„Ma is inkább a szándék szintjén állunk”
Az elmúlt évtizedekben újra fokozottan előtérbe kerültek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése, főként környezetvédelmi problémák miatt. A fejlesztések másik oka a falusi lakosság helyben tartásának célja volt.
A Renexpo rendezvényein jártunk
Biomassza: a megújuló energiaforrások domináns képviselője. A Renexpo háronapos rendezvényének első felvonása leginkább ismertette, hogy mi is az a biomassza, s milyen kilátásai vannak hazánkban.
Közhely, de a megújuló energiák felhasználása összeurópai feladat. Az Európai Parlament 2006. május 18-i határozatában döntést hozott az EU és a dél-európai államok között működő Energiaközösség felállításáról. Az Energiaközösség támogatja az energetika, a környezetvédelem és a versenypolitika terén hozott törvények alkalmazását és összehangolását. Az EU céljai között szerepel, hogy a megújuló energiáknak a teljes energiafelhasználás 12,5 százalékát, valamint a villamos energia előállítás 22,1 százalékát kell elérniük.
A Hungexpo területén megrendezésre kerülő Renexpo első alkalommal hozta össze a délkelet-európai térség összes szereplőjét. Közel száz kiállító mutatta be a megújuló energiák és az energia hatékony építkezés teljes skáláját.
Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból hangsúlyozta, hogy a biomassza a megújuló energiaforrások jelentős képviselője. Annál is inkább így van ez Magyarországon, hiszen például a szélenergia finoman szólva nem túl jelentős. Az Európai Unió által hozott irányelveknek pedig kizárólag a biomasszával tudunk csak megfelelni. A minisztérium becslései szerint az ország 630 ezer tonna bioetanolt és 225 ezer tonna biodízelt tud előállítani jelenleg. Bohoczky továbbá elmondta, hogy minden, magyarországi telephellyel rendelkező cég részt vehet a biomassza pályázatban. A támogatás maximum mértéke 500 millió Ft lehet, tíz százalékos önerő szükséges.
Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság elnöke, egy komplex, egyetemi előadást nyújtott a hallgatóságnak, akik szemlátomást nagyon hálásak voltak a történeti áttekintésért. Messziről indított, ahogy fogalmazott: „Már 1974-ben felvetettem az energetikai növények termesztésének lehetőségét. Sajnos ma is inkább a szándék szintjén állnak a dolgok.” A megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó kutatások már az 1970-es évek végén, a második energiaár-robbanást követően indultak meg. A bonyolultabb és költségesebb technológiák kifejlesztése azonban megtorpant, mivel az energiaárak alacsony szinten stabilizálódtak a nemzetközi piacon. Az elmúlt évtizedekben azonban újra fokozottan előtérbe kerültek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése, főként környezetvédelmi problémák miatt. A fejlesztések másik oka a falusi lakosság helyben tartásának célja volt. A professzor szerint, soha nem lehet csupán gazdasági kérdés az energetika, hiszen mindig vannak járulékos hatások is. A világtendencia alakulására is érdemes odafigyelni, hiszen az energiafogyasztás rohamosan növekszik. Ennek következtében pedig a biomassza szerepe jelentősen nő. Marosvölgyi bemutatta az energianádat, mely növény, akár 3-4 méter magasra is megnőhet. Nagy előnye, hogy télen kell betakarítani, amikor a mezőgazdasági gépek szabadok. A professzor egyébként egy energiaerdőt látna végre szívesen, ezért már évek óta komoly küzdelmet folytat.
Tóvári Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének képviseletében a lágyszárú és mezőgazdasági eredetű biomasszáról beszélt. Azért erről, mert az FVM égisze alatt működő kutatóintézet elsősorban az ilyen eredetű biomasszákkal foglalkozik. Tóvári szerint az energiagabona nagy előnye, hogy könnyen beilleszthető a többi gabonafélék közé, itt elsősorban az azonos gépek használatára gondolt.
Az előadássorozatot a German Bioenergy Association képviseletében, Thomas Siegmund zárta. Elsősorban arról beszélt, hogy a lehetőség nem csupán „bio”, hanem rengeteg álláslehetőséget is teremthet a régiós, kisebb üzemektől, egészen a gyárakig.
A háromnapos kongresszus lehetőséget nyújtott a politikai és gazdasági szereplőknek a találkozásra. A résztvevők a szakkongresszuson és a párhuzamosan futó workshopokon információt kaphattak jogi, finanszírozási kérdésekkel, a technológiával, a felhasználással, valamint a piacfejlődéssel kapcsolatban.
szöveg és fotó: Biczó Gabriella
