Kutató csillagvizsgáló Hollóstetőre

"Mind tudni szeretnénk mi is az, ami körül vesz minket. Ez tágabb és szűkebb értelemben is feltehető kérdés, amely minden embert egész életében elkísér. Engem is ez a kíváncsiság hajtott amikor pályaválasztásra került a sor. Jelentkeztem építésznek és csillagásznak is. Választanom kellett a világmindenség és az emberi elme alkotóereje közül. Választottam, de talán mégsem." Kovalik Viktória diplomamunkája.

A helyszín

Bükkszentkereszt - Hollóstető környezetének, kristálytiszta levegőjének, jó klímájának köszönheti hírnevét. 600 méter átlagmagasságban fekszik hegyek által körülzárt völgykatlanban. Magyarország egyik legmagasabban elhelyezkedő települése. A közlekedésből nem kevés mennyiségű szennyező anyag jut a levegőbe, mégis a település levegőminősége jelenleg kiváló. A terület asztroklímája is kiváló, ez biztosítja a tudományos igényű megfigyelések, a távoli s halvány objektumok észlelésének lehetőségeit. Köszönhető mindez a tengerszint feletti magasságnak, a szubalpin klímának és a minimális fényszennyezettségnek.

A község hangulatos tája, domborzati adottsága ellenére kevés építészeti értékkel rendelkezik. Ezzel az épülettel célom nem csak egy új funkció telepítése, hanem a település környezetében egy látványosság létrehozása is. A legközelebbi nagyvárosban, Miskolcon található csillagvizsgáló, de az oktatási célokat tölt be és komoly kutatásokra nem alkalmas.

A létesítmény funkciója

A tervezett épület csillagászati kutatóközpont, melynek elsődleges funkciója a kutatás, a gondnok és kutatók számára szállás biztosítása. A létesítményben csillagászati megfigyelés, asztrofotózás történik. Az épület konferenciák rendezésére alkalmas, maximum 30 fő számára. Az asztrofotók ilyenkor kiállíthatóak a felső szinten található alkalmi kiállítótérben.

Tömeg, alaprajzi rendszer, funkcionális elrendezés, tájolás

Az épület tömegének tervezése során a célom az volt, hogy a funkció szellemisége tükröződjön a tömegen, ugyanakkor az épület alkalmazkodjon a környezetéhez, a tájegység hangulatához. Az épület tömegét egy bekötő út tengelyére szerveztem, amely északi irányból a gyalogos és gépkocsival történő megközelítését biztosítja.

Az épület tömegét a kupolát hordó belső torony köré szerveztem. A kupola nem a hagyományos értelemben vett kupolát jelenti, mivel ebben az esetben egy kocka alakú dobozt értünk alatta. Az épület működését szintenként elkülönített funkciókra osztottam.

A földszinten található a gondnok lakása. Ő állandó lakója az épületnek, így egy, akár két ember számára is alkalmas lakást kapott. Lakásából közvetlenül megközelíthető a műhely is, melynek angol akna enged természetes bevilágítást. Továbbá ezen a szinten található a gépészeti tér, autóbeálló és a tárolók.

Az első emeleten található a két fizikus és egy mérnök szobája. Ők kéthetes váltásban dolgoznak itt, tehát ők csak lakószobát kapnak. A három szobához tartozik saját fürdő. A konyha, az étkező közös, ezek egyben a konferenciák esetére a vendégek szükségleteit is kiszolgálják. A konferenciatér maximum 30 ember befogadására alkalmas, időszakosan használt tér.

A második szinten található a kutatólabor, műhellyel, kiszolgáló helyiségekkel. Innen nyílik egy csillagászati megfigyelő terasz is. Ennek a megfigyelő terasznak a földszinten található tárolóban tartják a kisebb méretű teleszkópjait.

A kupolába az épületből nem lehet feljutni, oda a csillagászati megfigyelő teraszról vezet fel lépcső. Erre ellenőrzés, javítás során van szükség, egyébként a teleszkópot és a kupolát a kutatótérből irányítják gépi vezérléssel.

A kupola működése

A teleszkóp rezgésvédelme érdekében a lemezalapon 4 db 20/20-as vasbeton pillér kerül átvezetésre, az alapozástól eldilatálva. Ezek pontalapokat kapnak. A 4 db pillér a kupoláig felmenő szerkezet, félúton merevítve.
A kupolát egy kettős körgyűrűt forgató motor mozgatja. Ez a megszokottól teljesen eltérő, egyedi megoldás.

Részletek az opponenciából – Rudolf Mihály

„Régészektől, őstörténészektől tudhatjuk (ha csak fragmentum szerűen is), hogy a – Szeleta kultúrától az ókori Szkítákig, a Szarmatáktól és Keltáktól az Árpádház kiteljesedéséig – helyszínünk igen komoly területe a kultúrtörténet atlaszának. Eleink a kora kőkortól hagyták itt emlékeiket, s a bronzkortól a középkorig jelentős számú vár, sánc, erődítmény hirdeti a múltat.”

Saját munkámra három hónapos távlatból visszatekintve én is egy erődítményt látok, amely büszkén emelkedik ki a természetes környezetből, spirálisan ölelve, óvva a kozmosz titkait.

„Kovalik modern prizmát, kubisztikus épületet javasol "beadni" a tájba. Nem organikus tér- és tömegformát javasol (mint Csete Orfűn, Makovecz a Pilisben vagy épp tanítványaik szerte az országban), hanem fekete négyzetes hasábot, mint magot övez egyre magasodó üvegkubussal négy oldalán. Ellenpontozza az organikust, a zöld növényekkel benőtt bükki őserdőt egy kristály szerkesztésű többszintes üvegtömeggel. (…) Kovalik feltételezi, hogy jobb gazdasági kor érkezik, s Hollóstetőn felépülhet egy kutatóközpont, s méginkább lesz rá erő, hogy nap mint nap gondoskodjon valaki az üvegkubus tisztaságáról, a falevelek eltakarításáról, a nyüvek távoltartásától, egyszóval a flóra és fauna ellentartásáról. Laboratóriumban kezelt építészeti gondolatról van szó, dehát milyen legyen egy diploma, ha nem előremutató, a mércét magasra tartó? Kovalik álomvilágban él és ez így van rendjén, egy diplomázónak kötelessége, hogy álmodozó legyen, kikapcsolja a hétköznapok szürkeségét, az építészetet manapság hínár és folyondár módjára lehúzó sátáni erőket. Igen, prizmát kell tenni a burjánzó, agresszív zöld természetbe. Az épített környezetnek folytatnia kell a teremtést. Ha kell, ellentpontozva. „

„Merész gondolattal üveget visz lomb közé, kockát organikus vonalakra emel, prizmát mutat embernek, természetnek, égnek, földnek.”