Küszöbön az új energiaforradalom?

Az energetikával, energiahatékonysággal foglalkozó szakemberek egyre gyakrabban hallhatnak a hidrogénről, de csak a fenntarthatóság iránt elkötelezettek vagy érdeklődők is vélhetően találkoztak olyan sajtócikkel, aminek a hidrogén a tárgya. Az Európai Unió hidrogén stratégiát alkot, itthon már Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform működik, nemrég pedig átadták Magyarország első hidrogéntöltő állomását is, tehát látható a mozgolódás.

Vajon ez lesz az új csodaszer, amely további lendületet ad a fenntarthatóságnak? Egy új energiaforradalom küszöbén vagyunk?

A magyar hidrogén stratégia megalkotására létrehozott Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform szerint kétségtelenül sok előnye van a (jövőbeni) magyar hidrogéngazdaságnak és számos lehetőséget rejt a hazai vállakozásoknak, és leginkább az energiaszektornak. Szakértők szerint elsősorban a megújuló energiaforrások vagy az atomenergia felhasználásával, alacsony CO2-kibocsátással előállítható hidrogén lehet érdekes a magyar gazdaságnak. Ugyancsak fontos hidrogén potenciált rejt számunkra az ún. kék hidrogén (ennek során fosszilis energiahordozóból állítják elő a hidrogént, de közben nem termelődik üvegházhatású-gáz). Arra alapozva, hogy Magyarország jó gázhálózattal rendelkezik, a hidrogén számára megfelelő alkalmazási terület lehet a szállítás, a földgáz mellé pedig a hidrogén bekeverhető, ezzel pedig el is érkeztünk a háztartási fűtési megoldásokhoz, ami csak az egyik a számos más izgalmas felhasználási terület mellett:

Háztartások fűtése: a földgáz hidrogénnel történő keverése csökkenti a földgáz üvegházhatását, ezáltal környezetbarátabb „anyag" jön létre. Nagy előnye, hogy a meglévő infrastruktúra lecserélése nélkül lehetne használni ezt az új fűtési módot.

Közlekedés: az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkezik, ezért az itt fejleszthető hidrogénes megoldásokban (hajózás, nehézgépjárművek, autók, buszok stb.) jelentős potenciál van, amelyek meghatározóak a karbonsemlegesség elérésében.

Ipar: például az olajfinomítás során is lehet használni a hidrogént, de nagy perspektívák vannak a nehéziparban is (üveggyártás, acélipar).

Energiatárolás: a zöld-áram termelésben, azaz a megújuló energiával termelt áram tárolásában lehet kulcsszerepe.

Energiarendszer: a hidrogén áramtermelő szegmensben történő felhasználásában is vannak lehetőségek.



A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a hidrogén sikeres felhasználása (termelés és felhasználás) a helyi hidrogén-ökoszisztémáknál működik a leghatékonyabban és a legjobban. Ezeket a Szilícium-völgy mintájaként kell elképzelni, ezért is nevezik hidrogén-völgynek, ahol a gyártás, tárolás, többféle felhasználási terület összpontosul, egy helyen, lefedve a teljes hidrogén ellátási-láncot. A kilátások egyértelműek: létezik egy olyan energiahordozó, amely képes lehet átformálni a jelenlegi struktúrákat, hogy egy tisztább világot építsünk, a kérdés az, hogy mikor.

Tennivaló azért van bőven, már csak a lemaradás tükrében is: Nyugat-Európában javában dolgoznak a jövő technológiáján, míg nálunk egyelőre csak beszélgetünk róla. Németországban 100 hidrogén töltőállomás van, itthon egy darab.



Pedig, mint mindenben, ebben is verseny van (a hidrogént lehet exportálni is), ha másért nem, hát a klímasemlegességi célok mielőbbi elérése érdekében.