Lajta Béla Emlékkiállítás
Budapest Főváros Levéltárának ez év őszi építészettörténeti kiállítása a 20. századelő egyik meghatározó hazai építésze, a kilencven éve elhunyt Lajta Béla (1873–1920) előtt tiszteleg. A kiállítás megnyitója 2010. október 11. 15 óra.
Alig két évtizedes pályája alatt Lajta rendkívül változatos, épületről-épületre új megoldásokat felmutató, ugyanakkor egyenletesen magas színvonalú életművet hozott létre. Legkorábbi alkotásai Lechner Ödön nemzeti szecessziós törekvéseihez csatlakoztak. Első jelentősebb figyelmet kapott, fővárosi épületei – az Izsó utcai Malonyay-villa vagy a Wechselmann-féle Vakok Intézete a Mexikói úton – 1906 után az angol Arts and Crafts, a finn nemzeti romantikus építészet és a hazai népi építkezés tanulságait ötvözték.
1910 táján a Bárczy-éra városvezetése nemcsak iskolaprogramjának legigényesebben kivitelezett darabját, a Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskolát, de az új városi könyvtár és kultúrpalota monumentális feladatát is Lajtára bízta, az utóbbi megvalósítását azonban a háború megakadályozta. A pesti zsidó szentegylet építészeként működésének fontos terepe volt a síremlékművészet is, ahol rendkívüli díszítő-fantáziája nemes anyagokban ölthetett testet. Lajta 1910 körüli érett alkotásai – például a mai Új Színház a Paulay Ede utcában, testvéreinek Szervita téri üzletbérháza vagy az említett iskolaépület – a korszak európai élvonalába sorolhatók, sok tekintetben pedig már az 1920-as évek art decóját, modernizmusát előlegezik. Nem meglepő, hogy az 1930-as évek magyarországi progresszív építészete éppen Lajta Bélában lelte meg egyik elődjét.
2010-ben van a Lajta Béláról magyar nyelven megjelent egyetlen összefoglaló mű kiadásának 40. évfordulója is. Az építészet története iránt érdeklődő közönség és a szakirodalom Lajta-képét is e mára megkopott szemléletű, adataiban sok kiegészítésre szoruló monográfia határozza meg. Alkotásainak jelentősége ellenére az építészről mindeddig nem rendeztek eredeti dokumentumokat felvonultató kiállítást. A fellelhető Lajta-dokumentumok többségét őrző Fővárosi Levéltár más köz- és magángyűjteményekkel együttműködve ezért gondolta időszerűnek az életmű legalább vázlatos bemutatását, e dokumentumok legfontosabb darabjainak a közönség elé tárását. Kiállításunk egy összetettebb, talán töredékesebb vagy ellentmondásosabb, de épp emiatt az eddiginél nagyobb történeti hűséggel bíró Lajta-kép kialakításának akar a kezdő lépése lenni.
A Fővárosi Levéltár tárlata egyrészt az alkotói személyiséget kívánja az eddigieknél árnyaltabban megrajzolni: első egysége az életrajzi kronológiát csak lazán követve Lajta építészetének néhány inspirációs forrását, illetve szellemi és társadalmi kapcsolatrendszerének rekonstruálható elemeit mutatja be. Itt – számos eddig ismeretlen építészeti dokumentumon, a Leitersdorfer-családra (ez volt a tervező eredeti vezetékneve) és az építész fontosabb megbízóira vonatkozó iratokon túl – olyan kuriózumok is láthatóak lesznek, mint a Lajta hosszas európai és észak-afrikai tanulmányútjai során beszerzett jelentős fényképgyűjtemény néhány szép darabja, vagy egykor az építész tulajdonában lévő iszlám kerámiatöredékek, népművészeti és liturgikus tárgyak.
A kiállítás második egysége az építészet, a főváros épített öröksége iránt érdeklődő közönség által jól ismert, de mára – sőt sok esetben már tervezőjük életében – nagyrészt átalakított, megcsonkított főművek részletesebb bemutatására törekszik. Amennyire az igen töredékesen fennmaradt források engedték, igyekeztünk megjeleníteni a tervezési folyamat egymásra következő, sokszor nagy eltéréseket mutató fázisait, a megvalósult épület jellegzetes részleteit, sőt néhány épületnél a későbbi átalakulás egyes fázisait is – jórészt korábban kiállításon be nem mutatott tervek, archív fotók és dokumentumok segítségével. Külön kiállítási egység idézi fel a Lajta-iroda önálló alkotóként is nevet szerzett munkatársainak – többek közt Málnai Bélának és Kozma Lajosnak – a korai munkásságát.
A kiállítással egy időben valósul meg a „Lajta Béla virtuális archívum” elnevezésű on-line projekt, amely az építészre és műveire vonatkozó képi és írott dokumentumok, egykorú sajtóanyag lehető legteljesebb összegyűjtését és jól áttekinthető rendszerben való prezentálását kísérli meg, helyt adva egyúttal a Lajta-kutatás legújabb eredményeit képviselő tanulmányoknak is.
A kiállítás megnyitója: 2010. október 11. 15 óra.
Helyszín: Budapest Főváros Levéltára (1139 Budapest Teve u. 3-5.)
Az Építész Továbbképző szervezésében kreditpontot érő kiállítás látogatás Csáki Tamás művészettörténész tárlatvezetésével 2010. október 28-án 15 órától.
Tervezett séták (később meghatározott időpontokban):
- Zuglói séta: Malonyay-villa, Zsidó Gimnázium, Vakok Intézete, Chevra Kadisa Szeretetház, Mazsihisz Szeretetház
- Belvárosi séta: Lajta testvérek üzletbérháza, Erzsébetvárosi Bank egykori szék- és bérháza, Vas utcai Iskola, Harsányi testvérek bérháza
- Temető séta: Salgótarjáni úti temető, Kozma utcai temető
Az egyes alkalmakra külön-külön, előzetes jelentkezés szükséges!
részvételi díj: 1.500,- Ft
kredit: 1 pont
Jelentkezés és további programok az Építész Továbbképző honlapján.
