historizáló stílusban, 2003 óta pedig – a Pritzker-díj ellenpontjaként – Driehaus Építészeti Díj néven évente elismerik a tradicionalista építészet egy-egy gyakorlóját. A díjat többek között a posztmodern munkáiról (is) ismert Robert A. M. Stern és Michael Graves is átvehették. A hírről beszámoló Guardian-ben a kiváló építészkritikus, Paul Goldberger meg is erősítette: „nem a klasszikus építészettel van baj önmagában”. Goldberger szerint a hivatalos stílusok kötelezővé tétele az, ami nem összeegyeztethető a 21. századi liberális demokráciával.
A hírnek sajátos magyarországi ízt ad, hogy február 5-én adták át a Kossuth tér legújabb épületét, a Hültl Dezső tervezte historizáló homlokzat mögé emelt Szabad György Irodaházat. „Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Bukovics Gyula, Hültl Dezső és építésztársai hittek abban a hazában, ami lehet, hittek abban, hogy az Országház környezete is azzá tehető, ami lehetne s aminek kellene lennie” – mondta megnyitóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke. (A Szabad György Irodaházról írt kritikánk itt olvasható.)