"Mintha egy szikla darabjai állnának össze lenyűgöző architektúrává, mely ezáltal érzékenyen illeszkedik a környező zöldfelületbe. A hegyről legördülő monolit darabjaira esik szét, és az egymásra, egymás mellé eső szilánkok páratlan szépségű egységgé állnak össze." Az FBIS Architects által tervezett villáról Kovács Péter írt.
A hazai építészet történetében a teraszház kissé rossz emlékű fogalom, mely összekapcsolódik a ’60-as – ’70-es évek szocialista lakásépítési tendenciájával. A minőségi lakhatást és az esztétikumot mellőző épületek nyomán kevésbé asszociálunk olyan architektúrákra, melyek épp ezen sajátosságokat helyezik előtérbe. Az a természetközeli és átgondolt szemléletmód, melynek Frank Lloyd Wright Vízesés-háza lehetne az egyik iskolapéldája, mindeddig sajnálatos módon kevéssé képezte a magyar építészettörténet részét.
Az FBIS Architects (Fernezelyi Gergely, Reisz Ádám) budai, a Melinda úton található háromlakásos épületegyüttese épp arra tett – sikeres – kísérletet, hogy a teraszház fogalmát átírva rámutasson annak működőképességére. A Széchenyi-hegyen található épület már elhelyezkedésében is ideális atmoszférát sugall, hiszen a közelében elhelyezkedő természetvédelmi terület, valamint a lenyűgöző panoráma is a minőségi lakhatás feltételeit teremti meg. A megrendelői igény egy olyan luxuslakás képében fogalmazódott meg, melyben a három lakás – a szerkezeti összekapcsolódás ellenére – kellő szeparációval rendelkezik, mindegyik önálló kertkapcsolatot is birtokol, emellett a 180 fokos panoráma igényét is kielégíti. Ennek mentén jött létre az a szerkezet, mely nem csupán ezen elvárásoknak felel meg, hanem olyan tömegképzési sajátosságokkal is rendelkezik, mely ikonikussá teszi ebben a közegben.
Az épület formavilágában erőteljesen szobrászati jellegű, mely a homogén süttői mészkő és az üvegfelületek dialógusára épül. Az intenzív geometrikusság jó érzékű ritmikával párosul, melyben az épületrészek nem elkülönülve vannak jelen, hanem egyetlen homogén tömbbé állnak össze. A ház egyik legmeghatározóbb sajátossága az anyaghasználatban rejtezik. A tervezői kiindulópont a kőburkolatot olyan meghatározó elemként gondolta el, mely a teljes épülettesten végigvonul, és a tető szerkezetének kialakításában sem törik meg. Mintha egy – a természeti elemek által nem lekoptatott – szikla darabjai állnának össze lenyűgöző architektúrává, mely ezáltal érzékenyen illeszkedik a környező zöldfelületbe. A hegyről legördülő monolit darabjaira esik szét, és az egymásra és egymás mellé eső darabok páratlan szépségű egységgé állnak össze. A részletekig átgondolt struktúrában még a tetőablakok is a síkba illeszkednek, így ez a szigorú lineáris struktúra és felület még ezen pontokon sem törik meg. A természet valódi átlényegülését láthatjuk, mely az épített környezetet nem elkülöníti, hanem a hegy részévé teszi. Ez az odafigyelő szemléletmód érhető tetten a környezettudatos elvek érvényesítésében is, melynek jegyében építették be a hőszivattyús felülethűtési-fűtési rendszert is. A tömb-jelleget az üvegfelületek integrálása árnyalja, melyek - főként - északkeleti tájolása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a reggeli napfény árassza el a nappalikat, hanem a napközbeni esetleges tűző meleget is távol tartja.
Noha egy háromlakásos családi házról beszélünk, az épület szerkezetének és funkcióinak kialakítása nyomán a benne élők számára az intimitás mértéke sem csorbul. A belső tereket úgy alakították ki, hogy a hálószobák és privátabb helyiségek a hegybe beépített épületrészekben helyezkednek el. Az FBIS Architects munkája nem csupán az együttélés-különélés jó arányainak építészeti hátterét teremti meg, hanem egyúttal arra is rámutat, hogy természet és épített környezet kettősége hogyan hozható egymással szoros kapcsolatba. A részletekre is odafigyelő tervezői magatartás, valamint a homogén felületi struktúra kialakítása olyan jellegzetességek, melyek következtében a ház a környező épített környezetet is jó dinamikával és esztétikummal hatja át.
Kovács Péter