Közép-Tisza menti ökoturisztikai látogatóközpont

Nagykörű településének célja az ökotérség megvalósítása, mely a fenntartható gazdálkodásra, környezet és társadalom összhangjára épül. A Hőnich Henrik és Paládi-Kovács Ádám tervezte látogatóközpont az ide érkező turisták fogadására, valamint a helyi értékek, a tájra jellemző élővilág és a fenntarthatósághoz kapcsolódó ismeretek bemutatására szolgál. 

Ökoturisztikai Látogatóközpont

A tiszai vízi turizmusnak jelenleg is fontos állomása a falu, ugyanakkor 2012-ig a vízi turizmus csak, mint átmenő forgalom jelent meg a településen, mivel eddig nem volt olyan fogadóközpont, mely további programokkal, akár több napra is a településen tarthatta volna vendégeit. A mikrotérség számára elengedhetetlenül fontos volt, hogy a különböző turisztikai ágakat összefogja, a szolgáltatások minőségét javítsa, illetve egy olyan látogatóközpontot hozzon létre, amely képes a vendégek megfelelő színvonalú fogadására és egyben maga az épület is turisztikai attrakciót jelent. 2010-2013 között a projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Környezet — ökoturizmus

A Tiszaparti település közvetlen szomszédságában találjuk a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet, amely magában foglalja a Tisza folyó 134 km-es szakaszát (Kiskörétől-Tiszaugig), a folyót övező ligeterdőket, holt folyóágakat, mocsarakat, nádasokat, szikeseket, réteket és emberi művelés alatt álló területeket is, pl. ártéri gyümölcsösöket. A változatos élőhelyek következtében kifejezetten gazdag növény- és állatvilággal találkozhatunk. A Tájvédelmi körzetben több mint 50 halfaj fordul elő. A megfigyelt madarak száma a 200 fajt is meghaladja, köztük olyan fokozottan védett fészkelő fajokkal, mint a rétisas, barna kánya és a rejtett életmódú fekete gólya. Június közepén a tiszavirágzás felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. Az ökoturizmus fogalma a nyolcvanas években alakult ki. A hétköznapi szóhasználatban a bakancsos túrázásra vagy a nemzeti parkokban tett kirándulásokra utalt eredetileg, ma már ennél jóval többről van szó. Egy szemléletről, ami azt várja el az embertől, hogy járuljon hozzá a természet megóvásához, és ne rombolja a Föld erőforrásait. Az ökoturizmus lehetőséget nyújt arra, hogy újraértékeljük az ember és természet közötti viszonyt, valamint tudatos és integrált fejlesztése lehetővé teszi, hogy a magyarországi turizmus fokozottabban kiaknázza a gazdasági lehetőségeket, újabb vonzerőket kapcsoljon be, növelje a vidék eltartó képességét, és mindezt oly módon tegye, hogy a természeti erőforrások fenntartásához és védelméhez is hozzájáruljon.

Az épület bemutatása

Nagykörű egyben az ország legnagyobb cseresznye termő vidéke, több mint 200 hektáron folyik a termesztés, emiatt Nagykörűt Magyarország cseresznyés kertjének is hívják. A cseresznyevirágzás külön ünnep a településen, mely számos turistát, többek közt nagyszámú külföldi érdeklődőt is vonz. A központtól 7 szárazföldi és 2 vízi turista útvonal indul a környéket felfedezni kívánók számára. A tervezés első fázisában el kellett döntenünk, hogy milyen épület képviselné az 1500 lelket számláló kis települést, és az idelátogatók számára a község-közösség értékeit. Kiindulásként olyan korszerű a XXI. század kívánalmainak is megfelelő épületet kívántuk tervezni, amely —a hagyományokat folytatva— a helység és a Tisza környéki falvak formakincséből táplálkozik. Így a fogadóközpont épületét a környező települések építészeti stílusjegyeinek figyelembevételével alakítottuk ki. A látogatóközpont, követve a telek adottságait, L-alakú tömegével zárja a Kossuth teret. Ily módon nem csupán kitölti a jelenlegi beépítetlenségből fakadó hiátust, de egyben térfalat képez a tér északnyugati részén ezáltal téve teljessé a teret.

Az látogatóközpont architekturális megfogalmazásakor a helyi, jellemző léptékrendszerhez, építési módhoz és építészeti motívumokhoz igazodtunk. Szándékunk volt bemutatni és igazolni, hogy a hagyományos építési mód és formakincs megfelelő tartalommal megtöltve, és az új XXI.-ik századi funkció támasztotta igények figyelembe vételével, korszerű épületet eredményez, amely a település életének akár meghatározó, mintaadó épületévé is válhat.
Az épület főbejáratát a jellegzetes vaskos oszlopokkal tagolt ún. lopott tornác vezeti be. A nagy tömegű kör alakú oszlopok a kunsági házaknak az állandóságot, rangosságot adott. A tornácvégek, mint ahogyan főként Szolnok környékén jellemző, nyitottak. Az épület udvar felé forduló homlokzata, amely elfut egészen a házvégig „ölelő karként” védi a belső kertet. A pihenőkert felé az épület belső terei egy gádorszerű, de - az egész éves használatot biztosítandó - üvegezett homlokzaton keresztül kommunikál. A belső kertbe az L-alakú épület védett öblében kialakított teraszon keresztül mehetünk ki. Az épület házvégének oromzata deszkázott.

Tervezési szempontként lett megfogalmazva, hogy korszerű, ugyanakkor hagyományőrző, és egyben környezettudatos szemléletű épület szülessen. Az épület fűtését uszadék-, vagy apríték-fával működő kazán biztosítja, amely bőven található a Tisza partja mentén, illetve a környező ártéri erdőkben, mindezek mellett a kazán átállítható cseresznyemagra is, melynek szintén bővében van a település. A Látogatóközpont működésének segítségével összeköthetőek a különböző szolgáltatások, mint vízi turizmus, horgász turizmus, bakancsos túrizmus, kerékpáros turizmus. Az interaktív foglalkozások-tevékenységek megtartására-befogadására is alkalmas előadó (vetítő) terem kapacitása cc. 30-40 fő. A terem mind a község lakossága, mind az ökoturisztikai célcsoportok (iskolai osztályok, családok, turisták stb.) számára ismeretterjesztő előadások megtartását, rövid filmek vetítését kívánja biztosítani. A közösség kulturális igényeinek kiszolgálásán felül a létesítmény szakmai rendezvények befogadására is alkalmas. Az elmúlt években a látogatóközpontban megrendezett közösségi programok, kiállítások, fesztiválok és mulatságok által a ház a település szervező erejévé, motorjává vált.

Paládi-Kovács Ádám