"A 21.századi építészetnek nemzetinek kell lennie, a régi mindig szebb és jobb, mint az új" – jelentette ki Lázár János építési és beruházási miniszter Fertődön, az Esterházy-kastélyban rendezett III. Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencián. A tárcavezető bejelentette: a kormány ősszel az Országgyűlés elé terjeszti az új építésügyi koncepciót, amelyben külön fejezetet szentelnek a kulturális örökségvédelemnek.
Harmadik alkalommal ad otthont a fertődi Esterházy-kastély a magyar tájépítészeti oktatás kiemelkedő alakjáról, Mőcsényi Mihály Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítészről elnevezett konferenciasorozatnak. Míg tavaly a barokk kertművészet, ezúttal a zene- és kertművészet kapcsolata kerül fókuszba. A nemzetközi konferencia megnyitóján Lázár János építési és beruházási miniszter kifejtette: 30 év után először van újra építésügyi minisztérium hazánkban, ennek köszönhetően szervezetileg, érdekérvényesítő képességének méltó helyére kerülhet a magyar kulturális örökségvédelem is. Lázár János elmondta, a területet felügyelő tárcavezetőként a nemzeti építészet mellett tör lándzsát a posztmodern kortárs építészete helyett. Lázár János nehéz vitákra számít a témában, de szerinte egy sarokpontja van a kormány álláspontjának: ami a II. világháború előtt, vagy a háború után a nemzeti építészet jegyében épült, az védelmet és támogatást igényel.
"A magyar kortárs kormányzati politika építészeti vonalában a réginek fontosabb szerephez kell jutnia, mint az újnak, mert első kötelességünk, hogy a régit helyre hozzuk, használatba és birtokba vegyük" – szögezte le a miniszter, aki szerint ez érvényes a kiürülő belvárosok védelmére ugyanúgy, mint a számos állami köztulajdonban lévő épületre.
Lázár János ugyanakkor hangsúlyozta, nem csak építeni kell, hanem hasznosítani is, ennek érdekében pedig nyitnak a magántőke felé is.
"2030-ra Magyarországon el kell érni, hogy a műemlékek újjáépüljenek és megtalálják új funkciójukat. Ehhez új szabályozásra, új üzleti konstrukciókra, de elsősorban társadalmi támogatásra van szükség" – szögezte le Lázár János.
Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke felidézte, egy évvel ezelőtt Eszterházán jelentették be a Magyar Kertörökség Alapítvány működésének megkezdését. Szakmai civil ernyőszervezetként nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a hazánkban található csaknem kétezer történeti és történeti értékű kert megőrzésében és megújításában vezető szerepet vállaljanak a jogszabályi környezet kidolgozásában való aktív részvételtől a gazdasági és ökológiai fenntarthatósági modellek kidolgozásán keresztül a kertörökség ügyének újra köztudatba emeléséig – emlékeztetett az MKA elnöke, aki szerint az elmúlt évek történései, a járvány miatt elrendelt karantén, a klímaváltozás okozta aszály, valamint a természeti erőforrásaink iránt megnőtt kereslet az energiaválság miatt mind több embert ébreszt rá az épített, természeti és e kettőt ötvöző kertörökség fontosságára.
"Kertművelőként nekünk is le kell hajolnunk, hogy a magyar kertörökség újra felemelkedhessen" – fogalmazott Herczeg Ágnes.
Egresitsné Firtl Katalin, a társszervező házigazda Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében emlékeztetett: Eszterháza három pillére az épített, a természeti és a kulturális-szellemi örökség, ezen belül is Haydn munkásságának köszönhetően a zenei örökség. Eszterháza mindezeknek együtt vitathatatlanul hiteles helyszíne – tette hozzá az ügyvezető, aki arról biztosította a hallgatóságot, hogy odaadással gondozzák ezt a nagyon gazdag, sokszoros kulturális átfedésekkel rendelkező értékes hagyatékot. Egresitsné Firtl Katalin szerint ahogy Esterházy Fényes Miklós a 18. században ismeretlen, kuriózumnak számító növényekkel gazdagította és alkotta meg ezt az egyedülálló barokk tájat, úgy napjainkban is meg kell találni az épített örökséghez illeszkedő, fenntartható természeti környezetet.
A Mőcsényi Mihály konferencia központjában idén a kertművészet és a zene kapcsolata áll, így a neves hazai kerttörténészek mellett zenetörténészek is bepillantást engednek a kert- és zeneművészet nagy találkozásaiba. Így többek között a konferencia előadói közt szerepel Mona Dániel zenetörténész, aki azon túl, hogy beavatja a résztvevőket Beethoven és Martonvásár kapcsolatába, "Hangok a kertből" címmel interaktív zenés sétára kíséri október 1-én, a Zene Világnapján a résztvevőket. Rácz Márton karmesterként, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár pedig a magyarországi Wagner Társaság elnökeként tart előadást a kertek és zene kapcsolatáról. Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók Rádió műsorvezetője a romantika mesterének, Mendelssohn-nak és családjának kertjükhöz fűződő különleges kapcsolatáról tart előadást október 1-jén a családi nap keretében, nem csupán a szakmai közönség számára. A konferencia nemzetközi előadói online kapcsolódnak a szimpóziumhoz, akik révén a résztvevők a többi között megismerhetik, milyen szerepet játszott a zeneművészet az angol, francia és olasz történeti kertek fejlődésében régen és napjainkban. A tanácskozáson felszólal többek között Gillian Mawrey, a Historic Gardens Foundation alapítója és elnöke, valamint Stefano Trevisi a Benetton Alapítvány Musica Antica in Casa Cozzi program művészeti igazgatója. A háromnapos konferencián a szakmai és művészeti programok mellett ingyenesen látogatható gyermek- és családi programok is várják az érdeklődőket. Diákcsoportok számára pedig ingyenes, szervezett pedagógiai programot kínálnak a szervezők, amelyek segítségével közelebb kerülhetnek a zene- és a kertművészet érdekességeihez.
Forrás: Magyar Kertörökség Alapítvány
