A híd története
A Váci út felett átívelő, szegecselt acéltartókból készített, egy nyomvonalas vasúti hídszerkezet egykor a Ganz hajógyár ellátását szolgálta. Az üzem már a kezdetektől, a 19. század második felétől rendelkezett vasúti kapcsolattal, az északi vasúti körgyűrűről közvetlenül a gyár udvarára és csarnokaiba gurultak be az acélelemekkel és gépekkel megrakott szerelvények. Az 1950-es évek fokozódó közúti forgalma szükségessé tette a Váci úton az iparvágány szintbeli kereszteződésének megszüntetését. Így készült el a vasúti híd, amely közel 50 éven keresztül szolgálta ki a hajógyár igényeit.
A rendszerváltozás időszakára a magyar hajógyártás elvesztette jelentőségét, a gyárat feldarabolták és privatizálták. Újpesten a termelés megszűnt, így az iparvágány és a vasúti híd is elvesztette jelentőségét. Végül a MÁV tulajdonában lévő vasúti töltésnek helyet adó telekrészeket is eladta az állam, így a vasúti híd is magántulajdonba került. Az először bontásra szánt építményben az új tulajdonos fantáziát látott és ötletével megkereste az önkormányzat illetékeseit. A városvezetés szívesen fogadta, hogy az ipari emlékből attraktív építészeti eszközökkel új érték jöjjön létre, amely a nagy átalakulás előtt álló rozsdaövezet emblematikus eleme lehet.
Az épített környezet átalakulása
A Váci út külső szakaszát is elérte az a lendületes fejlődés, amely az utóbbi húsz év egyik legdinamikusabban átalakuló fővárosi területére jellemző. A városközponthoz közelebb eső telkek mindegyikén új épületek állnak, a külső területeken is megjelent már néhány új beépítés. A Duna-parti iparterületek déli végén megépültek az óriási lakóparkok, az északabbra eső területekre pedig készülnek a tervek. Az egyre erősödő forgalmú Váci út mentén szolgáltató épületek, üzletek, irodák kapnak majd helyet. Így a híd környezetét a közeli jövőben egy pezsgő városrész csomópontjaként képzelhetjük el, igényes irodaépületekkel és fásított utcákkal, amelyek a hátsó utcákban található lakóterületekhez vezetnek.
A Váci út ezen szakaszán a gyalogos forgalom kevésbé jellemző, elsősorban az autós közlekedés kiegészítéseként van jelen. A szabályozásoknak megfelelően az új épületek, bevásárlóközpontok megfelelő mennyiségű parkolóhellyel épülnek, ami tovább erősíti az autóforgalmat. Mivel a metró ezen a nyomvonalon halad, így a városrész kiépülésével és a környezet rendezésével növekedhet a gyalogos forgalom is.
Építészeti koncepció
A Váci út angyalföldi szakasza, a Lehel tértől az Újpesti Északi Összekötő Vasúti hídig közel 5 kilométeren keresztül egyenesen vezet keresztül a városon. Csak a kereszteződő főútvonalak és a Rákos-patakon átvezető hidak hulláma töri meg az útvonal monotonitását. Ezen a helyszínen található a használaton kívüli, egy nyomtávos vasúti híd, amelynek töltéseit már elbontották, így megkövült dinoszauruszként ível át a Váci út felett. A feladat a megkövesedett csontok letisztítása, kifényesítése és új köntösbe öltöztetése volt. A tervezésben nagy kihívást jelentett a kialakulatlan környezet, amelyben az igazodási pontot a szoborszerű épület jelenti majd. A megépülő híd-kávézó az elsuhanó tájban törést okoz, a lineáris teret egy vizuális kereszteződéssel gazdagítja, így csomópontot, megállóhelyet teremt a száguldó környezetben. A másik kihívás a közlekedési műtárgy és a képzőművészettel kacérkodó építészet kereszteződéséből adódik. A tervezők ezt a kapcsolódási pontot a két térbeli forma egymásba csúsztatásában találták meg, amellyel a megkövesedett mammut a csontvázat tartó gerince lesz az új szoborszerű testnek.
Az utak felett átívelő éttermek kevéssé felemelő olasz és amerikai hagyománya helyett egy szép városi műtárgy létrehozása volt a cél, amely ráadásul egy meglévő ipartörténeti emlék újrahasznosítása, formai újraértelmezése során keletkezik, és éppen ez adja teljes érvényű létjogosultságát. A hajlított, áramló forma a közlekedési csomópont lendületében nyugalmat sugároz. Az üveg kristályszilánk egy letört és megcsavarodott darabja az alakuló környezetnek.
A híd átépítése során létrejövő épület új funkciójának kiválasztásakor a fejlődő környezet adottságai és a híd városi szövetben elfoglalt helye volt a meghatározó szempont. A belvárostól és a kerületi alközpontoktól egyaránt távol eső, elsősorban autós forgalom szempontjából frekventált környezet a vendéglátás elhelyezését sugallta. Így született meg az út feletti, egzotikus kávézó-étterem funkció ötlete.
Megközelítés
A helyszínre látogató vendégek elsősorban autóval érkeznek, így a keleti hídfő melletti telken kialakított parkolóhelyek irányából biztosítható az épület feltárása. A meglévő hídlábak U alakú betonszerkezetei (120-150 cm vastag vasbeton falak) az Váci úttól kifelé fordulnak, így ez a formai adottság is a telekbelső felőli megközelítést sugallta. A Jászi Oszkár utca járdájáról azonban közvetlenül a sarok után, előlépcsőn át megközelíthető a hídfő nagyvonalú, fedett-nyitott tere. A hídfőben kialakított lépcső és lift egyszerre szolgálja ki a közönséget, üzemidőn kívül pedig biztosítja a gazdasági feltöltés lehetőségét. Az oldalról nyitott lépcsőházból lépünk be az alsóbb szinten a gazdasági szintre, felül pedig a fogyasztótérbe.
Alsó szint
Az eredeti hídszerkezet alsó övének magasságában kialakított új födémen, az eredeti hídszerkezet 200 cm gerincmagasságú tartói között került kialakításra az épület gazdasági szintje. Itt kapott helyet a konyhaüzem, amely étellifteken keresztül látja el az egy szinttel feljebb kialakított fogyasztóteret. A konyha mögött a fogyasztóteret kiegészítő különterem, biliárdterem kapott helyet, amelyet egy belső lépcsőn keresztül a fogyasztótérből közvetlenül is meg közelíthető. Ez a lépcső vezet a fogyasztótérből az épület nyugati végében kialakított közönségforgalmú vizesblokkhoz is. A nyugati hídfő felett is egy fedett-nyitott tér jön létre, ahol a meglévő vasbetonszerkezet kontúrjain belül a menekülő lépcső és a gépészeti berendezések kapnak helyet.
Emelet
Az épület felső szintjén, az eredeti hídszerkezet felett, a régi szerelőjárda szélességéig kifeszülő új födémen kapott helyett az étterem-kávézó fogyasztótere. A régi szerkezet köré és fölé épített légies szerkezet és azt fedő üvegszerkezet mind belülről a vendégeknek, mind kívülről a közlekedőknek különleges látványt biztosít. Ez az exkluzív tér alkalmas lehet arra, hogy az utca szintjéről a vendégeket a magasba csábítsa.
Szerkezet és anyaghasználat
A két vasbeton szerkezetű, régen töltés által betemetett hídlábat eredetileg nem látszó felületnek szánták, azonban az új funkcióhoz jól illik a méretes vasbeton testek felfelé szélesedő, futurisztikus formája. A meglévő szerkezeteket letisztítás után a szükséges külső védelemmel ellátva, eredeti formájukban maradnának meg. A középső láb a híd általános szerkezetéhez hasonlóan szegecselt acélból készült, amely antracit színű festést kapna.
A híd acélszerkezetéhez részben csavarozott, részben hegesztett kapcsolatokkal rögzítve keretállásokat helyezkednek el, egymástól kb. 2,2 méter távolságban. Ezek változó geometriája adja a külső felület csavarodását, torzulását oly módon, hogy közben a belső tér a 2,5 méteres belmagasságtól az 5,2 méteres magasságig változik. A keretállásokat keresztmerevítők kapcsolják össze, illetve az alsó, a felső és a középső övön is a felület és az élek csavarodását követő szerkezetekkel fűződik fel. Így egy térrácshoz hasonló következetes, mégis vibráló szerkezetet alakul ki. Az elemek kis keresztmetszete a légiesség érzését biztosítja.
A kialakuló acélszerkezetre a szerkezet csomópontjaiból induló távolságtartó elemekkel épül föl a háromszög formájú darabokból építkező, strukturált, a sarokpontokon megtámasztott pontmegfogásos üvegszerkezet. A görbülő felületet a háromszög alakú üvegelemek kis síktörésekkel követik le. A szerkezet hőszigetelő kétrétegű üvegezéssel készül.
Az épület gépi szellőzéssel ellátott, a fűtést és a hűtést hőkezelt levegő befújása biztosítja. Mivel nagy üvegfelületről van szó, az épület nyári hőterhelése mértékadó az energiaigény szempontjából. Az árnyékolást a külső üvegfelületre pontraszter mintában felhordott zománcréteg adja. Ennek mintája és sűrűsége az egyes üvegfelületeken változik, így ez a speciális árnyékolórendszer önálló rajzolatot ad az üvegfelületen, amely nappal az üveg tükröződését módosítja, este pedig a belső fények kiszűrődését befolyásolja.