Közösségi fürdőélmény - Diósgyőri Várfürdő

Vári Mihály Miskolc-Diósgyőr Várfürdőjének újragondolását tűzte ki célul diplomamunkájában. Tervezési elvei között a természeti környezetbe illő, a vár turisztikai szerepkörébe csatlakozó és a helyi lakosok igényeinek is megfelelő program és funkció megalkotása szerepelt. 

Bevezető

Diósgyőri lakosként, egész gyerekkoromat a vár környékén töltöttem. Rengeteg nagyszabású rendezvény, várjátokok, íjászversenyek vonzották a látogatókat. Emellett üzemelt a fürdő, amit mindenki csak a jéghideg vizéről ismert. A hegyi forrásokból nyert vízzel üzemeltették a medencéket már a század elejétől. De a fürdő története sokkal messzebbre nyúlik vissza.

A középkori városrész a vár köré szerveződve épült fel. Már a XII. században állhatott itt vár; a mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A VII. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. A mészkősziklás hegyoldalban, a mélybe húzódó karsztosodott mészkő peremén, illetve a vékony fedőrétegen keresztül több langyos vizű forrás fakad, amelyek közül az egykor 22°C-os ('50-es években már csak 19°-os) strand forrás vizét hasznosították, feltehetőleg már az Anjou kortól. A XVIII. századbeli (eredetileg kupolás) műemlék jellegű épületet a '60-as évek elején lebontották. Ennek alapjai az eredeti telek délnyugati sarkában, a mostani Lovas bemelegítő pálya alatt található. Rekonstrukciója lehetséges cél a városnak, ám gazdasági helyzet egyelőre nem ad lehetőséget a romok bemutatására, helyreállítására.

A '40-es években már megvolt a strand a közel 1500 m² felületű medencével. Több közösségi sporteseménynek adott helyet így kiegészítve a városrész lakosainak mindennapjait. A '70-es években vízhiány miatt a medencét kettéválasztották, és a telek sarkában lévő barlangban egy lehülő medencét alakítottak ki, amivel együtt egy szauna is létesült. 2006-ban a medencék szerkezetét rozsdamentes acélra cserélték, ami a víz 1-2 °C-os melegedését biztosította. A felújítás nem hozott nagy sikert. A hideg vizű medencék és a lakosság általános elpuhulása miatt egyre rövidülő fürdőszezon nehézzé tette a fenntartást.  A 2014-es várfelújítás I. ütemének megkezdése miatt a strandot bezárták és a mai napig nem is nyitották meg újra. A felújítás során a fürdőterület közel 2/3-án a Lovagi Tornák Tere nevű rendezvényközpont létesült. Tervben van még a közterek felújítása, egy Fogadóközpont kialakítása és a vár körüli vizesárok feltöltése vízzel.

A helyi lakosok szeretnék újra birtokukba venni a Diósgyőri várfürdőt, de vajon fog-e még az működni? Ez a kérdés inspirált engem a tervezés során. Diplomamunkám célja a helyi közösségi fürdőélmény létrehozása. Ezt kellett összevetnem a hely múltjával és a jelenleg zajló, nagyléptékű, turistákat célzó fejlesztésekkel.

Helyszín

A folyamatos fejlesztések Diósgyőrt harmadik nagy turisztikai központjává emeli Lillafüred és Miskolc-Tapolca mellett. Viszont a városrész beépítettségére főként a lakó funkció a jellemző. A Szinva patak képezte természetes határ választja el a sűrűbb, panelépületekben gazdag részét a középkori lakóépületektől, melyek a hegy lábánál elhelyezkedő várat veszik körbe. Az egyetlen szervező tengely a „100 éves gesztenyefasor”, a Vár utca. Ezen keresztül jut el a gyalogos forgalom a várhoz. Itt vége szakad a rendszernek és a kanyargó utcát követve juthatunk el a Piactérig, a Lovagi Tornák Tere mellett a Fürdő helyszínéig. Ennek a tengelynek folytatása, átvezetése a Vár körüli és mögötti sétányok felé egy új szervező erőt adhatna a területnek, ami segítené a várhoz tartozó különböző funkciójú épületek szervezését. A tervezési telkemet a tengely déli irányú zárásaként csatolnám be a keringési rendszerbe. A tervezési terület, az eredeti terület 1/3-a, mégis a főbb jellemvonásait meg tudta őrizni. Megmaradt a két medence és a telek sarkában található barlang is, a benne lévő medencével.

A helyszín két karakteres eleméhez két különböző funkciót határozott meg. A barlang jellege természetes, zárt, nyugalmat sugárzó, a pihenés helye lehet és szabadságot sugall. Ehhez kapcsolódott a szauna, mint funkció. A medence a fémes anyagával, merevséget, tervezést, de mégis nyitott, tiszta funkciót sugall, ami a strand. A korábbi strand terülte meghatározó eleme volt az azt határoló beton elemekből álló öltözőkabinok sora. Ezt a karaktert szerettem volna átvenni az új tervbe, hogy felidézze a régi fürdőt és a helyiek számára nosztalgikus hangulatúvá tegye az újat. A régi fal egy új helyen, új szerepben foglya meghatározni az épület tömegét. Ez a karakter az ami formálja az épületemet. Horizontális kiterjedése és monoton ismétlődése végigvezet az épület közösségi funkciójú terein.

A régi kabinok új formában megjelenítése, azok magassága hosszúság megadja az új épületnek a tömegét. Térfalat alkot mind a bejáratnak, mind a fürdőnek. A hegy és az erdő zárja a telket déli irányban, ami a másik meghatározó vonal az épület határolásában. A szaunaház rázár a sziklafalra és erdősávra, míg a strandnál háttérdíszletként jelenik meg. A bejárati részre a strand telek megmaradt Ősfás, ligetes park nyilvánossá tételével nyitna átjárást, lehetőséget adva a kikapcsolódásra, játékra, pihenésre egy gyönyörű városrész szívében. Ennek a parknak a folytatása a részben zárt, részben teljesen nyitott várfürdő. A nyitottság a helyszínnel való teljes kommunikációt segíti előre. Még ha lovas rendezvény vagy lovagi felvonulás van is, annak jelenléte kiegészítheti a fürdő hangulatát.

Program alakítás

Az épülettől délre elterülő hegyoldal egyedi hangulatot ad a fürdőnek, de a telek benapozottságát csökkenti. Ez egy komoly hátrány a fürdőnek. Ezt az időt hogy kitoljam, egy napozóteraszt alakítottam ki, ami az épület füvesített zöldtető kialakítású fedése. A füvesített tető alakít ki kapcsolatot a természettel, annak építészeti elemként való alkalmazásával. A másik természetes építészeti elem, a vízfelület. A telken két helyen is megjelenik: a barlang belsejében [vsz.: -2,5m] és a medencékben. Ezek a vizek már rendelkeznek funkcióval, ami a szauna és a szabadstrand. A két funkciót az épített tömeg köti össze és egészíti ki a hiányzó szolgáltatásokkal (recepció, büfé, jegyvétel).

A kígyózó tömeg a barlang előtti teret öleli körül, és ezzel zártabbá teszi, míg a szabadstrandnak hátteret ad a hegylábnak simulva. A bejárat a fürdő oldalán, az épület fala és a fürdőt határoló kerítés találkozásánál kap helyet. A jegyvétel után a folytonos fal áttörésével egy fedett, de nyitott szín alakul a zöldtető alatt, amely a közös funkciók: büfé, egészségügyi szoba, zöldtető feljáratot foglalja magában és egy feltáruló látképet ad a barlangra, mely a sziklafal lábánál helyezkedik el. A fal menti közlekedő folytatásaként jutunk el a strand kiszolgáló helységeihez, öltözők, férfi, női, akadálymentes mosdók, vizesblokkok és nyilvános zuhanyzók. A kiszolgáló helységeken végig haladva vagy a füvön átvágva jut el a vendég az eredetileg meglévő, kiváló állapotú medencékből kialakított, természetes vizű fürdőtóhoz.

Vári Mihály

Bevezetés a diplomamunkába

A jó építészet a rész és az egész problémájával egyszerre foglalkozik, hisz ugyanolyan fontos a kilincs nyikorgása (a részletképzés gyönyörűsége), mint a helyszín meghatározása, az épületnek térben és időben való önazonossága. Diplomamunka esetében az ún. egész talán nagyobb fontosságot kap, mint a másik véglet, hisz magát a témát, funkciót és helyszínt is (szakmánk gondolatiságát) - szokásjog alapján - a végzős építész választja. Vári Mihály helyszínválasztása talán saját nevéből, s első 18 évének lakhelyéből fejthető meg. A diósgyőri vári környezetbe tervez, ahol sokáig lakott, és úgy ismeri a helyszínt, mint saját tenyerét. Funkciókeresése egyszerre mondható korszerűnek és történetinek. A helyszín sok évtizede várfürdőként ismert, azelőtt a királynék fürdője volt. A fürdő/strand kérdése mai napig megoldatlan Diósgyőrben.

A diplomamunka formai/tartalmi megjelenítése

Az aspiráns 7 jó arányú tablót készített az elvárható tartalommal. Emellett írásos anyagot és két makettet ad közre. Az M=1:1000-es makett a telepítést mutatja, míg az M=1:200-as az épületről szól.

Helyszín és beépítés

A Bükk hegység keleti nyúlványa hatalmas kultúrtörténeti helyszín. A bükkszentlászlói Nagy Sánc (bronzkori vár) 6 km-es körzetében 12 vár található. Ennek fele középkori, fele régebbi. A legészakibb vár, a négy saroktornyos Anjou-Hunyadi birtoktest (aminek persze nemzettségi organikus vári előzménye is volt Ernye bán és fia István nádor -5 király „másodkezese”- alatt, s ami fölött a hegyoldalban minden komolyabb turistatérkép Várhegy megjelöléssel ősibb entitást sugalmaz). Figyelemre méltó a déli irányban lévő Kisgyőr település, aminek külterületén 5 erősség szolgált. Itt álljunk meg egy kicsit. Az első pécsi egyetemet alapító Nagy Lajos király (aki karizmáját Szent Lászlótól örökölte) élete nagy részét Itáliában harcolta, legszebb várát Diósgyőrben építette, legészakibb erőssége a krakkói Wawel volt. Ennek a geográfiai vonulatnak egy része köti össze a diplomázó hallgató személyes helyszíneit.

A Diósgyőrhöz közeli miskolci Avasról jó idő esetén ellátni a tokaji Kopasz hegyig, s az Alföldre. Miskolc ily módon széles látókörű, míg Diósgyőr (a beszűkült Szinva völgyben) jól védhető erősség. Diósgyőr és Miskolc mindig rivalizált. A történeti időkben a jól védhető vár és környéke tartozott a kincstárhoz, míg Miskolc polgársága csak éppen felcseperedni próbált, később – az 500 éves reformáció kezdetekor – a Szinva patak alsóbb folyásánál elhelyezkedő kereskedőváros prosperált, s a legújabb korban, Trianonkor, majd a II. háború után bekebelezte a komolyabb ősiséggel rendelkező hegyvidéki társát.  A „királynék feredőjének” boltozatos épülete a két háború közt lett lebontva. Helyén – Balázs József helytörténész úr közlései szerint – mozi és ivó létesült. Az ettől keletre eső barlangszerű pince – ami a legutóbbi időkig szaunaként funkcionált – Heldebrand Magdolna régész asszony ásatásai szerint a szeleta kultúrához tartozó őskori régészeti lelőhely. A hegy északi padkája alatt elhúzódó út nyomvonala középkori eredetű, a jelenlegi birtoktest határok összevethetőek a három katonai felvétel vonalaival. Vári Mihály ezt a padkát jól ismeri, alá egy olyan „szalag architektúrával” jellemezhető földszintes épületet tervezett, ami lehatárolja a hegyet a Szinva patak sík vidékétől, vagyis elválaszt és összeköt.

Az épület és hely funkciója, szerkesztése és anyaghasználata

Vári Mihály diplomázó a négysaroktornyos vári helyszíntől délnyugatra eső, s már csak alig-alig funkcionáló várfürdőt gondolatban és tervi szinten feléleszti. Épületvonulatának alaprajzi rendje teret ad a nagyobb testű medencének (itt a lovagi tornák tere felé, s a diósgyőri városmag felé is nyitott a beépítés), majd kelet felé zárkózottá válik az építészet, mélyített udvarával kommunikál a szauna barlang szintjével. Az egytraktusos, földszintes, zöldtetős épület vonulat öltözőket, vizesblokkokat, váró és pihenő tereket foglal magában. A felületképzés, az épületszerkezetek és a burkolatok harmonikusak. A tervező nyers beton látszó felületekkel operál, fa palló padlóburkolatot tesz le, zöldbe ágyazott kő tipegők, huzalháló kerítés jellemzi a modern anyaghasználatot. A ’60-as évek kabinsorának előregyártott beton lamelláit újrahasznosítja: ezekkel a beton pikkelyekkel díszíti kígyószerű épületvonulatát, megtalálva a közeli múlt érték-momentumát. Ez az elem – pártolhatóan - olyannyira fontossá válik, hogy a tervlapok alsó és felső frízének grafikai hangulatát is meghatározza.

Értékelés

Vári Mihály diplomamunkáját jónak értékelem és azt a tisztelt Diplomabizottság figyelmébe ajánlom. Az aspiráns történeti helyszínen, jó tér és tömegformát alkotott, korszerű anyaghasználattal, kompozíciós és felületi renddel oldotta meg a mai kor igényei szerinti turisztikai és szabadidő eltöltési feladatokat. Vári a helyszínt jól ismeri, évtizedekig élt a vár mellett, így „a gyakorlat” szilárddá tette énjét, segítette elhatározásaiban és döntéseiben, s így fokról fokra jutott jó diplomamunkájához.

Rudolf Mihály DLA, építész