Következetes munka — a Gödöllői Premontrei Gimnázium tornaterme

"A tornaterem elhelyezése és formálása a gimnázium meglévő épületeinek építészeti értékeit felülértékeli, velük csak geometriai viszonyban van, nem keres építészeti-kulturális kapcsolatot. Az illeszkedéshez valódi támpontot az erdő és a két előd »téglaháza« jelent." A Gödöllői Premontrei Gimnázium tornatermének tervezője Kalmár László volt.

Tégla

Téglából építeni a modernkori magyar építészetben - Ferkai András szerint - az ellenállás eszköze. A múlt század végén még ­csak a kísértésnek való ellenállásé, szemben az eklektika túldíszítettségével és a húszas évek restaurált történeti konzervativizmusával. A háború után a szocreál kényszereit tette kivédhetővé, majd az építési, kivitelezési igénytelenséget ellensúlyozta. A sorozatgyártásnak való ellenszegülés ürügyeként használták a hatvanas évek nagyjai - Gulyás, Jánossy, Szelle, Jurcsik. Követőik, tanítványaik kezében a hagyományőrzés mellett a posztmodern múltidézés pátoszának elutasítója is lett egyben.¹

Jánossy

A helyszín Gödöllő határa, itt már az erdő kezdődik. Egy rövid sétányira innen Jánossy György építésznemzedékek szemléletét formáló víztorony-kilátója. A hely szellemét ez a torony sűríti, szomszédságában téglából építeni az építészeti illeszkedés mellett főhajtás egy régi mester előtt.

Tornaterem

Pusztán üres funkció, a pályaméretű légtér fedése, valami hely szertárnak, büdös öltözők - csak műszaki problémának tekintett feladat, muszáj munka, muszáj építés? A közelmúlt néhány példája - Roth János tornaterme Vácon, Karácsony Tamásé Esztergomban, Cságoly Ferenc által jegyzett Medve utcai iskola - ennek ellenkezőjét mutatja. A Gödöllőre készült terem is az utóbbiak irányába mutat, magas szellemi teljesítmény - egy jól feladott labda leütése.

Telepítés

A gödöllői Premontrei Gimnázium a rendszerváltás után újra megnyílt egyházi iskolák tipikus sorsában osztozik: eredeti épületében már más intézmény működik, kárpótlásként eltérő minőségű, félreeső épületcsoporttal kellett beérniük. E kényszerhelyzetnek mégis van előnyös oldala: az erdővel és a saját parkos telekkel való közvetlen együttélés lehetősége - ami a lelki életet előtérbe helyező iskolánál elsőrangú szempont.

A tornaterem elhelyezése és formálása a gimnázium meglévő épületeinek építészeti értékeit felülértékeli, velük csak geometriai viszonyban van, nem keres építészeti-kulturális kapcsolatot. Az illeszkedéshez valódi támpontot az erdő és a két előd "téglaháza" - Jánossy víztornya és a már ott lévő torna-szín (Turányi Gábor műtermében készült munka) - jelent Kalmár László számára.

Az épületcsoportba a záróelem behelyezésével az okos, szabályos kompozíció nemcsak szép téri helyzetet állít elő, de a közrefogott tornaudvart intenzív kapcsolatba hozza az erdővel. Az épület elhelyezésében fontos szerepet kapott a tájolás és a funkcióhoz kötődő megvilágítás is: a tornatermek legelőnyösebb természetes megvilágítása az északi hosszoldali fény, melyet a homlokzaton végighasított ablaksáv meg is ad. A déli oldal ablaksávjainak fénye kiegészítésként közvetve jut a térbe - a lelátó mélységű épületrész szűrőként működik.

Koncepció, tömeg

A terem a valóságosnál kisebbnek látszó tömegét "házszerű", magastetős, osztott formájának köszönheti. Ez a rafinált eszköz "gyerekléptékűvé" teszi, de a tornaszínhez és a természeti környezethez való jobb illeszkedést is szolgálja. A Jánossy-féle torony hatása nemcsak a téglából építésben érhető tetten, de ismétlődik az anyagok és szerkezetek feszültségteremtő ellentéte is: monolitikus téglatömb, felül rátett könnyű elemmel, lenn az anyag, fenn a fény dominál. Tiszta képlet, a tornaterem téglatömbjébe belevágva, ráültetve a fényt adó ablaksáv, fába foglalt üvegfal, míg lenn minden nehéz, tégla és beton. Az alaprajz hűvösen racionális, míg az épület szerkesztésében a metszet különös hangsúlyt kap: a tömeg újszerűségét az alaprajz és tömeg kapcsolatában a kliséktől való eltérés adja. Finoman következetes "következetlenségek" ezek, jellemzően a fő szerkezeti elemek (tető - fal, üvegfal - tető, üvegfal - fal) találkozásait fogalmazza újra.

Homlokzatok, tégla, hatások

Tégla, mely szépen öregszik, sőt patinásan szép csak igazán, mind szerkezetileg, mind hőtanilag kiváló és abszolút környezetbarát. Míg a téglát használó nagy elődök építészetére főként a skandináv, a dán, az angol példák hatottak, addig a gödöllői tornaterem homlokzati kompozíciójában, behajlított, túlfutó beton párkánylemezeivel a kortárs spanyol, portugál építészet gesztusait idézi meg, alaprajzi szerkesztésének feszessége pedig inkább a tiszta svájci vonulathoz áll közel. Érezni a szakmai tájékozottságot, de az elemző, kritikus látásmód hatására tudatosan kevésszámú elemből építkezik, a már-már monoton módon ismétlődő elemek meghökkentő zárása teszi mégis izgalmassá.

Belső, színek

A belső térben is a tiszta vonalak uralkodnak. A következetesség szinte tapintható: a vasbeton szerkezetű oszlopoktól a tetőszerkezetet vizuálisan leválasztó áttört mennyezeti rendszeren keresztül, a külső terek téglaburkolatának a fő terekben történő megismétléséig minden tiszta rendszerben épül fel. A tornaterem térszervezésében újításnak számít az öltözők előtti folyosók térbe vonása és a lelátót befogadó tömegnek a déli megvilágítás közvetettségére való használata. E szárnynak - mindezeken túl - igen sokrétű feladata van, itt kaptak helyet a kiegészítő funkciók, és ide kapcsolódik a gimnázium szomszédos épülete is egy tetővel fedett átjárón keresztül. A lejtést kihasználó telepítés miatt a bejáratnak, és az egy szinttel felette levő lelátótérnek is közvetlen terepkapcsolata van, az alsó szinten lévő öltözők megvilágításáról angolakna gondoskodik. A színek a választott anyagokkal harmonizálnak, a belső falakon a bejárati térben mintegy a tégla folytatásaként megjelenik a piros, a sportpadló narancssárgája pedig a mennyezeti farácsozatra rímel. A létrehozott terek "működnek", a pálya szabályos, a lelátón lelátni, mindennek megvan a helye - nem tűnnek nagy dolognak, de mégis. Mert ráadásul még jó is benne lenni.

Szerkezet

Az épület tartószerkezetének megtervezésében már a koncepcionális kialakítástól kezdve nagy szerep jutott a statikusként közreműködő, de építész végzettségű Hegedűs Péternek, akinek - más munkáknál is megtapasztalt - kreatív és empatikus hozzáállását nem lehet eléggé dicsérni. A szerkezetek kialakításakor a költségtakarékosság döntő szempont volt, javaslatára a választás a tető szerkezeténél az előre legyártott, helyben szerelt, szeglemezes, fatartós fedélszerkezetre esett.

Személyesség

Senki ne higgye az eddigiek alapján, hogy egy ilyen szigorúan szerkesztett ház nem lehet játékos. Elég csak a felső bejárati terasz burkolatára gondolni, ahol a leendő használók, a gimnazisták, a még nedves betonba nyomkodhatták kavicsjeleiket. És az sem igaz, hogy ez a szigorúság merevséget is jelent, ami nem visel el semmi változtatást. A bejárati front autóbehajtóinak játékos méretkülönbsége építés közben (után) alakult, és ez a szándékos "véletlen" tette még szellemesebbé a homlokzati kompozíciót.

Megbízó

Ez a ház nem lett volna ilyen a megrendelők bizalma nélkül. Hittek ennek a fiatal, szűkszavú építésznek és az ő száraz rajzainak. Nyitottak voltak a keményebb formálásra, és készek az együttműködésre a szoros költségvetési korlátok ellenére is. Szép házat akartak.

Fonyódi Mariann

1. Dr. Ferkai András tanulmánya in: Máté Gábor -Turányi Gábor: Tégla/Brick, Budapest, Stalker Studio, 2002

Többek között a Premontrei Szent Norbert Gimnázium tornaterme is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.