2009 nyarán Tamás Polster ingatlan tanácsadó bemutatott Havas István piarista páternek, aki franciatanár is, és egyben a leuveni magyar egyetemista diákok kollégiumának vezetője. Azzal a megbízással fordultak hozzám, hogy készítsek egy vázlattervet a kollégium hátsó udvarának végében található épületre, mely jelenleg részben kihasználatlanul áll, és méltatlan körülmények között ad helyet egy kápolnának. A kérés az volt, hogy a kápolna legyen egy kicsit nagyobb, és a már iratraktárként nem funkcionáló helyiségek vendégszobák legyenek az idelátogató tanárok és egyházi személyek számára.
Az épület belső alaprajzi kialakítása minden kötöttség nélkül lehetséges, az egyetlen udvarra néző homlokzatán a nyílások tetszés szerint megváltoztathatók. A hátsó traktus földszintes része felett nyeregtetős felülvilágítót építettek, mellette az épület kétszintes, és kis ablakokkal néz a felülvilágítóra. Az épület hagyományos szerkezeti kialakítású, tégla teherhordó falas, fafödémes, részben lapos, részben félnyeregtetős ácsszerkezet. A homlokzat nyerstégla, a tető héjazata bitumenes lemezfedés.
Az épület belső udvaros elhelyezkedése, kiszolgáló épület funkciója a szakrális megjelenést egyáltalán nem mutatja. Az elképzelésem szerint a kápolna bejáratát az udvart átlósan átszelő utat szegélyező keresztút jelöli ki, mely rásimul a kerítésre, vagy éppen az út másik oldalán sorakozik. Több variáció is készült. Az oszlopok körül és között a francia kertre oly jellemző nyírt sövény kerülne ültetésre. A keresztút stációinak képei rézlemezből készülnének, melyeken a jelenetek kirajzolását a perforáció alakítja: nappali fényben sötét lyukak, este a képek mögé helyezett lámpafény pontokon keresztül világít ki. A keresztút stáció képeit Zsuffa András készítette.
A kápolna kis előtérről nyílik, mellette sekrestye van. A kollégiumban egy tucat diák tanul. Ez indokolja a kápolna utolsóvacsora-szerű berendezését, az oltár körré a fal mellé helyezett székekkel, emlékezve az apostolokra. Itt is több variáció készült. Az oltár és az olvasók szalagszerű összefogása a mise tanító és áldozati részének szerves egységét hangsúlyozza. A másik esetben az oltár és az azt körülölelő székek között, a padlón intarziaként összefutó csíkok az oltáron eucharisztia, a bor és víz az áldozati ostya misztériumát hivatottak szolgálni. A templomot jelző torony, melyen a kereszt messziről látható, a belső használat miatt okafogyott, így a kereszt nem kívül, csak a terem mennyezetéről lelógatva jelzi a római katolikus liturgiát.
A belső térben alkalmazott anyagok: lazúrosan kezelt fa és az üveg a bútorokon, nyers, esetleg vakolt téglafalak, padozat, látszó fagerendás födém az épület szerkezetein.
A kis ház két vendégszobája az udvarból nyílik, kettő az emeleten található. Az udvari szobák egy-egy zuhannyal felszereltek. Az emeleti szobák közös előtérrel és vizeshelyiségekkel rendelkeznek a földszinten, és közös erkéllyel az emeleten.
Az épület felújítása kivitelezésre nem került, a gazdasági világválság, szűkös anyagi források további támogatókat igényelnek az ingatlan fejlesztésére, és még több áldozatot a hívektől.
Zsuffa Kálmán
vezető tervező: Zsuffa Kálmán
szobrok: Zsuffa András Keresztút képei
tervezés éve: 2009
bruttó szintterület: 200 nm