Épülettervek/Középület

Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat - Árva József, Holló Mátyás, Kőhalmy Nóra, Döbrönte Tamás

2012.06.22. 10:50

A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázatán több magyar építészcsapat is indult. Árva József, Holló Mátyás, Kőhalmy Nóra és Döbrönte Tamás koncepciója olyan áttetsző, opálos hatású, kéthéjú épülettömeget tükröz, amelyben a feltárt római kori romok és a fölöttük lebegő épület terei is elegendő napfényhez jutnak a közbenső átrium hasítékai révén, változatos átlátásokat és belső világot teremtve.

Kontextus

A hely

A városi szövetet alapvetően meghatározó karakteres jellemzők: a városi textúra, mely az épített környezet és a természeti elemek harmonikus szövetét hozza létre, valamint a várost északi-déli irányban átszelő Ljubljanska folyó, a sűrű történeti városmaggal, mely a tervezési terület déli határához érve átalakul. A belvárosra jellemző zártsorú, keretes beépítés épp itt vált léptéket, a területtől nyugatra, az egyetemi épületek nagyobb tömegű keretes beépítéseire, délre pedig a jóval kisebb léptékű szalagtelkeken sorakozó családi házas környezetre.

Egyfajta határfelület tehát ez a terület, ahol az épített környezet kicsit megnyílik, felszakad, a heterogén városi szövet között pedig helyet talál egy csepp házak közé zárt természet. A házak, a természet és az emberek együttesen hozzák létre a köz- és privát tereknek egy igen sokszínű hálózatát, mely a terület legfontosabb értéke.

 

 

A Ljubljana szívében elhelyezkedő, Zoisova, Emonska, Rimska és Slovenska utak által körbevett telket különböző minőségű közterületek határolják. Észak felé a Francia forradalom terén át a régi Városi és Egyetemi Könyvtár előtti mozgalmasabb térre jutunk, kelet felé a Krizanke-kolostor előtti csendesebb pihenőparkba, melynek falai mögött a kolostor zárt - jobb időben szabadtéri színpadként használt - udvarai helyezkednek el. Dél felé a forgalmasabb Zoistova cesta mentén álló egyetemi épületek előtti parkba juthatunk.

Koncepció

Ezen a történelmi rétegekkel gazdagon átszőtt területen jelentek meg a római hódítók és hozták létre a civilizációjuk csúcsát jelentő kulturális, gazdasági és társadalmi szövetet épített matériába sűrítve. Itt, az ókori kultúra teremtette csomóponton születik meg a XXI. század kulturális keresztútja, amely antik párjához hasonlóan magába sűríti kora tudásállományának és kultúrájának legmagasabb fokát. Így egyfajta spirituális, korokon átívelő kapcsolat jön létre a római kultúra és saját korunk kulturális élete között, mely kapcsolat valós, tapintható formában az épületben is megvalósul.

Emona városának ilyen mértékű egységes bemutatására ezidáig a város egyetlen más területén sem nyílt lehetőség. A romterület lefedéseként funkcionáló ház a zártsorú és a kertes családi házas beépítés határán a változatos utcaképbe illeszkedik, annak esetlenségeivel együtt. A lefedés alatti belvilágban ezzel ellentétben térbeli és időbeli mozgás figyelhető meg, amelyet az ókori falak maradványai, az út túloldalán lévő, középkori kolostorudvart bekerítő falak és az új lefedés szerkezetei által határolt terek jelentenek.

A ház a forgalmasabb Zoisova cesta felől zár, a nyugodtabb Emonska cesta felőli sétányra nyit. Az itt ellebegtetett épülettömeg a Rimska utcai sarkon nehezedik le, az eredeti keretes beépítést lezárja, ugyanakkor meg is nyitja azt. Az alatta kialakuló szabad térhez kapcsolódik a kávézó és a romok szintjén lévő NUK klub is, melyek jó idő esetén ki is települhetnek, ezáltal helyet teremtve a pezsgő egyetemi miliőnek.

A lefedés alatti belvilág egész utcaként kapcsolódik a környező terekhez. Ezért az eredeti település két fő utcája nyitott, átjárható. Gyalogosan a Zoisova cesta menti megnyitás felől az újonnan kialakított tér felé közlekedhetünk át. Az F és E út felett felmagasodó lefedés beengedi a természetes fényt, mely a nap folyamán állandóan változó fény-árnyékhatásokkal borítja a hajdani és az újonnan épített falakat és utakat. Az F út kelet-nyugati tájolása miatt reggel és délután keresztülsüt rajta a Nap - ugyanúgy, mint a rómaiak korában. Az E út dél felőli megvilágítása és az F út délelőtti vagy délutáni fénye a két út találkozásánál összeadódik, ahol vetett árnyékok is meg tudnak jelenni.

 

 

Az épület másik, Emonska cesta felőli főbejáratán keresztül jutunk a könyvtári részbe, amelynek tere  helyenként megnyílik az alatta lévő romokra. A római út feletti felhasítás során két tömegre oszló tereket kisebb hidakkal kötöttük össze. A második emeleti átrium helyét az eredeti ókori párja jelöli ki, ezáltal létrehozva régi és új terek finom szövetét.

Az épület megközelíthetősége

Az épület környezeti kapcsolatainak kialakításánál arra törekedtünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk a helyben rejlő potenciált. Az egyetemi épületek közelségéből és a könyvtár funkciójából fakadóan nagyszámú látogató fogja megközelíteni a helyszínt, a lehető legkülönfélébb módokon: gyalogosan, kerékpárral, tömegközlekedéssel és autóval egyaránt.

Mind a telepítésnél, mind a téralakításnál arra törekedtünk, hogy egy jóízű sokszínűség alakulhasson ki, a változatos térhasználati lehetőségeket biztosít a külső és belső terekben egyaránt, egyes helyeken befogadja a zajos városi életet, míg máshol csendesen befelé fordul. Míg a földszinti terek szinte teljesen megnyílnak a város felé, addig az emeleti részek zártságukkal az elmélyülést segítik.

Az épület tömegközlekedéssel a Zoisova utca felőli buszmegállóból érhető el. Az ezen az úton már korábban kialakított kerékpáros út, gyalogos sétány és az őket kétoldalt övező fasor az új épület előtt is folytatódik. Gépkocsival történő megközelítés esetére az Emonska utcai homlokzat előtt 4, a Zoisova utcai homlokzat előtt pedig 6 parkolóhelyet alakítottunk ki. A kerékpártárolókat a belső kertben, a Rimska utca felől megközelíthetően, valamint a -1. szinten a romterületen, a Zoisova utcáról elérhetően, fedetten helyeztük el. A könyvtári beszállítást végző teherautók (furgonok) behajtása és a raktárak feltöltése az irodai blokk Zoisova utca felőli teherportálján keresztül lehetséges. A kávézó és a NUK klub kiszolgálása a Rimska utca felől történik.

A könyvtár működése és funkcionális kapcsolatai

A könyvtárat a régi romterület rendszerére horgoltuk, azt védve. Az épület terei a két római út feletti légtér köré szerveződnek. A földszinten a nagy közönségforgalom miatt átláthatóbb, nyitottabb terek felfelé haladva a szabadpolcos olvasók, majd a speciális gyűjtemény felé egyre sűrűsödnek, befelé fordulnak, csendesednek. A romterületen, a falak közé szőve helyeztük el a könyvtárat kiszolgáló funkciók közül a ruhatárat és vizesblokkot, a NUK Klubot, az éjszakai olvasót, mely funkciók a könyvtár nyitva tartásán túl is lehetőséget biztosítanak a kikapcsolódásra. A romterületre bevezető nyílások télre üvegfallal lezárhatók.

A földszinten kaptak helyet azok a közönség funkciók, melyek a könyvtárba érkezőket fogadják, informálják, könyvtárban eltöltött idejüket kényelmesebbé teszik. Ezek az előcsarnok  kiállítási lehetőséggel, a többfunkciós terem kettéosztható belső terével, valamint a kávézó, külső térre is megnyitható teraszával. A bejárati térben úszó elemként jelenik meg a NUK shop üvegkubusa, a recepció és kölcsönző pult. A földszint kiszolgáló- és melléktereit mind a külső határoló falakhoz tapasztva alakítottuk ki, az infopult előtt elhaladva juthatunk a szinten kialakított könyvtártérbe. Az itt elhelyezett főlépcső vezeti a látogatót a szabadpolcos olvasó emeleti tereibe.

Az első emeleten található a szabadpolcos olvasók sora, valamint a monográfiák és magazinok helye. Az olvasóterek jelentős része az épület belsejében kialakuló, átriumszerű felhasításra néz, illetve bizonyos részük a tömböket összekötő hídra ül rá. A második emeleten kapott helyet a speciális gyűjtemény, a könyvtár hang-, térkép-, és képtára, amelyek egy központi, csendes átriumra nyitnak. A harmadik és negyedik szintre kerültek a könyvtár raktárai. A tetőszinten helyeztük el a ház légtechnikai berendezéseit, a melegvíz-ellátást biztosító napkollektorokat, illetve kialakítottunk egy jelentősebb méretű zöldtetőt is. A Zoisova cesta és Slovenska cesta felőli tömegben kapott helyet egy külön irodai blokk, mely minden szintjén az adott szinthez kapcsolódó adminisztratív funkciók kerültek elhelyezésre.

 

 

Anyagok

A ház anyagainak kiválasztásánál fontosnak tartottuk, hogy ebben az építészetileg igen heterogén környezetben egy egységes megjelenést alakítsunk ki. A homlokzatburkolatként alkalmazott kopolit üveg finom osztásaival, az egész tömeget tekintve egységes homogén felületével képes kezelni az óváros és az egyetemi beépítések határán kialakuló léptékváltást. Ezt az egységes opálos felületet csak tovább gazdagítják a felületén helyenként megjelenő víztiszta üvegfelületek.

A külső térelhatárolás egy kéthéjú szerkezet, melynek külső része mindig a kopolit üveg, belső része pedig a mögöttes funkciótól függően lehet tömör vasbeton fal, vagy üvegezett felület. A belsőben kevés tömör falfelületet hozunk létre, ezek zömében csak a kiszolgáló funkciók, illetve az irodai és adminisztrációs funkciókhoz kapcsolódó tereket határolják le. A padló minden közösségi használatú térben világos felületű csiszolt beton.

Fények

Az építészeti koncepció meghatározó attribútuma a belső terek természetes megvilágítása. Alapvetően fontosnak tartottuk, hogy az ókori romok ismét természetes fényben fürödhessenek. A fény a keresztutak meghatározta metszékeken át jut a romok szintjére, így a nap bizonyos időszakaiban a római kori utcában érzékelhetőhöz hasonló fény-árnyék viszonyok alakulnak ki.

Az épület belső tereibe jutó fény mennyiségét alapvetően a mögöttes funkció határozza meg. A földszinti közösségi tereknél, illetve a két hasítéknál nagy megnyitásokat alkalmaztunk, melyek lehetővé teszik, hogy a természetes fény minél inkább átjárja a belsőt. Ezzel szemben a felsőbb szinteken, a szabadpolcos olvasóknál és a speciális gyűjteményeknél a beengedett fény sokkal puhább, nagyrészt szórt fény, melyet a homlokzaton alkalmazott opálos kopolit üvegezéssel hozunk létre. Mindez nem azt jelenti, hogy az olvasóterekbe csak szórt fény jut, inkább azt, hogy ezeknél a tereknél közvetlen átlátás, a külső és belső közötti közvetlen vizuális kapcsolat csak meghatározott helyeken alakul ki. Szintén az olvasók megvilágítását szolgálja az épületben létrehozott, egyfajta fénykútként működő belső átrium, amelyet körbeölelnek az olvasó- és tanulóterek.


Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat

tervezők: Árva József, Holló Mátyás, Kőhalmy Nóra - indelab, Döbrönte Tamás - Döbrönte és Társai Kft.
látványterv: Virág Viktor