Kovácsoltvas kapu megalkotása Győrben

A kapu átmenet két különböző tér vagy idő között, itt átjáró a profán és a szakrális tér között. A legelső asszociációim a kapukról a babiloni Istar kapu, a mükénéi Oroszlános kapu, Platon Akadémiájának bejárata „Ne lépjen be ide senki, aki nem ismeri a geometriát” felirattal, a Delphoi jósda kapuja „Gnothi seauton”- ismerd meg tenmagad felirattal, a díszes gótikus katedrálisok bejáratai (Monet roueni sorozata) és végül a firenzei keresztelőkápolna ajtaja, melyet Ghiberti díszített maradandóan. Hát, ennyi egy lélegzetre, lássuk a kapu leírását.

A kapu jobb szárnya jelképezné Apáczai Csere János tanulóéveinek helyszínét, a mai Hollandiát. A fa motívum jelképezné a múltat, a jelent, a jövőt és a tudást. A fa egy tábla rozsdamentes acélból kerülne kivágásra, a fa törzsében lévő kivágásokba tölgyfa szeletek kerülnének beültetésre. A tölgyfa az európai kontinensen a fák fája, jelképezné az életet a középső világban, ahol élünk. Finomra pácolt színével kontrasztot adna a hideg-fehér-élettelen acélnak. A kapu tetején a faágak folytatásában kis rügyek nőnének felfelé a jövőbe. A fa mögötti lágy hullámos vonalak a hollandiai táj lágyságát szimbolizálnák, ezek a vonalak rézből készülnének, melyek finom-zöld oxidált színével kontrasztja lehetne a fényes acélnak. Ezek a lágy vonalak folytatódnának a baloldali kapuszárny kis ajtajában, itt a rézlemezek között ragasztott, törésálló üveg lenne, mely’ testiségével’ különválasztaná a két teret.

A szemmagasságban levő kazettában üveg helyett tükör lenne, de nem sima tükör, ami szintén hideg – fehéren csillogna, mint a rozsdamentes acél, hanem egy árnyalattal sötétebb, barnásabb színű lenne. A tükör utalna az „Ismerd meg tenmagad” Szókratészi bölcsességre és Janus istenségre is, a tükörbe néző ember két arcára. A kapu bal szárnya bordázott szelvényből készülne négyzetrácsos elrendezésben, minden második metszéspontban egy vasból készült könyv helyezkedne el. Azok a könyvek melyek hatással lehettek Apáczai Csere Jánosra a külföldi egyetemeken eltöltött diákévek alatt. E könyvek csukott állapota mutatná Erdély ˝nyitottságát” a nyugati kultúra iránt. Hamvas szerint „Erdély határa sohasem volt kérdéses, de zártsága sem. Erdélyt az ország többi részétől mintha fal választaná el … ezért az ország többi részénél archaikusabb, merevebb és a nyugati hatásokat csak alig vette fel”. A könyvek címei gravírozással kerülnének a borító oldalra, a kapu tetején kis könyvecskék pihennének kinyitva, melyeknek csak a borító oldalaik készülnének fémből s a lapjaik UV álló műanyag fóliából lennének, melyre a nagy felháborodást keltő kollégiumi székfoglaló kerülne. Ezeket a vékony lapokat a szél lapozgatná, perpetuum mobile, önmagát lapozó könyv, mintha a teremtő láthatatlan ujjaival lapozgatná és odafentről olvasná fiatalon elhunyt hű szolgája művét.