Közparkból köztér - a tatai Kossuth tér átalakítása

Bőhm Gábor tájépítész diplomamunkájában a ma közparkként funkcionáló Kossuth teret alakítja át köztérré, hogy helyet adjon a történelmi emlékekben gazdag város közösségi rendezvényeinek. Annak tudatában, hogy 13 éve nem épült egyetlen új közpark sem az országban, igencsak érdekes olvasmány a tervhez kapcsolódó tanulmány, amely egy meglévő, de lepukkant közpark köztérré alakításának érveit sorolja fel. De nyilván nem véletlen az sem, hogy bár a tatai önkormányzat több ízben írt ki a tér fejlesztésére pályázatot, a tényleges megvalósítás még várat magára.

Tata Komárom-Esztergom megyében, a megyeszékhelytől 9 km‑re fekszik. A tatai kistérség életében a város meghatározó gazdasági, társadalmi és kulturális szerepet játszik, fontos turisztikai célpont.¹ A történelmileg két magból, Tatából és Tóvárosból fejlődött város déli részének központját képzi a Kossuth tér. Tata egykori templom- és piactere, majd városi főtere a város fejlődését szervesen követve évszázadokon át szolgálta a közéletet. Jelenleg a tér területének jelentős része – városi főterektől szokatlan módon – közparkként funkcionál. A terület ilyen formájában már nem képes kiszolgálni azokat az igényeket, melyre pozíciójából, történelmi múltjából fakadóan hivatott lenne. A tér ma nem centruma Tata szellemi és társadalmi életének, elvesztette a főterekre jellemző szerepét. Helyzeti energiája, történeti, művészeti értékei, műemléképületei ellenére elhanyagoltan, kihasználatlanul áll az óváros szívében. A tér rendezésére, újragondolására már évtizedek óta mutatkozik igény a városvezetés részéről. Tata Város Önkormányzata több ízben írt ki a tér fejlesztését célzó pályázatot, ám a tényleges megvalósítás még várat magára.

A Kossuth tér története

A Kossuth tér története összekapcsolódott a város fejlődésével, átalakulásával. Tata óvárosának jelenkori képe, építészeti arculata az Eszterházyak nevéhez köthető. A város 1727‑ben került a család tulajdonába. Eszterházy József Elzászból, Bajorországból, majd Würzburg környékéről németeket, később morva telepeseket hozott a szabadságharc miatt megritkult lakosság pótlására, a megnövekedett munkaigény kielégítésére. A városba hívott mérnökök, építészek, mesterek munkája nyomán fejlődésnek indult Tata. A tér ma legjelentősebb épületének, a Szent Kereszt plébániatemplomnak az építésére Anton Pilgram kapott megbízást Eszterházy Ferenctől. Az építkezés megindult, a templom alapkövét 1751‑ben rakták le. A munkálatok azonban rövidesen félbeszakadtak, majd 18 év szünetet követően az 1760‑as években ismét folytatódtak, ám ekkor már Fellner Jakab átdolgozott tervei alapján. Az új templom építésének kezdetekor a tér közepén lévő gótikus Szent Balázs templom elhanyagolt, piszkos, roskatag állapotban ugyan, de állt még, misézés is folyt benne. Bontására csak akkor került sor, mikor a Szent Kereszt plébániatemplom már elérte a misézésre alkalmas állapotot. Fellner Jakab halálát követően segédje, Grossmann József vette át az építkezés irányítását, és végül 1784‑ben, copf stílusirányzat jegyeivel kiegészülve készült el a késő barokk Szent Kereszt plébániatemplom. A téren a hajdani Szent Balázs templom főoltárának helyén a mai napig áll Schweiger Antal 1784‑ben készített Maria Immaculata szobra. A templom építését követő három évtized szinte valamennyi építészeti munkája Fellner nevéhez köthető. Fellner iránymutatása „…mélyrehatóan érvényesült Tata városképi egységében, a tájba olvadó, a természet elemeivel átszőtt, nagyrészt bájos igénytelenségű épületekből összetevődő ízes dunántúli barokk várossá való kibontakozásában.”²

A fellendült kézművesiparnak köszönhetően a templomtér további funkcióival bővült. A készítők és kereskedők messzi vidékekről is hozták áruikat a téren rendezett heti és országos vásárokra. A tér akkori neve is erre utal: Piac vidéke / Piac tér. Végül a tér Kossuth Lajos halálának tiszteletére 1895‑ben megkapta a ma is használatban lévő Kossuth tér nevet. A századfordulót követően felgyorsultak az infrastruktúrafejlesztések. Kövezési és csatornázási munkálatok folytak, valamint Európában elsőként acetiléngázzal üzemeltetett közvilágítást is kapott a tér. Az 1930‑as években Magyary Zoltán, a közigazgatás tudományának nemzetközileg is elismert tudósa, vetette fel először a tér megújításának szükségességét. A plébániatemplom előtti lejtős terület támfalakkal, lépcsőkkel történő rendezése végül 1938‑ban Wälder Gyula építész tervei alapján készült el. A templom északkeleti sarkán kapott helyet Fellner Jakab szobra (Ungvári Lajos szobrászművész, 1940.). A Kossuth tér mai, növényzettel borított képének kialakítására 1964‑ben került sor. Ekkor helyezték el a „Vízbe néző lány” szobrát (Brém Ferenc, 1964.) is. Így az egykori piactér, majd burkolt városi tér végül parkosított térré alakult.

A tér jelenlegi állapota

A Kossuth tér szerkezetét a szomszédos települések irányába vezető utak határozzák meg, melyek szinte nyomvonalváltozás nélkül maradtak fenn. A hagyományokra épülő szerves városfejlődésnek köszönhetően a tér jellegzetes formájával, valamint az utcák szabálytalan vonalvezetésükkel, enyhe görbületeikkel, változó szélességeikkel megőrizték középkori jellegüket. A Kossuth tér mai „L” alakja a tér szerves fejlődésének következménye. A XVIII. sz. közepéig észak–déli tengely mentén húzódó tölcsérformát képző tér az új templom építésével kapta meg kereszttengelyét. Ez az átalakítás a középkori térarányokat jelentősen megváltoztatta. Földszintes házakkal körbezárt, súlypontjában a régi, gótikus templommal kitöltött teret felváltotta a tágasabb, a kereszttengelyben magasodó barokk templommal rendelkező tér. Az új templom és annak előtere a Komáromi utca folytatásaként elhelyezett tengelybe szerkesztve a tér domináns részévé vált.

A tér hangulatát Tata történeti emlékekben gazdag belvárosi magja erősen meghatározza. A Kossuth tér térfalait képző épületek többnyire a klasszicizmus stílusjegyeit viselik. A mezőgazdasági művelésből fakadó igényekhez igazodva földszintes, kocsibehajtásra alkalmas kapukkal zártsorúvá alakult beépítés, a megszakításoknál tömör kőkerítéssel, nagyrészt az utcával párhuzamos tetőgerinccel épült házak együttese jellemző. A teret övező szinte valamennyi épület helyi vagy országos műemléki védelem alatt áll.³ A hangulatában egységességet sugárzó, nagy múltú épületek mára változatos funkciókkal töltődtek meg. A templom mind szakrális, mind építészeti, turisztikai szerepe kiemelkedő. A tér északnyugati sarkán álló városháza emeleti nagytermét az önkormányzati üléseken túl házasságkötő teremként is használják. A tér déli részén több oktatási, illetve kulturális intézmény található. Az épületek utcafrontjain jellemzően kereskedelmi és szolgáltatói egységek kapnak helyet. A lakófunkció általában a házak hátsó traktusába került.

A Kossuth téren, mint az urbánus tereknél oly gyakran a közúti forgalom túlzott térnyerése megnehezíti a tér gyalogos elérhetőségét, a zsúfolt parkolás pedig vizuális és néha fizikai akadályt is képez a park és a térfal szélén futó járdák között. Mindezek mellett a park túlnőtt növényállománya is nehezíti a tér használhatóságát. A fák koronája sok esetben egymásba ér, így az egyébként szép példányok is torz, alászorult, elferdült képet mutatnak. Az idős koruk miatt nagyra nőtt cserjék erősen akadályozzák a tér átláthatóságát, elfedve a környező homlokzatok szépségét, szűkítve az egykor tágas piacteret. A kúszó örökzöld állomány túlburjánzott, utakat és teljes lépcsőket téve járhatatlanná. A téren tapasztalható magas lombkorona-borítottság (63,5%) okán kialakult mély árnyékoltság következtében a gyepfelületek aránya alacsony, minőségük leromlott. A park jelenlegi lepusztult állapotában csekély rekreációs értékkel bír, leginkább csak átmenő forgalmat bonyolít, hosszabb tartózkodásra nem alkalmas. Az idő azonban nem csak rombolt. A fák jelentős értéket képviselő komoly példányokká nőttek. Ezek térszervezési és ökológiai hatásuk miatt fontos szerepet játszanak a tér életében.

Mindezek ismeretében megállapítható, hogy a változatos funkciókkal körbevett terület jelen állapotában szinte kizárólag parkolási funkciókat szolgál, és a tér növényzettel dúsan benőtt, gyalogos közlekedésre lassan alkalmatlanná váló belső része kihasználatlanul áll a műemléki környezetben lévő város központjában.

Koncepció és szabadtér-építészeti terv

Koncepcióm megalkotásakor az vezérelt, hogy e rendkívül jó adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező tér ismét bekapcsolódhasson a város eseményekben gazdag, rendezvényekben bővelkedő életébe. Tervem elkészítése során célom volt a hely szellemének erősítésén és a tér történeti múltjából megőrződött elemek (szobrok, térarányok, átlátások, stb.) valamint a jelenlegi értékek (idős növényzet) megtartásán túl, hogy a tér újból mentális központtá alakuljon, amely képes helyet biztosítani a pihenésnek, a személyes találkozásoknak épp úgy, mint a reprezentatív rendezvényeknek, vásároknak. Tervemben egyfajta visszafogottságra törekedtem, hogy a tér hangulatát adó épületek harmóniája zavartalanul érvényesüljön. Vissza kívántam adni az egykori piacok tágasságát, a régi városi tér faltól-falig való kihasználtságát, a burkolt tér egységességét. A struktúrában ugyanakkor igyekeztem helyet biztosítani a parkban lévő értékes faállománynak. Ezek alaprajzilag véletlenszerű, spontán elhelyezkedésükkel, változatos habitusukkal a feszes burkolati architektúrát lágyítják. A fák spirituális szerepe is jelentős, egyrészt a közelmúlt állapotának hordozói, másrészt mentális terek lehatárolásában játszanak szerepet, ugyanakkor törzsmagasságukból adódóan a tér átláthatóságát, az egységesség érzékelését nem akadályozzák.

Egy főtér esetében alapvető elvárás annak könnyű és szabad megközelíthetősége, átjárhatósága. Ennek elsődleges feltétele az áthaladó közúti forgalom kizárása, erős csökkentése. A tér körbejárhatóságára szükség van (lakók, árufeltöltés, mentés, stb.) ám a csökkentett forgalmú, vegyes használatú útpálya megjelenítését igyekeztem a minimálisra mérsékelni.⁴ Az „úttest” mellett, az épületek előtt lehetőség nyílik kávézók, éttermek kitelepedésére, a térfalak élettel való megtöltésére. A szabad közlekedés érdekében a terepi különbségeket ahol lehetett, támfalak építése nélkül oldottam meg, azokat inkább hosszú, elfogyó lépcsőfokokkal hidaltam át. Így a térhasználó mozgásában nincs előre definiált utakhoz kötve, a teljes téren biztosított az akadálytalan közlekedés.

A koncepcióm szerint kialakuló egységesség ellenére a Kossuth tér számos kisebb térrész összességeként épül fel. A különböző funkciókat, a térszerkezeti adottságot és az adott hely sajátos adottságait figyelembe véve összesen hat, különböző méretű és karakterű térrészt, vagy inkább részteret alakítottam ki a következők szerint:

A Szent Kereszt Plébániatemplom előtt helyezkedik el a templomtér (550 m2). A Kossuth teret meghatározó templom olyan környezetet kíván meg, ami egyaránt harmonizál a tér egészével és kisebb egységeivel. A templomtér kialakítása során a funkcionális igényeknek megfelelően a terepadottságok figyelembe vételével alakítottam ki a lehető legnagyobb összefüggő, burkolt felületet. A térhez közvetlenül kapcsolódik a templommal összekötő lépcső- és támfalrendszer. Az 1938‑as kialakítás hármas tagolását megtartottam, de a pihenők (andezit) és a lépcsők (gránit) anyagát és arányait igyekeztem a tér többi részével összhangban kialakítani. A templom felé fokozatosan csökkenő teresedések, valamint a szűkülő pofafalak közé ékelt lépcsőkarok a templom térbeli helyzetét, dombi pozícióját hangsúlyozzák, a díszes kapura terelik a tekintetet.

A templomtértől nyugatra lévő rendezvénytér (950 m2) méretéből adódóan alkalmas nagyobb tömeget vonzó események lebonyolítására. A tér különlegessége, hogy városi pozíciójához képest lombkorona-borítottsága magas, kellemes, árnyékolt teret képez, fásított köztér szerepet tölt be. A fák köré csoportosított ülőkockák a térrész egységét, nagy felületként való használhatóságát nem akadályozzák, békés szemlélődésre, társalgásra nyújtanak lehetőséget. A kockák egyszemélyes kiképzésűek, de csoportos elhelyezésük megengedi, hogy kisebb-nagyobb társaságok és magányos sétálók egyaránt megtalálhassák a számukra ideális helyet. A déli térrészt meghatározó nagyvonalú lépcsőkialakítás leginkább a rendezvénytéren bontakozik ki. A nyíló lépcsőszárak iránya a környező térfalakra, téri helyzetekre reflektál. A terepadottságoknak megfelelően az egyes lépcsőfokok a burkolatba vesznek, illetve abból bújnak elő, változó hosszúságukkal játékosságot visznek a tér ezen részébe. A rendezvénytérhez szorosan kapcsolódik a fogadótér (300 m2). A tér különlegességét a rendezvénytérre vezető gránittömb kapuelemek alkotják. Excentrikus formájuk, széttáruló karjaik hívogatás, bevezetés a térre.

A „Mária tér” (600 m2) a 17 m magas talapzaton álló Maria Immaculata szobor méreteihez méltó teresedés. Az 1784 óta változatlan helyen lévő műalkotás a tér középtengelyében állva fontos térszervező elem. A kialakított térrész funkcionálisan kisebb léptékű eseményeknek képes helyet adni, de a rendezvénytérrel együtt nagyobb városi események (pl. karácsonyi vásárok, nyári ünnepségek) lebonyolítására is alkalmas helyszínt biztosít.

Bár jelentős mértékben növeltem a Kossuth tér burkolati arányát, a tér jelenlegi, a helyiek által megszokott park jellegét a tervemben részben megőriztem. A kialakított ligetes pihenő (1.550 m2) szabályos geometriájú, zöld szőnyegként terül el a térfalak között. Az épített környezet és a park között átmeneti elemként jelenik meg az ide áthelyezett „Vízbe néző lány” szobra, amely új, kör alaprajzú, süllyesztett díszmedencét kapott. A ligetet keresztező sétányok kilépnek a tér eddigi rendszeréből. Ezek az átlós, a templom irányába táguló utak biztosítják a keresztirányú közlekedés szabadságát. A liget és környezete összekapcsolását a rajta áthúzódó ösvény szélességű burkolati csíkok segítik, játékosságot csempésznek a zöldfelületbe. A sétányok mentén és a burkolatsávok köré csoportosulva jelennek meg az ülőkockák és tömbpadok, amelyek a pihenés lehetőségét biztosítják. A ligetben a cserjeszintet nélkülöztem, így a gyep és a lombkoronaszint között szabad átlátásra, (át)közlekedésre nyílik lehetőség.

A Kossuth tér északi területe a Polgármesteri Hivatal intézményéhez kötődik. A reprezentatív tér (650 m2) ünnepélyes hangulatát a hivatal előtti burkolatból feltörő vízjáték és a mögötte elhelyezett zászlók teremtik meg, ugyanakkor ez a terület az északi irányból érkező látogatók számára fogadótérként is működik.

Összegzés

Tervem – reményeim szerint – a Kossuth téren ma tapasztalható konfliktusok és problémák puszta megoldásán túlmutat. A különleges értékekben bővelkedő tér kialakítása során tudatos tervezői szándékom volt a terv visszafogott, a tér rég- és közelmúltjából fennmaradó értékes elemekből táplálkozó, egységként történő kezelése. Az önmagukban „üres” térrészek kapcsoltságuk révén olyan kombinálható terek kialakítását teszik lehetővé, melyek segítségével a Kossuth tér alkalmassá válik sokoldalú funkcionális szerepének, egy városi központ változatos igényeinek kielégítésére. Ugyanakkor az így kialakított egység képes biztosítani a méltó hátteret a műemléki környezetnek, és összefogni mindazokat a városközponti funkciókat, amelyek megjelenésével a Kossuth tér ismét Tata életteli, nyüzsgő városi főterévé válhat.

A tatai Kossuth tér kertépítészeti terve - diplomamunka 2012
tervező: Bőhm Gábor

1: A nyár folyamán a Víz, Zene, Virág, a Tatai sokadalom és a Barokk fesztivál, míg ősszel az Öreg-tavi nagy halászat és a nemzetközi hírű Tatai vadlúd sokadalom vonzza a látogatókat.
2: dr. Rados Jenő: Tata, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. p.48.
3: Magyarország Műemlékjegyzéke, Komárom-Esztergom megye. Szerk: Bardoly István – Haris Andrea, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.
4: A parkolási igényeket a templom mögötti területen kialakított 52 férőhelyes parkoló elégíti ki.