Közel nulla – kicsit messzebb
2020. december 29-én, 30-i hatállyal megint módosult a – lassan patchwork jelleget öltő – épületenergetikai szabályozás (701/2020. Korm. rendelet, 57/2020. ITM rendelet). Ennek értelmében az új épületek esetén a közel nulla követelményt csak 2021. július 1-től kell betartani.
Mint ismert, 2019. január 1-től a hatósági épületekre már a közel zéró széndioxid kibocsátási modellt (ezt szokták kicsit leegyszerűsítve közel zéró energiafelhasználásnak nevezni) kell betartani. A számtalan alkalommal változtatott rendelet 2019. november 28-án is kapott egy (hibajavító) módosítást. Korábban ugyanis a szoláris nyereséget duplán lehetett figyelembe venni: egyszer az épület energiaigényének csökkentésére, egyszer pedig a megújuló részarányba is beszámítható volt.
A hibajavítást úgy oldották meg, hogy a szoláris nyereséget a megújuló részaránynál nem lehet figyelembe venni. Ez azzal a következménnyel járt, hogy aki a benapozást figyelembe vette a szabály szerint, annak a megújuló részarányt lehet, hogy meg kell növelnie, mert már esetleg nem éri el a kötelező 25%-os arányt. De ma már nincs okunk a kapkodásra, ugyanis tavaly december végén megintcsak változtattak a szabályozókon.
Több mint öt éve lehetett tudni, hogy a közel nulla előírások minden épületre érvényesek lesznek ez év január 1-től. És ugyan szerencsétlen volt, hogy nem a megszokott módon, az engedélyezési eljárás keretében ellenőrzik az épületenergetikai megfelelést, hanem kimeneti szabályozásként, a kész épületet fogják vizsgálni, de idő is volt a felkészülésre, és épp elegen is szóltunk ez ügyben. Mégis, úgy látszik túl sok projekt esetében nem lehetett (nem akarták?) ezt betartani, ezért haladékot kellett adni. Igazából csak az nem világos, hogy ha 2019-ben a hatósági épületekre be lehetett vezetni a közel nullát, akkor a többi épületre két évvel később miért kellett még egy fél év haladékot adni?
Igaz, az elmúlt évek munkaerő ínsége sem tett jót a kivitelezési határidők betartásának, vagyis a tervezett átadási időpont csúszásával sokan kerülhettek nehéz helyzetbe. De a felelős tervezők, kivitelezők, akik a tulajdonosok, bérlők érdekeit is figyelembe veszik, nem úgy gondolkodnak, hogy gyorsan, kapuzárás előtt még préseljük ki a gyengébb műszaki tartalmú épületet, ami aztán az új szabályozás hatályba lépésével rohamosan veszít az értékből, mint egy új autó, ahogy kihajtunk a kereskedő telepéről.
A módosítás csak az új építésű épületeket érinti, a felújításoknál nincs változás. Van viszont a megújuló részarány tekintetében, és ez mindenképpen üdvözölendő. Abban az esetben, ha a kötelező megújuló energia részarány teljesítése nem lehetséges vagy nem gazdaságos, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető. Ez azt jelenti, hogy lakó- és szállás jellegű épületek esetében az összesített energetikai jellemző (világítási energiaigény nélkül) nem haladhatja meg a 76 kWh/m2 év értéket. Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek esetében (világítási energiaigényt is beleértve!) ez 68, míg oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületeknél ugyancsak a világítással együtt 65 kWh/m2 év a határ. Hűtés alkalmazása esetén mindhárom érték 10 kWh/m2 év-el növelhető. Ezek tehát a mostani szabályok, de az elkövetkező években vélhetőleg további változásokra is számítanunk kell.
