Lezárult a közönségszavazás a Népliget megújításának ügyében – Kihirdették a nyertes pályaművet
November 10-én a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben ismertették a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett Népliget tervpályázat díjazott munkáiról szóló közönségszavazás eredményét.
A Fővárosi Önkormányzat 2022 nyarán írt ki tájépítészeti ötletpályázatot a Népliget megújítására, amelynek célja az volt, hogy eldőljön, milyen koncepcióterv alapján valósuljon majd meg a park lépésről lépésre történő rehabilitációja. A felhívásra 16 pályamű érkezett, ebből 6-ot díjazott a tájépítész szakemberekből és a Népliget megújításában érdekelt szereplőkből álló zsűri.
Első helyezettet a projekt komplexitására és léptékére tekintettel nem hirdettek. A pályázaton második helyezést a 4D Tájépítész Iroda, megosztott harmadik helyezést az OpenSpace Kft., az Újirány Építész Kft. és a Geum Műterem ért el. Megvételben a Garten Stúdió és az Objekt Tájépítész Iroda terve részesült.
Kezdetektől a koncepció részét képezte, hogy a pályaművekről idővel a parkhasználók, városlakók is elmondhatják a véleményüket. Az első közönségszavazást a szabályozás hiányosságai miatt le kellett zárni, a második azonban, amelyen november 3-ig lehetett voksolni, eredményesen zárult, azt, hogy melyik pályamű lett a szavazók körében a legnépszerűbb, november 10-én hirdették ki a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben. A legtöbb voksot és így a 3 millió forinttal járó közönségdíjat a korábban megosztott harmadik helyezést elért OpenSpace Kft. (vezető tervező: Pápai Veronika; munkatársak: Bulath Janka, Lugosi Flóra, Lenkai Borbála, Lénárt Eszter) 7-es számú pályaműve kapta.
Az eseményen tartott beszédében Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a közönségszavazással azt szerették volna felmérni, hogy mennyiben tér el a parkhasználó közönség és a szakmai zsűri véleménye. A Népliget további sorsáról szólva kifejtette, hogy bizonyára mindenki érzi, hogy a Fővárosi Önkormányzat – és általában véve az önkormányzatok – milyen anyagi helyzetben vannak, ehhez képest sikerként könyvelhető el, hogy a Népligettel mint régi adóssággal el tudtak kezdeni foglalkozni. A pályázati folyamat továbbvitele jelenleg zajlik, intézkedési tervet készíttetnek a BFVT (Budapest Főváros Városépítési Tervező) Kft.-vel. Kisebb változtatásokra már eddig is sor került, például november 1-től a BKV, az Arriva és a Volánbusz kivonult a Népligetből, így az már nincs "buszpályaudvarként" hasznosítva. A Budapesti Közműveket pedig meggyőzték arról, hogy a Főkert leromlott telephelyének újratervezését ne a Mutatványos téren kezdje meg.
Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese elmondta, hogy vannak olyan beruházásai a városnak, amelyeket nem egy pillanat, hanem egy hosszabb időszak alatt tud elvégezni. Ezt az időszakot alapozza meg, ha stratégiai terv születik az adott területtel kapcsolatban, mint ahogyan az a Népliget esetében is történik. A park megújításának első lépése az ötletpályázat kiírása volt. A beérkezett ötleteket összefésülik, hogy abból egy egységes koncepció alakuljon ki. Kerpel-Fronius Gábor adta át a közönségdíjat Pápai Veronikának, az OpenSpace Kft. vezető tervezőjének.
Pápai Veronika kiemelte, hogy a Népliget sok szempontból különleges, már csak azért is, mert Budapest talán egyetlen olyan, városi szövetbe ágyazott parkja, aminek nagyon jó állapotú zöldfelületei vannak. Ez volt a tervük kiindulópontja is, szem előtt tartották, hogy minden elem, ami bekerül a parkba, azt szolgálja, hogy a jövőben is a természet élvezete lehessen itt a legnagyobb attrakció. Az új, a látogatóélmény fokozásával, ugyanakkor nagyobb környezeti terheléssel járó funkciókat a természeti értékek tiszteletben tartásával a park szélére szervezték. A pályamű bemutatása az ötletpályázat honlapján elérhető, itt olvashatók a következő sorok is: "A pályázat egy visszafogott, túlzásoktól mentes javaslatot ad a Népliget rehabilitációjára. Kerüli a látványos, öncélú attrakciókat, szép megoldásokat ad a fennálló problémákra. A pályamunka legerősebb gondolata, vezérlő elve a természeti értékek védelme és a kialakult táji értékek megőrzése. Ezt a feladatot komolyan is veszi, ennek mentén tesz javaslatot a funkciók elhelyezésére. A felhagyott történeti tereket szeretné újraéleszteni a meglévő faállomány maximális figyelembevételével."
