Liget park fórumot hirdetett a Liget Budapest projekt parkbiztosa
Több mint száz civil és szakmai szervezet részvételével Liget park fórumot hirdetett szeptember 21-re Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatokért felelős miniszteri biztosa.
Persányi Miklós csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén közölte, nemrég kinevezett biztosként három fő célt tűzött ki: kellemesebb és többeknek tetsző Ligetet; kevesebb autót, több természetet, valamint zöldebb Ligetet, még több fát szeretne.
Mint emlékeztetett: 22 éve vezeti a Fővárosi Állat- és Növénykertet, és egyik alapítója a 20 éve létrejött Liget Köztársaság Egyesületnek is, amely már 2000-ben Liget-stratégiával jelentkezett.
A szakember elmondása szerint a Városligetet számos probléma jellemzi: a terület felét nem lehet parkként használni, mert egy autópálya forgalma dübörög rajta keresztül, egyes részeken lumpenkocsmák, bóvliárusok működnek, hatalmasak a lebetonozott felületek, autók tömege használja parkolónak a Ligetet, autóversenyre kialakított méretűek az utak és tömegrendezvények közönsége tiporja le a zöldfelületeket.
Lehetne beszélni az elkorhadt padokról, a szemétről, a vandalizmusról, néhol a közbiztonság hiányáról is - vetette fel, hozzátéve: ezen a területen az utóbbi években már látható a változás, évtizedeken át azonban hiába szólt a park problémákról a Liget Köztársaság, mert a Városligetnek "nem volt igazi gazdája".
Persányi Miklós hangsúlyozta: olyan Ligetet szeretne, amelyben sokkal több a zöldfelület és kevesebb az autó, amely sokféle szolgáltatást nyújt 21. századi színvonalon és minden részletében gondozott, amely a közvetlen szomszédságában élők mellett szolgálja a város egészét, sőt az egész országot.
Elmondása szerint a Liget Budapest projektnek köszönhetően most 15 milliárd forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a park megújuljon, és a tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Stúdió terveit is szakmai konszenzus övezi a tájépítészek között, de az is cél, hogy társadalmi konszenzus is övezze.
Megoldandó feladat a Városliget, mint tájképi jellegű park helyreállítása és zöldfelületeinek növelése, a hetvenes évekig ugyanis még a Liget több mint felét a BNV foglalta el kétes esztétikájú épületeivel, melyekből a mai kor is örökölt néhányat - idézte fel, hozzátéve: komoly veszteség volt az Ötvenhatosok terének hiányzó sávja is, amelyet az ötvenes években lebetonoztak. Persányi Miklós kiemelte a park fáinak elhanyagolt állapotát és az invazív fafajták jelenlétét, figyelmeztetett azonban: még egy jól gondozott parkban is évente a fák egy százalékát cserélni kell.
Terveiről szólva a miniszteri biztos elmondta: a Ligetben korlátozni kell a tömegrendezvények számát, és ezeket nem szabad a zöldfelületekre ráengedni, az átmenő autóforgalmat és a P+R célú használatot mihamarabb meg kell szüntetni, a Kós Károly sétányt gyalogos és kerékpáros úttá kell tenni, az Állatkerti körútra pedig csak a troli- és célforgalmat szabad ráengedni.
A szakember szerint "több természetre", a Városliget élővilágának tudatos és célzott átalakítására, a természetesebb állapot arányának növelésére, valamint a természettel való találkozások lehetőségének javítására van szükség. Bármilyen fakivágás előtt átlátható és többoldalú vizsgálatot kell végezni, figyelembe kell azonban venni, hogy nem létezik olyan park, amelyben ne kellene fákat kivágni - emlékeztetett.
Persányi Miklós újraszámoltatta a Liget zöldfelületi, beépítettségi, burkoltsági mutatóit, így kiderült, hogy a tervezett állapothoz képest is tovább lehet növelni a zöldfelületet, a telekhatáron túl is. A 2014-es állapot szerint a Városliget 911 ezer négyzetméteres területének 4,3 százaléka beépített (ebbe beleszámít az év nagy részében száraz műjégpálya is), 34,8 százaléka burkolt felület, 0,6 százalék valódi vízfelület, a teljes értékű zöldfelület (546 000 m2) és a térszíni zöldtető (1180 m2) együttes aránya pedig csaknem 60 százalék. A tervek szerint a burkolt felület nagysága 8,1 százalékkal, azaz 74 ezer négyzetméterrel csökken, míg az állandó vízfelület 3,1 százalékkal, a teljes értékű zöldfelület és a térszíni zöldtető pedig együttesen 2,2 százalékkal nő 558 ezer, illetve 10 ezer négyzetméterre. A miniszteri biztos elképzelései szerint a Városliget környékére is több fát és növényzetet kell telepíteni, és a Hősök terén is vissza lehetne állítani az 1938 előtti, parkszerű állapotot.
Mint hozzátette, az első Liget park fórumra várják többek között a sportolók, kerékpárosok, zöldszervezetek, nyugdíjasok, családosok, iskolák, óvodák, önkormányzatok, környékbeli intézmények és cégek képviselőit, majd a későbbiekben további, tematikus fórumok várhatók.
Persányi Miklós az MTI kérésére elmondta: már meghozott döntéseket nincs hatásköre újranyitni, de lát lehetőséget arra, hogy tovább növekedjenek a zöldfelületek bizonyos funkciók, esetleg épületek rovására. A jelenlegi szabályozás nem engedi továbbá a telekhatárokon átnyúló beruházások finanszírozást, ehhez jogszabályváltozás szükséges - jegyezte meg.
A fakataszterre vonatkozó kérdésre válaszolva közölte, hogy a legutóbbi felmérés a 2016. májusi állapotokat tükrözi, mintegy 7100 fa volt ekkor a Városligetben. Minden fát meg kell tartani, ha meg lehet tartani, az azonban látszik, hogy a Liget faállománynak nagyon sok gondja van, mert az elmúlt 30-40 évben kevés figyelmet fordítottak a gondozására, igen nagy mértékű például a fagyöngy-fertőzöttség - hangsúlyozta a szakember.
Persányi Miklós szerint, ha építési területen áll egészséges, értékes fa, legelőször ennek az átültetését kell megcélozni. A főváros egy korszerű átültetőgép beszerzését tervezi, de egy ezzel foglalkozó céggel már eredményesen dolgozik az Állatkert - számolt be a miniszteri biztos, aki azt is elmondta, hogy akár egyméteres törzsátmérőjű fákat is át lehet ültetni.
forrás: MTI
