Lokális ügyek, globális problémák – két film az Építészeti Filmnapokon

Az idén ismét offline formában, március 3-tól 6-áig megrendezett Budapesti Építészeti Filmnapok ezúttal az ACT GLOBAL! hívószó köré szerveződik. A bemutatott filmek olyan, a természeti és az épített környezetet érintő problémákkal foglalkoznak, melyek túlmutatnak közvetlen helyszíneiken. Az Építészfórumon most az Olimpiai törzs és a Reflexió – A víz útja című filmekről olvashatnak.

Az első alkalommal 2008-ban megrendezett, a Kortárs Építészeti Központ által szervezett Budapesti Építészeti Filmnapok minden évben olyan dokumentumfilmeket gyűjt össze a világ minden tájáról, melyek az építészethez vagy tágabban az ember és környezet viszonyához kapcsolódnak. Bár az egyes évek központi mottója valamilyen mértékben meghatározza a filmek tematikáit, a felhozatal mindig változatos és izgalmas

Nincs ez másként idén sem, amikor a Filmnapok az ACT GLOBAL! hívószóhoz kapcsolódó filmeket mutat be. Március 3-a és 6-a között megannyi érdekes filmmel találkozhatunk a Toldi Moziban: a milánói Cenni di cambiamento szociális lakótelep építésének bonyodalmai, a berlini Egérbunker lebontása körül kialakult nézeteltérések, Lisszabon dzsentrifikációja vagy épp Floris Alkemade, Hollandia országos főépítészének mindennapjai csak pár azok közül a történetek közül, amelyeket megismerhetünk az idei Filmnapokon. 

A fesztivál teljes programját itt találják; a továbbiakban pedig két filmet ajánlunk részletesebben. Bár az Építészfórum által idén választott két alkotásnak látszólag kevés direkt kötődése van az építészethez, a napokban megjelent legújabb IPCC jelentés fényében fontosabbnak véltük, hogy olyan filmeket ajánljunk olvasóink figyelmébe, amelyek túlmutatnak a szakma szűken vett keretein.

OLIMPIAI TÖRZS
DE, 2021, 54’ Rendező: Révész Bálint, Angus MacInnes
Több nyelven, angol és magyar felirattal
Március 4. péntek – 21:15

Az Olimpiai törzs, eredetileg Uprooted című német dokumentumfilm Borneó szigetének sokáig érinthetetlennek hitt őserdeiben játszódik. A Föld harmadik legnagyobb szigete egyben a bolygó egyik legnagyobb trópusi esőerdőjének is otthont ad, azonban mivel az elmúlt években a globális fakitermelés egyik gócpontjává vált, különleges ökoszisztémája egyre inkább veszélybe kerül. Révész Bálint (Nagyi projekt) és Angus MacInnes dokumentumfilmje gyakorlatilag egy oknyomozói folyamat filmes feldolgozása. MacInnes és a bennszülött Dayak törzs három tagja ugyanis elhatározzák, hogy kiderítik, hogy a törzs által birtokolt erdei területekről a különböző nagyvállalatok által jórészt illegálisan (vagy az indonéz kormány korrupt közbenjárásával) kitermelt faanyag végül hová is kerül. A fák útját a kivágás helyszínétől egészen a kikötőig követik, és végül rádöbbennek, hogy a faanyag egy részét a magát minden korábbi olimpiánál fenntarthatóbb eseményként reklámozó Tokiói Olimpia létesítményeinek építése során használják fel. Mindez azért fordulhat elő, mert a fakitermelő cég gond nélkül megszerezhette az elméletben nemzetközi, független szervezetek által ellenőrzött "fenntarható" minősítést. Az alig több mint 50 perces dokumentumfilm a helyszín érzékletes ábrázolásával és a helyi aktivisták megszólaltatásán keresztül sikeresen mutatja be a probléma gyökereit, és e regionális ügyön keresztül egyértelműen rávilágít a globális ellátási láncok visszásságaira.

 

REFLEXIÓ – A VÍZ ÚTJA
US, 2021, 80’ Rendező: Emmett Brennan
Angol nyelven magyar felirattal
Március 5. szombat – 21:00

Az amerikai Emmett Brennan egész estés dokumentumfilmje is egy látszólag helyhez kötött témán, nevezetesen Kalifornia és Los Angeles vízhálózatának bemutatásán keresztül mutat rá a modern, ipari vízgazdálkodás rendszerszintű problémáira. A film elkészítésének apropóját az adta, hogy Brennan csatlakozott egy civil szerveződéshez, amelynek tagjai három éven keresztül végiggyalogolnak a Los Angeles-i akvadukt és az azt vízzel ellátó Owens folyó mentén. A 80 perces film azonban leginkább csak összefogó háttértörténetként alkalmazza ezt a kezdeményezést, amelyet többször is olyan példák részletes bemutatásával szakít meg, amelyek lehetséges alternatívái lehetnek az Owens tavat és a környező ökoszisztémát mindössze egyetlen emberöltő alatt kietlen, sivatagi tájjá alakító, pazarló és pusztító vízgazdálkodási rendszernek. Többek között találkozunk a farmjuk és ezen keresztül a környező dombok kiszáradását egy új, mesterséges tó létrehozásával kompenzáló telepesekkel, a gazdálkodásban a víz folyamatos körforgását szem előtt tartó növénytermesztőkkel és a Los Angeles-i kertvárosokban az esővíz és szürkevíz felhasználása mellett kampányoló mérnökökkel. Bár a Reflexió... képi megoldásai és a rendező által alkalmazott filmes eszközök elég szájbarágósak és helyenként túlcsordulók, a sok-sok izgalmas projekt és elhivatott ember bemutatása végig érdekessé teszik az utazást. 

Winkler Márk