Kutatópark a Baumit osztrák központjában
Az építőanyagok és az egészséges környezet kapcsolatát vizsgálja az a kutatás, amelyet az ausztriai Wopfinger Baustoffindustrie GmbH Baumit kutatóparkjában végeznek több tudományos területre kiterjedően.
A kutatás célja, hogy megszülethessen egy tudományosan is megalapozott tanulmány, mely az építőanyagok egészségre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A 3 millió eurós költségű projekt 2018-ig tart, de részeredményeket már korábban is publikálni fognak.
Európa legnagyobb építőanyag-ipari kutatóparkjában, a Baumit wopfingi központjában, tíz modellházat építettek fel annak vizsgálatára, hogy a különböző építőanyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre, és kidolgozzák az optimális lakóklíma modelljét.
A kutatásban négy szervezet tízfős csapata dolgozik. A belső tér levegőjének összetételét; a hőmérséklet, a páratartalom és a károsanyag-kibocsátás összefüggéseit az Institut für Baubiologie und Bauökologie – ’Építés-biológiai és Ökológiai Intézet’ vizsgálja.
A Fachhochschule Burgenland építőipari főiskola higrotermikus szimulációt végez, ez az úgynevezett Computational Fluid Dynamics Simulation vizsgálati módszer, amelyből a beltéri klíma és a hőkomfort összefüggéseire következtetnek.
A bécsi orvosi egyetem, a MedUni Wien pedig azt vizsgálja, hogy az egyes építőanyagok hogyan hatnak az emberek komfortérzetére. Erre az Indoor-Air-Quality analízissel következtetnek a belső tér klímájából, a levegő ion és illékony szerves vegyület tartalmából (VOC), a levegőben lévő részecskék összetételéből és az olyan érzékszervi észlelésekből, mint amilyen a zaj és szagok.
A Baumit a tesztházak kivitelezésén kívül az energetikai, akusztikai és a zajterheléses vizsgálatokat végzi. A kémiai paraméterek, értékek (pl. VOC, aroma anyagok, radon stb.) valamint a porszennyezési adatok kiértékelését külső intézetek végzik.
A mért paraméterekből következtetni lehet az egyes alapanyagok allergiás reakcióira, a fáradtságra és aktivitásra, az alvás minőségére, és az általános vitalitásra gyakorolt hatására - vagyis fel lehet tárni az akusztikai ingerek és a közérzet összefüggéseit.
A tipizált házak minden paraméterben egyeznek, csak a felhasznált építőanyagok különböznek. Az objektív mérés érdekében a kísérleti épületeket automatikusan szellőztetik. A házakban egyenként 33 szenzor 20 másodpercenként méri a helyiség klímájának minőségét és az adatokat egy központi szerverre küldi, amely hetente 30 ezer adatot rögzít és küld el. A továbbított anyagok forrása anonim, és nem ismert, hogy melyik tesztház, milyen anyagokkal épült.
A kutatás eredményének ismeretében tényekkel lehet alátámasztani az egyes építőanyagok által az egészségre, a közérzetre és a beltéri levegő minőségére gyakorolt hatását. Mindezek a további termékfejlesztések alapját fogják képezni.
Annak ismeretében, hogy az egyes anyagoknak és rendszereknek milyen előnyei vannak, alátámasztható a termékek értéktöbbletének kommunikációja, és valódi ár-érték arány állapítható meg.
