Közös ügy - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

A tervpályázatra beadott pályaművében Gereben Péter és Marián Balázs a város szövetéhez szervesen kapcsolódó épületegyüttest tervezett, amely amellett, hogy közösségteremtő hatású, a tágabb környezetének is identitást formáló eleme. A terv megosztott II. díjat nyert.  

Koncepció

Az új könyvtár és tudásközpont épülete és környezete egy, a város szövetéhez szervesen kapcsolódó nyitott, befogadó közintézmény-együttes, amely amellett, hogy belső tereivel és külső térkapcsolataival közösségteremtő hatású, a tágabb környezetének is meghatározó, helyi értékeket kiemelő, és helyi identitást formáló eleme.

A városközpontban létrejövő új, fedett zárt, valamint fedetlen, nyitott közösségi terek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a város kiemelt intézményei méltó helyet kapjanak, egyúttal elhelyezkedéséből fakadóan olyan találkozási/közösségi pont is létrejön, amely alternatív – tehát nemcsak az intézményekhez közvetlenül kapcsolódó - rendeltetéseket is kielégít. Így a városi köztérre nyíló kávézója, utcaszinti kiállítóterei, aulájához közvetlenül kapcsolódó előadóterei a többféle használatot és együttlétet biztosít valamennyi korosztály részére.

Az épülettel és annak környezetének a rendezésével, városi véráramba való szerves becsatornázásával olyan új, élő közösségi terek jönnek létre a város szívében, amelyek hol formálisan, hol pedig - a fiatalabb nemzedéket is könnyebben megszólítva - informálisan kötődnek a könyvhöz, az olvasáshoz, a tudáshoz: a közös kultúrához.

Városszövet

Hódmezővásárhely városközpontjában a Kossuth tér keleti oldalán, az Ótemplom és az Andrássy út, valamint a Szőnyi utca és az Andrássy út 2-4-6. sz. lakóépület közötti terület kulcspozícióban van a környék folyamatban lévő megújulása és fokozatos fejlődése szempontjából. A Kossuth téri közpark, és az azt körülvevő közintézmények, a Szőnyi utca és az Andrássy út felújítása, infrastrukturális fejlesztése, valamint a már megújult Dr. Rapcsák András út mind egy előkészített városépítészeti koncepció része, amelyben a kijelölt területen történő intézményi fejlesztés új közösségi terek létrejöttét eredményezi a meglévő városléptékű értékek megtartásával és helyzetbe hozásával. A tervezett új épület és közvetlen környezetének kialakítása lehetőséget ad meglévő városi kapcsolatok nagyvonalú átgondolására, közlekedési és parkolási kérdések rendezésére, valamint értékes városközponti területek identitásának újradefiniálására is.

A könyvtár és tudásközpont tereit magába foglaló épület elhelyezésére kijelölt terület jelenleg kisebb részben beépített – a tér keleti oldalán fszt+4 emeletes lakóépület: a „Sarokház” áll. A meglévő lakóépület számos értéke és hagyományos beágyazottsága mellett nem segíti azonban a programból adódó lehetőségek kompromisszummentes megvalósíthatóságát, amellett, hogy esetleges megtartása akadályozná a kialakítható közterek intenzív kapcsolatát, és az új intézményi épület visszavonhatatlanul penetrálná közelségével annak külső-belső tereit, és szerkezetét is. Ezen megfontolások mentén döntöttünk a meglévő épület elbontása -, és egy, a városléptékű, valamint az intézményi érdekeket figyelembe vevő, új térstruktúra kialakítása mellett.

A kialakult városi szövet rendkívül összetett helyzetet eredményez a kijelölt építési hely környezetében: az úthálózat és az azt lekövető térfal rendszer finom szögtörései, elcsúszásai, adott esetben a szomszédos épületek visszalépései komplex, ugyanakkor nagyon érzékeny struktúrát mutatnak, amelyek érdekes átlátásaival, térkapcsolataival lehetőséget teremtenek különleges és egyedi közterek kialakulására, a tervezett épületet körülvevő egyes kültéri térszegmensek különböző megfogalmazására is.

Köztér/közösségi tér

A beépítési javaslatunk egyik legfontosabb eleme egy olyan, a Kossuth téri közpark felé feltáruló, Szőnyi utca és az Andrássy út találkozásánál létrejövő új városi köztér/közösségi tér, amely integrálja a tervezett könyvtár és tudásközpont kifelé feltáruló belső tereit, így a körbejárható - a köztéren szabadonállóan „úszó” - épület földszinti megnyitásaival minden irányban - némiképp eltérően, - de szervesen kapcsolódik a város életéhez. Az épület fedett, zárt terei a külső terek bővületei, kiegészítései, amelyek egyszerre alkalmasak időjárástól függetlenül intézményi-, és kötetlen közösségi programok befogadására is.

A tervezett köztér/közösségi tér külső és belső terei négy irányból karakteresen eltérő városi terekhez, szituációkhoz és összefüggő intenzív zöld felületekhez kapcsolódnak, és ezen különbözőségek határozzák meg az épület térfalainak pozícióit, külső megnyitásait és belső térstruktúráját is:

I. Közpark
Nyugati irányban az épület előtt új városi köztér keletkezik, aminek folytatásában a Kossuth téri közpark intenzív zöld felülete van kiemelt műemléki jelentőségű épületállománnyal övezve. A tervezett épületnek erről a köztérről nyílik az átmenő aulaterébe vezető főbejárata és egyes földszinti kiegészítő funkciók is, mint a kávézó terasza, illetve a Németh László emlékszoba. Az emeleti szinteken az aula légterében kialakított lépcsős rendezvénytér mellett részben a könyvtári olvasó tere is ez irányba néz.

II. Sétálóutca
Észak felől a sétáló utcává alakuló Andrássy út földszinti portáljai és két oldalán telepített fasora érkezik a könyvtár és tudásközpont épülete elé. Az épület földszintjére pozícionált kiállítóterek intenzíven kapcsolódnak a tervezett sétálóutcához és az Andrássy út felől tölcséresedő passzázsa bevezet az épület lakókert felőli bejáratához, valamint közösségi parkoló feljárataihoz is. Az Andrássy út felé emeleti szinteken egységesen az adminisztráció terei fordulnak.

III. Lakókert
Kelet felől az épületet az Andrássy út 2-4-6. sz. lakóépület mögötti területen tervezett föld alatti közösségi parkoló építménye, és a felette kialakuló intenzív zöld lakókert határolja, ami egyfelől az épületnek erről az oldalról történő feltárásának az igényét is felveti, amellett, hogy a tervezett rendezvénytér e nyugodtabb forgalmú zöldfelületre nézhet. Emeleti szinteken a könyvtári és levéltári kutató-, és oktatószobák szintén ebbe az irányba nyílik meg.

IV. Templomkert
Dél felől a református templom épülete és kertje van, a kertet részben körülölelő kerítéssel, és a terep lelépcsőzésével, aminek a jelentős átmenő gyalogos forgalomtól mentes passzázsával a földszinti gyermekolvasó és foglalkoztató terei kerülnek intenzív kapcsolatban. Emeleti szinteken a többszintes, légteres könyvtári olvasó fordul a közpark mellett a templom felé is.

A tervezett épület térfalainak pozíciói, irányai is az évszázadok alatt kialakult komplex városi szövet leképzései: az épülettömeg finom visszalépései a meglévő struktúrából eredő térkapcsolatokat és átlátásokat erősítik. A református templom homlokzati síkját folytató térfala a Szőnyi utca és a Kossuth tér felé fontos városi közteret és találkozó pontot, valamint az épület főbejáratát is definiálja amellett, hogy a térre néző kibillentett homlokzati síkja áthidalja a Szőnyi utca és a Dr. Rapcsák András út közötti finom síkugrást. A köztérről nyíló főbejárat mellett helyet kapó kávézó terasz telepített fákkal és padokkal strukturálják a tér templom felé eső szakaszát, míg a Szőnyi utca és Andrássy út találkozásánál kialakuló burkolt felületű téren kerül eredeti helyére Somogyi József Szántó Kovács János című szobra.

Gereben Péter, Marián Balázs