Lepsényi Gabriella: Mór városközpont
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara építész és településmérnök hallgatóinak munkái
Műszaki leírás a tervről
A tervezési terület Mór város központjában közel két és fél ha-on terül el. Mór Fejér megyében, a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81 sz-ú főút mentén elhelyezkedő kisváros, melynek gazdasága az utóbbi évtizedben látványos növekedésnek indult.
A város peremén ipari park alakult, mely számos nagyvállalatnak ad otthont, amelyek viszont nagyszámú munkaerőt foglalkoztatnak. Valószínűleg - a város egyéb előnyei (mind közlekedésileg, mind fekvését illetően kedvező elhelyezkedés, kellemes morfológiai adottságok, szép táji környezet) mellet - sokak számára e-miatt vált vonzóvá a letelepedés és a lakosság száma évről évre növekszik. Ez generálja a folyamatot, hogy az alapellátáson túl növekszik az igény a helyben fellelhető kereskedelmi és szolgáltató helyek választékának növekedésére is. Jelenleg azonban az üzlethelyiségek telítettek, hiány mutatkozik e-téren.
Az általam választott területen elterülő több mint fél ha-os piac régóta "szégyenfoltja" a városnak. Központi elhelyezkedéséhez képest elhanyagolt, igen szomorú látványt nyújt az üres, kaviccsal felszórt tér a rossz állapotú, esetleg romos épületek között. Funkcióját sem képes maradéktalanul ellátni, semmilyen tekintetben nem felel meg a "mai kor követelményeinek".
A látványtól és esztétikától eltekintve megoldatlan még a parkolás és közlekedés problémája is piacnapokon - péntekenként. Ezen a közel két és fél ha-on nem található egybefüggő zöldfelület, mert ahol lenne rá hely, ott főként péntekenként, parkoló gépjárművek foglalják a helyet, hogy még a gyalogosközlekedést is akadályozzák. Igaz, hogy a szomszédos tömbökben található összefüggő zöldfelület - ezek közül egy közpark -, és a tervezési területen is van pár említésre méltó faegyed, de ezek rendezése, új parkok, sétányok kialakítása is feladat a gépjármű közlekedés és parkolás, a kereskedelmi- és szolgáltató funkciónak helyet biztosító épülettömbök kijelölése, és a piac területének emberibb léptékűvé és használhatóbbá tétele mellett. A tervezés során igyekeztem egy, a városi szövet léptékéhez igazodó, abba betagolható, optimálisan használható szerkezetet kialakítani, mely képes ellátni a fent feladatként megnevezett funkciókat.
A tervezés során a tömböt két tengellyel négy részre osztottam. Az ily módon kialakult négy tömbből három kompakt egységet alkot, keretes beépítése révén. A negyedik tömb nagyrészt a régi piacterületből fennmaradt szabad terület, mely az újonnan létrehozott térfalakkal határolva egy kisvárosi léptékű teret képez, szabadtéri színpaddal. A piactér funkciót továbbra is megtartva, egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Az Ény-ról hozzá kapcsolódó épület - földszint + tetőtér -, illetve a Dk-ről csatlakozó keretes tömb - mely földszint + emelet + tetőtér építménymagassággal rendelkezik, kereskedelmi szolgáltató funkciójú - udvaraikban melyek mindkét esetben összeköttetésben állnak a térrel (az előbbi egy lépcsővel, az utóbbi átjáróval) azonban helyet kaphat a piac egy-egy része. Ezzel a megoldással, a pénteki piacok a városi szövetben oldódva, annak természetes részét képeznék. A nagyságtól függően tölthetnék fel az egyes udvarokat, ill. akár a tömböket elválasztó széles közlekedési tengelyeket is.
A Polgármesteri Hivatal tömbje tulajdonképpen maga a kastély telke egy kis hozzátoldással, mellyel lezárul a tömb és keretes beépítést kap a toldás földszint + tetőtér. Funkcióját tekintve a hivatalhoz tartozik, átjárhatóságot biztosít azonban különleges események alkalmával. A belső udvarban zöldfelületek, díszkertek kerültek kialakításra. A kastélytól Ék-re elhelyezkedő tömb - földszint + emelet + tetőtér - megtartotta eredeti kereskedelmi, szolgáltató funkcióját, belső udvara szintén több helyről megközelíthető, zöldfelülettel gazdagon ellátott.
A fent már említett elválasztó tengelyek fasorokkal és járható pázsitágyásokkal szegélyezettek, találkozásuknál egy a tengelyeket összehozó szökőkút került kijelölésre.
A tervezési területen, a fennmaradt tér a hozzá Dk-ről csatlakozó tömb alatt egy 5000m˛- es, kb 200 gépjármű elhelyezésére szolgáló egyszintes mélygarázs került kijelölésre, melynek be-, illetve kivezető rámpája a területet Ék-ről határoló kiszolgáló útra csatlakozik, így lejtése minimális a terepadottságok következtében. A mélygarázs optimális, súlypontban való elhelyezkedése következtében megoldja a belváros jelentős parkolási szükségletét.
A tömböt Dk-ről határoló főút mentén jelentős zöldsáv, közpark került kialakításra, a tervezett sétány mentén.
Az egyetlen földszint + két emeletes, lapostetős épület zöldtetőt kapott és mögötte az emeleti lakásokhoz tartozó, szintén zöldtetős garázs valósítható meg. Ettől Dny-ra, a tömb sarkát érintő patak medrének csatornázott részét kinyitva egy szintén jelentősebb impozáns zöldfelület kerülhet kialakításra. A tervezési területen kívül eső, de ahhoz szervesen kapcsolódó Polgármesteri Hivatal előtti tér díszburkolatot kapott és különféle zöldfelületeket, kertészeti elemeket. A Dózsa György útról a forgalmat a Vértes utca felé terelve, (egy újabb körforgalmi csomóponttal megoldva) a tér igazi dísztérré változhat, mely - a kizárólag gyalogosforgalomnak köszönhetően - a városi park és a tervezési terület belső tömbjeinek jobb kapcsolatát eredményezi.
