Madách Imre Művelődési Központ felújítása és könyvtár funkcióval való bővítése, környezetének rendezése – a PS Alkotó II. díjas terve
A PS Alkotó építésziroda olyan megoldást keresett a váci művelődési központ bővítésére, amivel nem horizontálisan növelik a meglévő épülettömeget, hanem vertikálisan; megóvva a környező zöldfelületeket a beépítéstől. A pályaművet a bírálóbizottság II. díjban részesítette.
HELYSZÍN
A helyszín Vác városának művelődési központja és annak szűkebb környezete. A terület a 2-es főút mellett helyezkedik el, pár száz méterre Vác óvárosától. Mind a művelődési központ, mind a mellette található park jelenleg elavult állapotú, újratervezésük, felújításuk szükséges.
A művelődési központ Tóth Dezső típusterve alapján épült, 1976-ban történt az átadása. Bár az épületet aktívan használják, azóta komolyabb felújítás nem történt. Hasonlóan a művelődési központhoz a Rózsakert is elhanyagolt állapotú. Bár jó hangulatú közpark, intenzív növényzettel, de az utak állapota nem kielégítő, hiányzik a kert koherens tájépítészeti megfogalmazása.
KONCEPCIÓ
A tervezési feladat a meglévő művelődési központ bővítése könyvtár funkcióval. Bár a központ környezetében sok beépítetlen terület van, de úgy érezzük, ez mind értékes zöldfelület, amit védeni, fejleszteni kell. Ezért olyan utat kerestünk, ahol a bővítés nem horizontálisan, hanem vertikálisan kapcsolódik a meglévő épületegyütteshez. A meglévő épület téri rendszerét és építészeti karakterét két határozottan különböző tömeg egysége határozza meg. A művelődési ház napi működésének alapját jelentő klubtermek egy belső átriumot körülölelő lepényszerű földszintes tömegben helyezkednek el. E „lepény" felett, „ufóként" lebeg a több száz fős színház tömege. A két tömeg kölcsönhatásának eredménye az a nagyvonalú gesztus, ami Tóth Dezső típusterveinek határozott karakterét adja.
Koncepciónk az épület bővítését egy olyan új tömegben képzeli el, ami nem a meglévő struktúrát módosítja, hanem az épület felépítésének képletszerűségét erősíti, harmadik elemként kapcsolódik a két meglévő tömeg rendszerébe. Az épület déli részén, az udvar színházzal átellenes oldalán van lehetőség úgy bővíteni a tömeget, hogy az a színház épületrészét ne zavarja, ugyanakkor egy új csomópont alakulhat ki a Rózsakert felé. Hasonlóan a színház tömegéhez, a könyvtárat is egy a „lepény" felett lebegő tömegként képzeljük el. Az épület legvékonyabb déli traktusát elbontjuk és egy új tömeg alapját képezzük. Ezen az újjáépített szárnyon fekszik, a meglévő tömeg felett lebeg a bővítés két új szintje. Célunk, hogy az új bővítéssel kiegészülve is arányos, harmonikus épületegyüttes jöjjön létre.
TÉRSZERVEZÉS
Az új épületegyüttes magába foglalja a művelődési ház korábbi funkcióit, integrálva, kiegészítve a könyvtár funkcióival. A művelődési ház jelenlegi bejáratát megtartjuk, mint a ház főbejáratát.
Úgy érezzük, hogy bár fontos az aula nagyvonalú terének a különböző módokon való használhatósága, de mégis ez az a tér, ami a ház szíve, a fogadás tere.
Tervünk a ház alsó szintjét átalakítja. A meglévő funkciókat megtartva, de átstrukturálva egy teljesen új, nyitott, átlátható, világos teret hozunk létre. A jelenlegi kávézót átalakítva az északi traktust megnyitjuk a Tragor Ignác utca felé, ahol egy külső kávézóterasz és rendezvénytér jön létre.
Az aulából a Rózsakert felé indulva is kibontjuk a válaszfalakat és itt már a könyvtári funkciók publikusabb illetve kertkapcsolatot igénylő funkcióit helyezünk el. Itt kap helyet a folyóiratolvasó és a gyerekkönyvtár.
Ez a szárny köti össze az aulát a bővítés legalsó szintjével, az újjáépített déli szárnnyal. Itt helyezzük el a könyvtár fogadóterét. Ez az épület új megnyitása a Rózsakert felé, ami önálló bejáratként is működik. Itt helyezzük el a bővítés közlekedőmagját. Hasonlóan a gyerekkönyvtárhoz a földszintre tervezzük az ifjúsági szabadidős teret, és két szeparálható multifunkciós termet. Fontos, hogy a földszinten minden funkciónak van kapcsolata a belső kerttel, ahol olvasóhelyek és szabadtéri színpad található. A földszint északnyugati oldalán vannak az összevont irodák és a ház kiszolgálóterei. Itt található a gazdasági bejárat és a garázs is. Helyükön maradnak a mozgásos termek, ehhez új öltözőket tervezünk.
A könyvtár fogadóteréből jutunk fel a bővítés emeleti szintjeire. Az első emeleten teljes egészében a felnőtt könyvtár kap helyet a hozzá tartozó raktárral. A bővítés két végpontjában egy-egy külső olvasóterasszal. A második szint kisebb területű nyitott terébe tervezzük a helytörténeti gyűjteményt, de a szint nagyobb területén foglalkoztató és előadótermek helyezkednek el.
A művelődési központ aulájából jutunk fel a színházterembe. Itt is fontos a korszerűsítés, ugyanakkor megtartjuk a terv eredeti megoldásait, azokat továbbgondolva, kiegészítve tervezzük a ház új belsőépítészeti kialakítását.
ANYAGHASZNÁLAT
A felújítás és bővítés tervezésekor meghatározó szempont a meglévő épület szellemi öröksége. Ugyan az épület az elmúlt csaknem 50 év alatt elavult, de az épület még ma is izgalmas téri kapcsolatokkal anyaghasználattal és részletmegoldásokkal rendelkezik. A meglévő épület felújításánál a meghatározó szempont az épület energetikai korszerűsítése. A nyílászárókat korszerű külső árnyékolóval szerelt függönyfalrendszerre cseréljük, a fémburkolatot pedig paneles fémlemez burkolatra. A mészkő burkolatot is cserélni szükséges a ház hőszigetelése miatt, de itt is törekszünk az eredeti terv visszaállítására.
A bővítés esetében is az eredeti terv eszköztárából építkezünk. A rácsostartó szerkezet elé függönyfal kerül, amit egy perforált acéllemezszerkezet árnyékol és véd. A perforált acéllemez hártya izgalmas geometriájú, osztása, mintázata a mögötte található rácsostartó szerkezetet idézi. A bővítés két végpontján, a ház bütüjein monitorként nyit az épület a város és a Rózsakert fel.
Belső anyaghasználatban is egyszerűségre és egységre törekszünk. Meghatározó belsőépítészeti elem a karakteres vörös márvány burkolat. Ahol lehetséges, ezt megtartjuk. Az új épületrészekben tónusában és színében hasonló öntött terrazzo burkolatot tervezünk. A ház belső terei és monolit álmennyezetei fehér festettek, míg a megkülönböztetett helyeken, fafurnér falburkolatot alkalmazunk.
A Színházteremben felújítjuk a meglévő fali akusztikus paneleket és ehhez formailag igazodó függesztett akusztikai paneleket tervezünk. A függőleges és vízszintes burkolatok között felsejlik a kupola acélszerkezete, itt helyezünk el egy körbefutó, feketére festett acélszerkezetes gyűrűt, a világítás és hangtechnika fogadására. A nézőteret szintén felújítjuk, a zenekari árkot helyreállítjuk, fedését mobil szerkezettel oldjuk meg. A nézőtér komfortosabbá tétele után 391 férőhelyes lesz az előadóterem. Lehetőség van az első sorok mobil kialakítására így koncertek, gyerekműsorok esetén szabadabb a használhatóság.
KÖRNYEZETRENDEZÉS
A bővítés mellett az ötletpályázat másik fő célja a Rózsakert rendezése.
A több mint 20000 m2-es telek legértékesebb adottsága a hatalmas egybefüggő zöld park, mely a város szövetében nagyon különleges terület. A telek a 2-es főút mellett helyezkedik el, mely jelenleg a kiszolgáló szervizúton és a Tragor Ignác utca felől közelíthető meg legkönnyebben. A kert és az épület szoros kapcsolatának erősítése tervünk fő célja.
A „hátsó" egybefüggő zöld park megközelítése az Aradi Vértanúk emlékparkja felől jelenleg nem igazán hangsúlyos, ellenben itt adódik a legnagyobb nyitási lehetőség a forgalmas utak (a város észak-déli tengelye) irányából.
A főút felől a telek gyalogos megközelítése jelenleg egy helyen, a Tragor Ignác utcától északra helyezkedik el. A Rózsakert több ponton történő elérhetősége érdekében indokolt a telek déli részén gyalogos átkelő létesítése.
Az új épületrész telepítése és megközelítése során a kert kapcsolat erősítése a cél.
A szintkülönbség áthidalására rámpát alakítunk ki, a támfalat elbontjuk, így kapcsolatot teremtve az épület és a park keleti része között.
A parkolók nagy részét a telekhatár mentén helyezzük el. A főbejárat előtti szervizút átalakításával nagyobb mennyiségű parkoló helyezhető el, a park déli és nyugati oldalán is további megállási lehetőség biztosítható. A Cifra Köz felőli rossz állapotú támfal elbontásra kerül, így megnyílik a tér a környező családi házak irányába is. A buszparkoló a Tél utca elején kap helyet.
A telek szomszédságában található, használaton kívüli, állami tulajdonú ingatlan remek lehetőséget kínál a Rózsakert, a Művelődési Központ és a Könyvtár feltárására a város nyugati irányából. Ez a megnyitás tovább erősíti a kialakult kelet-nyugati tengelyt, mely végighúzódik a Park teljes hosszán, ezzel bekapcsolva az épületet is a zöldterület vérkeringésébe, és a város szövetébe.
A kapcsolódó ingatlanon kézenfekvő lehetőség, a Rózsakert zöldfelületét nem csökkentve, sportpályák és parkolók telken belüli telepítése.
A Rózsakert rekonstrukciója során a meglévő, jó állapotú faállomány megtartásra kerül. Az új épület telepítése nem indokolja növények irtását, néhány fa kerül csak pótlásra. A zöldfelületek közti fő utaknál kiskockakő burkolatot alkalmazunk, míg az összekötő, alárendelt utak stabilizált kavics burkolatot kapnak.
A felújítás során a Park déli, védettebb részén kap helyet a meglévő, közkedvelt játszótér, korszerűsített állapotban. A játszótér mellett felnőtt szabadtéri fitnesz park kerül kialakításra. Az egykori, kiszáradt tó revitalizációjával csendes pihenőkert jön létre.
Az épület körül kialakult teraszok elősegítik a belső funkciók kitelepülését a kertbe. A kávézó terasza felől egy tágas, kellemes városi tér alakul ki, míg az épület belső zárt csendes kertje lehetőséget kínál olvasásra vagy akár kisebb előadások megtartására.
TARTÓSZERKEZET
A meglévő épületszerkezetek állapota kielégítő, megerősítésre nem szorulnak.
Az új épülettömb a meglévő épületegyüttes déli szárnya felett lebegtetett vegyes acél-vasbeton vázszerkezetű kétszintes doboz. A meglévő épület átkötő szárnyát elbontjuk, ide épül a háromszintes közlekedő mag, mely egyben az új tömb oldalirányú merevítését is biztosítja.
A kétszintes dobozszerkezet hosszoldalain karakteres kétszintes rácsos tartó fut végig, melyeket oldalanként 2-2 V-alakú lábbal támasztunk alá. Az új szerkezet alaprajzi befoglaló mérete ~51,0 x 12,8 m. A rácsos tartószerkezet lehetővé teszi, hogy a dobozszerkezet két végén jelentős, ~ 15,0 m hosszú konzolok alakuljanak ki – ezen konzolos szakaszok a meglévő földszintes épületszárnyak felett futnak el. A lábakra koncentrált jelentős függőleges terhek miatt a fő tartószerkezetek alapozása célszerűen mélyalapozással alakítható ki. Az acél rácsos tartók övrudai és rácsrudai melegen hengerelt I-tartók (HEB360 és HEB 300 szelvények), a V-lábakkörbebetonozott HEB 500 tartók, az anyagminőség egységesen S355. A hosszoldali rácsos tartók között a födémszerkezetet körüreges födémpallókkal lehet kialakítani, a ~12,0 m-es fesztávolságon 320 mm magas pallók készülnek, 8,0 cm szerkezeti felbetonnal.
GÉPÉSZET
A tervezett épületegyüttes közműellátása a meglévő közműcsatlakozásokkal biztosítható, az ellátáshoz új közműbekötés kiépítésére nincs szükség.
Az energetikai és épülettechnikai koncepciót, az összes rendelkezésre álló energiaforrás számbavétele mellet, alapvetően arra a potenciálra kívánjuk alapozni, amely a terület adottságai révén áll rendelkezésre. Egy olyan energiaforrás tervezünk alkalmazni, ami a lehető leggazdaságosabb feltételek mellett, környezettudatos energiaellátást biztosít az épületegyüttesben kialakított funkciók számára egyaránt.
Ezek alapján elsősorban talajszondás hőszivattyúval biztosítanánk a teljes épület hőellátását (megszüntetve a jelenlegi gázellátást). Ebben az esetben a hőleadókat alacsony hőmérsékletű fűtővízzel látnák el (felületfűtés-hűtés, fan-coil berendezések, a teljes épületben új hőleadó rendszer kerülne kiépítésre).
A terület alatti földtömeg 150 m mélységig aktivizálva több millió köbméternyi földtömeget jelent, amely hőtömegét bocsátja rendelkezésünkre folyamatos utánpótlás révén megújuló formában. Ez a hőmennyiség szolgálna részben alapjául az épületünk téli hőellátására, valamint teszi lehetővé a nyári hűtési hő disszipációját egyben bizonyos mértékű hőtárolást is megvalósítva.
A földtömeget talajhőcserélő segítségével aktivizálnánk. A hőcserélő szondái a talajminőségtől függően kb. 150 méter mélységűek lennének. A hőcserélő stabil kb. 12-14°C hőmérsékletű talajjal érintkezve valósítják meg a hőcserét. A hőcsere révén kb. 5-6°C-os hőmérsékletlépcsővel számolunk a téli időszakban és egy kicsit magasabb 6-7°C lépcsővel a nyári időszakban.
Amennyiben a talajszondás hőszivattyús rendszer nem alakítható ki, akkor a levegő forrásközegű hőszivattyús rendszerek jöhetnek számításba, ezen belül is a VRV (levegő-levegő) rendszert választanánk az épületegyüttes fűtési-hűtési igényinek fedezésére. A kültéri egységeket a tetőn elhelyeznénk el, rejtett hangcsillapított kialakítással, míg a beltériek álmennyezetben elhelyezett berendezések lennének, figyelembe véve az egyes helyiségek nyári hőterheléseit és téli fűtési igényeit.
A helyiségekben elhelyezett berendezések, a belső hőmérsékletről vezérelt mennyiségi szabályozása biztosítaná a helyiségek megfelelő hőmérsékletét (fali termosztát segítségével).
A helyiségek frisslevegős szellőztetése alapvetően mesterséges szellőztetési rendszerekkel történne. A szellőzőgépek elvégzik a frisslevegő felmelegítését, lehűtését, és szűrését, a szellőzőgépet forgódobos hővisszanyerővel (energia megtakarítás) és hangcsillapítókkal tervezzük ellátni, szükség esetén biztosítjuk a nyári szárítás és a téli nedvesítés lehetőségét is.
Az épület melegvízellátását a végleges fogyasztási igények ismerete alapján központi indirekt fűtésű melegvíz tárolókkal kívánjuk biztosítani.
Az új épület tetején napelemek segítik a ház villamos energia ellátását. A kialakult új homlokzati rendszer épületgépészeti szempontból több előnyt is rejt, elősegíti a tömeg árnyékolását, védelmet nyújt, a zaj, hő és por terhelései ellen.
Az esővízgyűjtésből származó nyereség a kert gondozására fordítható.
A meglévő, felújított épület függönyfal rendszere, árnyékoló rendszerrel lesz visszaállítva.
Páll András, Páll-Sámson Rita
PS Alkotó Kft.
